Készült: 2024.04.29.23:49:42 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

325. ülésnap (2013.11.18.), 34. felszólalás
Felszólaló Dr. Cséfalvay Zoltán
Beosztás Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előttihez hozzászólás
Videó/Felszólalás ideje 5:04


Felszólalások:  Előző  34  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Engedje meg, mint tanárember mondjam, hogy a teljesítményt el kell ismerni, és ezt teszi egyébként a Bizottság is, amikor a magyar gazdaságot értékeli.

Hadd hívjam fel a figyelmét éppen arra, hogy a késő délelőtti órákban a Bizottság éves növekedési jelentését vitatta meg a parlament illetékes bizottsága, és ott többször elhangzott az, hogy igen, a Bizottság elismeri azokat a számokat és elismeri azokat a teljesítményeket, amelyek a magyar gazdaságpolitikához kapcsolódnak, nevezetesen: az államháztartás hiánya stabilan, tartósan 3 százalék alatt van, a GDP-arányos adósság - nem én mondom, a Bizottság mondja - csökkenő tendenciát mutat, a kis- és középvállalkozások hitelezési feltételei javultak az elmúlt időszakban, és még további tényezőt is említhetnék.

Tisztelt Képviselő Úr! Említette még, hogy régiós összevetésben Magyarország éppen hol áll; ez nagyon sokszor elhangzik egyébként a szocialisták oldaláról is. Hadd tegyem hozzá, hogy régiós összevetésben se Lengyelországban, se Csehországban, se Szlovákiában nem volt Gyurcsány-kormány az elmúlt évtizedben, nem tették tönkre az országot az elmúlt évtizedben, nem tették tönkre Lengyelországot, és nem tették tönkre Szlovákiát - szerintem ez nagyon éles különbség. Nem adósodott el Lengyelország: Lengyelországban a GDP-arányos adósság - mint mindig - a GDP arányában 55 százalékon van; nálunk pedig egy olyan szocialista kormány volt, amelyik 2002 és 2010 között 53 százalékról 85 százalékra növelte az adósságot.

(14.10)

Innentől kezdve más a játékterünk, más a mozgásterünk. Nem? Szerintem ez teljesen világos.

Tehát én úgy gondolom, hogy az a fajta összehasonlítás, amit egyébként a szocialisták is gyakran megtesznek, hogy egyes versenytársaink mit tesznek Kelet-Közép-Európában: akkor hasonlítsuk össze azzal, hogy milyen helyzetből indultunk 2010-ben, mekkora adósságtömeggel indult ez a kormány 2010-ben, és nem indult a lengyel kormány ezzel az adóssággal, nem indult se a szlovák, se a cseh kormány ezzel a helyzettel.

Tisztelt Képviselő Úr! Itt már többször említésre került: a növekedésnél szerintem érdemes figyelembe venni - azt mondja, hogy a tavalyi visszaeséshez képest -, a recesszióból az első fél évben kijött a magyar gazdaság, és most kerül növekedési pályára. Egyébként nagyon biztatók már a friss adatok is, amelyek azt mutatják, hogy ebben a negyedévben még erősebb növekedésre számíthatunk. És, most nem idézem, mert holnap hozza nyilvánosságra az OECD, de azért majd érdemes megnézni az OECD ez évre és következő évre tett növekedési prognózisát, ami nagyon erősen közelít mindahhoz, amit a magyar kormány is prognózisként megfogalmaz - és egyébként az államháztartási adatokra vonatkozóan is közelít mindehhez.

Tisztelt Képviselő Úr! Én már említettem az előbb is - és szerintem érdemes végiggondolni -, milyen tényezőkre, milyen forrásokra épül a gazdasági növekedés. Mindannyian tudjuk itt, ebben a teremben, milyen állapotban volt a magyar gazdaság, amikor átvettük a kormányzást. Aztán 2011-ben és '12-ben lehetett egy nagyon erős exportorientált növekedést elérni, különösen a '11-es esztendőben. Utána, ahogy érintette egyébként az európai gazdaság a magyar gazdaságot, nyilvánvalóan egy nagyon erős exportorientált gazdaságban egy zsugorodás következett be. De most már felzárkóznak mellé mindazok a beruházások, amelyek - ahogy említettem - az elmúlt időszakban végigmentek. És nagyon fontos a belső fogyasztás növekedése. Nyilvánvalóan nem lehet a belső fogyasztás növekedése egyetlen húzóereje a gazdaságnak.

Miért van belső növekedés? Miért van belső fogyasztás? Két dolgot említenék. Az egyik éppenséggel a rezsicsökkentés politikája, amelyik nagyban hozzájárul ahhoz, hogy alacsony az infláció, és vele párhuzamosan reálbér-növekedés játszódik le. A másik pedig mindazok a lépések - tudom, hogy önök közül sokan vitatják -, amelyeket a magyar kormány megtett azért, hogy csökkenjenek a lakosság devizaterhei.

Az európai uniós kifizetések is felgyorsultak az elmúlt időszakban, és az az iparosítási politika vagy újraiparosítási politika, amelyik a termelő szektort és a termelő szektorban megjelenő munkahelyeket helyezi előtérbe, nem kijátszva egymás ellen a szolgáltatásokat. Tudom, ha Magyarországon valaki át mond, akkor mindjárt azt jelenti, hogy nem mond bét. Nem, mondjuk mind a kettőt egyébként, ugyanúgy szükség van Magyarországon a szolgáltató szektorra is, mint ahogy látható ennek az erősödése is, például különböző szolgáltató központoknak Magyarországra telepítésével.

Én azt gondolom, tisztelt képviselő úr, az igazi kérdés az, hogy miként tudjuk fenntarthatóvá tenni ezt a növekedést, ebben kellene több javaslat és gondolat. Úgy gondolom, ez a legfontosabb kihívás, és ezen dolgozik a kormány, hogy ezt az elindult növekedést fenntarthatóvá tudjuk tenni.

Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps a kormánypártok soraiból.)




Felszólalások:  Előző  34  Következő    Ülésnap adatai