Felszólalás adatai

A Fidesz ezt szem előtt tartva a 2010-es kormányprogramjában deklarálta, hogy a polgári kultúra egy sokszínű, strukturált kulturális intézményrendszer fennmaradásában érdekelt, egymással mellérendelt viszonyban lévő, komplementer feladatokat ellátó szereplőkkel. Ennek szellemében vettük át a kormányzást, megkezdve a kulturális rendszerváltoztatást.

Első lépésként megalkottuk az alaptörvényt, amelynek a Szabadság és felelősség cím 10. cikke deklarálta a művészeti alkotás és a Magyar Művészeti Akadémia művészeti szabadságát. Folytatásként az Országgyűlés 2011. július 11-én fogadta el a 2011. évi CIX. törvényt a köztestületként működő Magyar Művészeti Akadémia létrehozásáról. Ez a lépés az egyik legnagyobb jelentőségű változást segítette elő. Utat nyitott a művészeti élet önkormányzati alapú továbbfejlesztése előtt.

Következő lépésként a köztestület működési feltételeinek racionalizálása érdekében a rendes tagok maximális létszámát ötven fővel megemeltük. Figyelemmel arra, hogy a megalakulást követően az érdemi működés spektruma szélesedett, elemi érdekként mutatkozott a művésztársadalom jelenlétének a köztestület működésében való optimalizálása. A Művészeti Akadémia eszménye az, hogy a művészeti élet legkiválóbbjait tömörítse, és köztestületként megadja nekik a lehetőséget az önkormányzásra, saját ügyeik kézbevételére. Az alapvető szervezeti és működési keretek kialakítását követően a köztestület hatékony működésének biztosítására született meg a döntés a Pesti Vigadó és a Műcsarnok épületének a Magyar Művészeti Akadémia részére történő tulajdonba adásáról.

Az önök előtt fekvő törvényjavaslat ezzel összhangban a Magyar Művészeti Akadémia működésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 2013. évi CLVII. törvényben foglaltak szerint 2014. március 1-jei hatállyal az MMA székhelyeként a Pesti Vigadót jelöli meg. Ezen túlmenően a Magyar Tudományos Akadémia szervezeti felépítésének mintájára javaslatot tesz a köztestület társadalmasítására, és a rendes és a levelező tagok jogegyenlőségének biztosítására.

Új tagsági kategória alakulhat a rendes és a levelező, valamint a tiszteletbeli és a pártoló tag mellett a nem akadémikus tag. A nem akadémikus tagok közé felvételét kérheti a DLA fokozattal vagy művészeti szakmai elismeréssel rendelkező személy. A felvétel DLA fokozat vagy MMA alapszabályában meghatározott művészeti szakmai elismerés birtoklása esetére kvázi automatikus, külföldi művészeti szakmai elismerés elfogadására a felvételt kérő által megjelölt tagozat tesz javaslatot az elnökség számára.

A nem akadémikus tagok tagozatonként négy évre közgyűlési képviselőket választanak, azonban a képviselők összlétszáma nem haladhatja meg az 50 főt. A közgyűlési képviselők szavazati joggal rendelkeznek a közgyűlésben, a tagozati üléseken és az MMA egyéb testületeiben. A javaslat tehát lehetőséget ad a bővítésre, amely hosszabb távon, az akadémikus-utánpótlásban is szerepet játszhat.

Az előterjesztés javaslatot tesz továbbá a levelező tagok számára szavazati jog biztosítására a közgyűlésben, továbbá a levelező tagok részére aktív és passzív választójog biztosítására a tisztségviselők megválasztásakor. A hatályos törvény értelmében ugyanis az MMA levelező tagja a közgyűlésben csak tanácskozási joggal rendelkezik, a tagozatban szavazhat, aktív és passzív választójoga a tisztségviselők megválasztása körében csak a tagozatvezetők esetében biztosított.

A javaslat a Magyar Tudományos Akadémiára irányadó törvényi rendelkezéseket veszi tehát alapul. A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény értelmében az MTA rendes és levelező tagjai, úgynevezett hazai akadémikusok, a közgyűlésben és a tudományos osztályban egyaránt azonos jogokkal, szavazati joggal rendelkeznek, illetve a közgyűlés által választott vezetők választásán a levelező tag választhat és választható.

A levelező tagság mind az MTA, mind az MMA esetében a rendes tagság előszobája. Az MMA esetében a rendes és a levelező taggá válás feltételei jelenleg azonosak. Rendes vagy levelező taggá a magyar művészei életben kimagasló szellemi vagy alkotói teljesítményt felmutató művész választható. Kimagasló szellemi vagy alkotói teljesítménynek minősül az adott művészeti ágban való széles körű társadalmi ismertség, illetve elismertség; így különösen a művész vagy a mű igazolhatóan széles körű nyilvánosság előtt való megjelenése, vagy valamely állam vagy nemzetközi szervezet, valamely kulturális, művészeti intézmény vagy civil szervezet által alapított, művészek számára vagy művészek számára is adományozható elismerésben való részesülés.

A fentiekre figyelemmel a rendes és a levelező tagok jogegyenlőségének bevezetése esetére felmerült, hogy az MMA működésének kezdeti időszakában, illetve a taggá válás jelenleg hatályos feltételei hosszabb távú megőrzése esetére a rendes és a levelező tagi minőség objektíve nem megkülönböztethető.

Ezért 2014. november 1-jei hatállyal javaslatot teszünk arra, hogy rendes taggá kizárólag az MMA levelező tagja legyen választható azzal, hogy a levelező tagot legkorábban levelező taggá választását követő kettő év elteltével lehet rendes taggá megválasztani.

(22.50)

Javaslatot teszünk továbbá a köztestület és az egyéb művészeti, különösen a civil szervezetek közötti együttműködést szabályozó törvényi rendelkezések módosítására, a társult szervezeti státus és a társult szervezet képviselőit megillető jogok hatályon kívül helyezésével egyidejűleg. Az MMA a civil szervezetekkel való együttműködés gyakorlati formáját - helyesen - különböző pályázatok, támogatások kialakításával valósítja, valósította meg. Ennek a tevékenységnek a fenntartása és lehetőség szerinti bővítése kétséget kizáróan az MMA közfeladata, amelynek ellátásához ugyanakkor nem szükséges feltétel a társult szervezeti kategória fenntartása. E szervezetekkel való együttműködési jogviszonyt a köztestület szempontjából sokkal inkább a támogató fellépés jellemezhet.

Fontos, hogy a jövőben a nem akadémikusi tagság megteremtése is biztosítéka lehet a megfelelő társadalmi kapcsolatok kialakításának. További szándéka a törvényjavaslatnak a nemzet művésze díj megalapítása, amelynek célja a legkiemelkedőbb elismert művészek méltó életkörülményeinek életjáradék formájában történő biztosítása. A díjazott élete végéig jogosult a nemzet művésze cím viselésére, és járadék jellegű juttatásban részesül haláláig. Az elismerésből nem kerülnek kizárásra a jelenleg járadék jellegű díjjal elismert művészek, a nemzet színészei, a magyar mozgókép mesterei, a Magyar Állami Operaház mesterművészei, amennyiben az új díj feltételeinek eleget tesznek azzal, hogy egyidejűleg egy díj, a nemzet művésze díj után járó rendszeres havi juttatásban részesíthetők. A díjazotti kör nem korlátozódik a köztestületi tagságra. A díjazás alapfeltétele, hogy a díjazott megelőzőleg Kossuth-díjban részesüljön, és a 65. életév, illetve táncművész esetében az 50. életév betöltése. A díj kizárólag egyénileg adományozható, továbbá posztumusz nem ítélhető oda, a díj a cím viselése és a kapcsolódó juttatás folyósítása érdemtelenség címén visszavonható.

A nemzet művészeinek járó havi juttatás fedezetét és a díj adományozásával járó költségeket az MMA költségvetésében kell biztosítani. A díjjal járó havi rendszeres juttatás összege nem lehet kevesebb, mint a jelenleg járadékjelleggel művészeti szakmai elismerés címén folyósított legmagasabb havidíj. A díjjal járó havi életjáradék összegét az értékállóság biztosítása céljából az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegéhez képest határozzuk meg annak 23-szorosaként. Az életjáradék a Kossuth-díjjal járó juttatáshoz hasonlóan adó- és illetékmentes. Az elismerést a köztestület megalakulása, november 5-e alkalmából a miniszterelnök és az MMA elnöke vagy az általuk kijelölt egy-egy személy adja át.

A nemzet művésze címet egyidejűleg legfeljebb 70 személy viselheti. A díj tehát a színházművészet, az irodalom, a zeneművészet, a képzőművészet, a filmművészet, az építőművészet, a táncművészet, az iparművészet, a fotóművészet és a népművészet művészeti területeken adományozható. A javaslat átmeneti rendelkezést tartalmaz: a 70 fős keretszám feltöltésére két évet irányoz elő azzal, hogy a keretszám feltöltéséig a díj művészeti területenként törvényben meghatározott számú személy számára adományozható. A keretszám első feltöltését követően, 2016-tól az MMA elnöksége határozza meg, hogy a megüresedett helyekre mely művészeti területek képviselői jelölhetők.

A díj adományozására tárgyév június 30-áig javaslatot tehet a díj birtokosa - értelemszerűen 2015-től -, az MMA tagozata és a kultúráért felelős miniszter. A díj adományozását a javaslattételre jogosultnál bárki - bárki - kezdeményezheti, a díj odaítéléséről a nemzet művésze díj bizottság dönt, amelyet 11 Kossuth-díjjal kitüntetett művész alkot. A bizottság 8 tagját a bizottság elnöke, 2 tagját a kultúráért felelős miniszter jelöli és kéri fel. A bizottság tagjainak mandátuma legfeljebb 3 évre szólhat.

A kormány a kulturális értékek védelmében is érvényre juttatja a nemzeti egység akaratát, és helyreállítja a közjó primátusát. A törvényjavaslat e cél megvalósulását szolgálja, kérem ezért, támogassák azt.

Köszönöm szépen.