Készült: 2024.04.29.22:05:08 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

325. ülésnap (2013.11.18.), 364. felszólalás
Felszólaló Dr. Répássy Róbert (Fidesz)
Beosztás közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Előadói válasz
Videó/Felszólalás ideje 8:06


Felszólalások:  Előző  364  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Igen, köszönöm, elnök úr. Igyekszem rövid lenni, hiszen már részt vettem a vitában két témában is.

Staudt képviselő úrnak szeretném azt elmondani, hogy azt a javaslatukat, amelyik - nem merek már ajánlási számot idézni, mert valószínűleg nem jól mondom - a politikai reklámot (Dr. Staudt Gábor: A 4.) a pártoknak 600 percben és a nemzetiségi önkormányzatoknak 130 percben biztosítaná, azért nem támogatjuk, mert megítélésünk szerint ugye a tizenhárom nemzetiségi önkormányzat mindegyike állíthat nemzetiségi listát, és a nemzetiségi listák élén álló személy valószínűleg szószólójává válik a nemzetiségeknek, tehát érdekeltek a nemzetiségek abban, hogy ezt a listát állítsák, és nem is olyan magas a kvalifikáció ahhoz, hogy ne tudják elérni, hogy listát állítsanak.

Tehát mi azt prognosztizáljuk, hogy mind a tizenhárom nemzetiség állítani fog vagy legalábbis majdnem mind a tizenhárom nemzetiség állítani fog kisebbségi listákat. Ha innen nézem, akkor 130 perc tizenhárom nemzetiség között elosztva már nem olyan nagy arány. Abban az esetben igazuk lenne, ha nem használnák ki ezt a tizenhárom nemzetiségi listaállítást. Ebben az esetben valóban aránytalanul, eltúlzottan sok idő jutna nekik, de ha belegondol abba, hogy országos listát állító tizenhárom szervezet, mondjuk, 130 percet tíz-tíz percben tud egymás között felosztani, akkor ez nem tűnik egyáltalán eltúlzottnak, és nem tűnik aránytalannak a pártok rendelkezésére álló 470 perchez képest.

A politikai reklám tartalmáról már beszéltem, hogy a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény rendezi ezt a kérdést. Mi feleslegesnek tartjuk egy másik jogszabályban, másik törvényben is megismételni ezt a szabályt.

Azt hiszem, ezen kívül már csak az alkotmánybírósági törvényre vonatkozó felvetések maradtak. Megismétlem azt az álláspontomat, és szeretném megvédeni mind azt a javaslatot, amely az alkotmánybírák esetében a felső korhatárt eltörli, mind pedig azt a javaslatot, amelyet ma az alkotmányügyi bizottság nyújtott be, amely az utód megválasztásáig meghosszabbodó mandátumot eltörli a törvényből.

Először is, sokszor elmondtam, és őszinte meggyőződésem, hogy az a szabály, amellyel az alkotmánybírák korhatárát eltöröljük, tehát az alkotmánybírák korhatárának eltörlése az alkotmánybírák függetlenségét erősíti. Elmondtam sokszor - ezen polémiát is folytattunk -, hogy lehetne másként is erősíteni az alkotmánybírák függetlenségét; ez kétségtelenül igaz, de azt gondolom, minden tudásunk azt mutatja, hogy a magas életkorban biztosított személyes egzisztencia a bírók esetében függetlenséget is jelent. Valóban igaz, hogy ez a rendes bíróságok bíráira azért nem szükségszerű, merthogy az ő esetükben a bírói tevékenységet nagyon sok bíró végzi, tehát több ezer bíróról beszélünk, ellenben itt, amikor az Alkotmánybíróság tizenöt bírójáról beszélünk, vagy akár az Amerikai Egyesült Államok legfelsőbb bíráiról beszélünk, nyilván olyan kis létszámú testületről van szó, amely tagjainak az akár élethosszig tartó bíráskodása vagy egy magas életkorig tartó bíráskodása a függetlenségüket erősíti.

Tehát majd csak az utókor fogja igazolni, hogy ez a döntés valóban az érintett bírák függetlenségét eredményezte-e. Mondom, énnekem ez a személyes meggyőződésem, tehát bárki, aki erre spekulálna - akár üljenek itt mögöttem vagy üljenek szemben -, hogy az alkotmánybírák felső korhatárának eltörlése valamifajta igazodási kényszert idéz elő a bírák esetében, meggyőződésem, hogy csalódni fog bárki, aki erre spekulál, hiszen ahogy elmondtam, ez a függetlenséget erősítő lépés.

(22.10)

Ami pedig az utód megválasztásának időtartamáig való meghosszabbodást illeti, először nézzük az elvi oldaláról. Ezt a megoldást élesen támadták egyébként nemcsak ebben a törvényben, hanem más törvényekben is a képviselők, főleg az ellenzéki képviselők, de egyébként valóban voltak nemcsak politikusok, hanem mások is, akik ezt támadták, akár még alkotmányossági alapon is támadható, hiszen ha az alaptörvény meghatározza, hogy mennyi a mandátuma egy alkotmánybírónak, akkor ebben az esetben nyilvánvalóan meghosszabbodik ez a mandátum. Amennyiben persze az alaptörvényben lenne ez a meghosszabbítás rögzítve, akkor ez szerintem alkotmányos lenne, így viszont megkérdőjelezhető ennek az alkotmányossága. Hogy eddig erről még nem döntött az Alkotmánybíróság, először is nem volt ilyen beadvány, másrészt pedig nyilván az Alkotmánybíróságot olyan nehéz helyzetbe hozni, hogy éppen a saját mandátumuk alkotmányosságáról döntenek, ez nem túl elegáns megoldás.

Tehát szerintem ez a legtisztább megoldás, ha az alkotmánybírák kitölthetik a 12 éves mandátumukat, viszont nem hosszabbodik meg a mandátumuk automatikusan. Ezt a megoldást, amit ma az alkotmányügyi bizottság javasolt, szerintem elvi okokból mindenképpen támogatni kell.

Ami meg a konkrét alkotmánybírákat illeti, nagyon helytelen dolog egy alkotmánybíró 3 éves, 2 éves vagy néhány esetben csak 1 éves tevékenységét megítélni, és ebből a mandátumára vagy a jogi szabályozásra, a jogállásra vonatkozó szabályokra a következtetéseket levonni. Nagyon elkerülném ezt. Máskor annyira óv az ellenzék bennünket, hogy ilyen személyre szabottan alakítsuk a törvényeket, most ugyanez a helyzet, én attól óvom az ellenzéket, hogy egyes alkotmánybírók döntéseiből vonjanak le következtetéseket az alkotmánybírák státusára, jogállására vonatkozó kérdésekben. Én javaslom, hogy mégiscsak az a helyes, ha az elvi álláspontot követjük. Az alkotmánybírák általában időskorú emberek. Előfordult már sajnos eddig is, hogy akár személyes okokból, akár egészségügyi okokból vagy bármilyen más okból távozni kényszerültek.

Nyilván lesznek még a jövőben is alkotmánybíró-választások, és mindenkinek az lenne a jó, ha hosszú távon szabályoznák az alkotmánybírák megbízatását. Ezt valahol természetesen egyszer el kell kezdeni. Erre egy kiváló alkalom volt az új alaptörvény, amely elkezdte, megemelte az alkotmánybírák mandátumát 9 évről 12 évre, de úgy gondolom, hogy most nekünk be kell fejeznünk ezeket a szabályozási kérdéseket, és ezeket a szabályozásokat hosszú távra kell az Országgyűlésnek megalkotnia.

Elnézést kérek, hogy kicsit hosszú voltam. Azt gondolom, hogy a közöttünk zajló heves vita abból alakult ki, hogy megszemélyesítette a törvényjavaslatot Bárándy képviselő úr, amihez szíve joga, de ezzel óvatosan kell bánni egy ilyen kérdésnél. Ahogyan ön mondta, meglepetést okoztak már alkotmánybírák önöknek is, nekünk is okoztak már alkotmánybírák meglepetést. Nincs ebben semmi probléma, az alkotmánybírókat, egyébként a rendes bírókat sem azért szeretjük, mert mindig nekünk tetsző döntéseket hoznak. Néha olyan döntéseket is hoznak, amelyekkel nem tudunk egyetérteni.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokból.)




Felszólalások:  Előző  364  Következő    Ülésnap adatai