Felszólalás adatai

Egyben néhány kissé szkeptikus mondatot is engedjenek meg nekem, bár önmagamat nem sorolom egyértelműen a klímaszkeptikusok közé, azért gondolkodó emberként mindnyájunknak megfordul a fejében egy-egy gondolat erejéig, hogy valóban úgy van-e az, ahogy a klímavédelem elméletét hangoztatók állítják, vagy lehet-e valami esetleg abban, amit a klímaszkeptikusok tartanak valósnak. Igazából az, hogy az éghajlatváltozás és a szén-dioxidszint-koncentráció emelkedése milyen ok-okozati összefüggésben van egymással, tehát a felmelegedés miatt emelkedik-e a szén-dioxid-koncentráció, vagy pedig a szén-dioxid-koncentráció miatt erősödik-e a felmelegedés, én ennek az eldöntését semmiképpen nem politikusokra bíznám, ezen egyszerűen a tudósok kell hogy elvitatkozzanak.

Azonban óva intenék mindenkit attól, hogy bármilyen kritika nélkül elfogadjon egy állítást. Azt gondolom, hogy a tudománynak kell ezt eldöntenie. Azonban bármi is legyen a valóság, ha az derülne ki esetleg, hogy a tengerekben elnyelt szén-dioxid szabadul fel a felmelegedés hatására, és ez növeli meg a légkörben a szén-dioxid-koncentrációt, vagy az derülne ki, hogy az emberi tevékenység által kibocsátott szén-dioxid okozza a felmelegedést, bármelyik is legyen a valós, nem mentesíti az emberiséget az alól, hogy mindent megtegyen a saját káros tevékenységének a visszafogása, megfékezése érdekében, hogy minél kevesebb káros anyagot bocsásson ki a légkörbe és más környezeti elemekbe.

Azt gondolom, hogy a klímavédelmet sokféleképpen lehet értelmezni és kezelni. Balczó Zoltán képviselőtársam már elmondta, hogy a megújuló energiák, illetve az atomenergia jelenthetnek egyfajta megoldást a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére. Természetesen az energiahatékonyság kell mindig az egyik legfőbb eszköz legyen, és a jövőben, azt hiszem, hogy erre kell a legnagyobb figyelmet összpontosítani. Ilyen szempontból szerencsés az az európai uniós rendelkezés, amely előírja, hogy a kvótaértékesítésekből származó bevételek legalább 50 százalékát az energiahatékonysági intézkedésekre kell fordítani. Azt gondolom, hogy nekünk ettől függetlenül is mindent meg kell tennünk, hogy a jelenleg még rendkívül nagy potenciált magában rejtő energiahatékonysági, épületenergetikai, épületgépészeti beruházásokat, intézkedéseket fokozatosan meghozzuk. Hiszen ezzel már önmagában akár több száz vagy ezer megawattnyi teljesítményt lehet kiváltani.

(21.20)

Ugyanakkor némi józan megfontolást is igényel európai uniós szinten mind a klímavédelem, mind az energiapolitika, hiszen azt látjuk, hogy akár a kvótakereskedelemből vagy a megújuló energiákból bizonyos európai uniós tagállamok igen jól profitáltak, és a gazdaságukat igen jól felpörgette, míg más tagállamok sokszor csak a hátrányát látják ennek az egész intézkedéssorozatnak. Amennyiben igaz az, márpedig igaz, hogy az Európai Unió a teljes, globális szén-dioxid-kibocsátásnak mindössze 10 százalékáért felelős, akkor ez az egész problémahalmaz addig, amíg a nagy kibocsátók nem csatlakoznak ezekhez az egyezményekhez, és nem követnek el mindent ők a saját maguk részéről is, hogy visszafogják a szén-dioxid-kibocsátásukat, akkor ez vihar egy pohár vízben, hiszen valós, érdemi eredményeket globális szinten, világszinten nem fogunk tudni elérni általa.

Mindeközben pedig látjuk, hogy a megújuló energiák olyan mérvű támogatása, mint ahogy az Európai Unióban, különösen Németországban jelenleg jellemző - mondjuk, ragadjuk ki példaként a szélenergiát -, milyen problémákat tud előidézni a teljes európai villamosenergia-rendszerben, egyrészt a teljesítmény előrejelezhetetlensége, megbecsülhetetlensége és szabályozási nehézségei miatt, másrészt túlzott támogatása vagy európai uniós támogatás okán. Egyrészt egy teljes európai rendszer-bizonytalanságot eredményez, másrészt azt látjuk, hogy Magyarországon meglévő erőművek, akár gázmotoros vagy egyéb tüzeléssel működő erőművek állnak, mivel nem tudnak gazdaságosan versenyezni az agyontámogatott német vagy nyugat-európai szélenergiával, és bizonytalanságot okoznak az európai és a magyar energiaellátásban azáltal, hogy nekünk a villamosáram-szükségletünk jelentős részét importból kell jelen pillanatban is fedeznünk.

Tehát a klímavédelem céljának alárendelve nem hozhatunk olyan intézkedéseket, ami a mi saját nemzeti érdekeinket veszélyeztetné, akár ellátásbiztonság, akár nemzetgazdasági érdek vagy bármilyen más olyan érdek, amely nem feltétlenül egyeztethető össze ezekkel a klímapolitikai elvekkel. Ezzel persze nem azt mondom, hogy nem tartom előbbre valónak a jövő generációk érdekeinek védelmét, mint a jelen pillanat nemzetgazdasági érdekét, de tény és való, hogy Magyarország jövője szempontjából ezeket a kérdéseket más oldalról is érdemes megközelíteni, és nekünk Magyarországon olyan intézkedéseket preferálni, amelyek ebbe az irányba hatnak. Ezért nem értjük, hogy miért vannak olyan megújuló energiafajták Magyarországon - és kormányzati politikai szinten is -, amelyek jó megújuló energiák, és miért vannak olyanok, amelyek rossz megújuló energiák, vagy legalábbis jelenleg szinte teljes kormányzati elutasításban részesülnek.

Bencsik János képviselőtársam említette felszólalásában - elnézést, ha nem pontosan idézem, de már jó néhány felszólalással ezelőtt volt -, hogy az agrárgazdasági intézkedések különböző vízügyi beavatkozásokat is igényelnek. Ezzel kapcsolatban a Jobbik már jó néhányszor ismertette elképzelését a vízenergia hasznosítására vonatkozóan. Itt van egy olyan gazdaságosan bevethető megújuló energiaforrás, amely Magyarországon minimálisan van, a lehetőségek 5 százalékában van jelenleg kihasználva, és más szempontból is rendkívül indokoltnak tűnik ennek a teljesítménynek a növelése, mégpedig akár agrárgazdasági vagy vízgazdálkodási, vízrajzi szempontokból Magyarország legfontosabb problémája - és ezt kormányzati szinten is folyamatosan hangoztatjuk -, hogy hogyan tartsuk vissza vizeinket, hogyan tartsuk meg azt a rengeteg vizet vagy annak egy részét, amely Magyarországon keresztülfolyik évente, hiszen az árvizes és az aszályos időszakok váltogatják egymást. Kézenfekvő megoldásnak tűnik, ha duzzasztással visszatartjuk vizeinket, és ezzel együtt nyilvánvalónak tűnik, hogy ha már visszatartjuk, és ha már öntözésre és egyéb célokra felhasználjuk, akkor vízenergiát is kinyerünk belőle, hiszen ez igazából már olyan nagy többletköltséggel nem jár, és mégis hamar megtérülővé teszi ezeket a beruházásokat.

Én azt mondom, hogy maga a vízvisszatartás olyan égető probléma, amit pontosan a klímaváltozás hatásainak kiküszöbölésére a lehető legsürgetőbb időn belül rendezni kell. Ebben szerintem nincsen eltérés, maximum a módozatok között lehet eltérés az ellenzéki és kormánypárti vélemények között, hogy hogyan tartsuk vissza a vizeinket, és hogyan küszöböljük ki a klímaváltozás hatásait, hogyan akadályozzuk meg, hogy a Duna-Tisza köze elsivatagosodjon és kiszáradjon. Lehetnek a módszerekben különbségek, azonban valamit tenni kell, ezt mindnyájan tudjuk, és erre mondjuk mi azt, hogy akkor már kössük össze a megújulóenergia-hasznosítással, létesítsünk vízerőműveket a Dunán és a Tiszán, ahogy egyébként a csongrádi vízlépcső esetében a Fidesznek is még valaha a programjában szerepelt, csak aztán a jelenlegi álláspont szerint a mostani kormányzat teljesen elutasító ebben a kérdésben. De én azt gondolom, hogy az idő sürget, és valamiféle kényszer áll elő, éveken belül kényszerhelyzet a vízvisszatartás és a klímaváltozás hatásainak kiküszöbölése érdekében.

Tehát összefoglalóan azt tudnám elmondani, hogy ezt a jelenleg előttünk fekvő törvényjavaslatot támogattuk, én magam is támogattam bizottságomban az általános vitára való alkalmasságát, egy adminisztratív törvényjavaslatnak, egy európai uniós rendelkezés végrehajtásának tekintjük, amely érdemben nem fogja a klímavédelem céljait szolgálni, és nem fog érdemben hozzájárulni globális szinten a klímaváltozás hatásainak csökkentéséhez. Ehhez ennél jóval többre volna szükség, ehhez mindenképpen nemzetközi szinten a fejlődő országok és az Egyesült Államok részvételére, elkötelezettségére van szükség. Amíg ez nincs meg, addig minden próbálkozás csak egy Don Quijote-i szélmalomharcként fogható fel, és ráadásul, ha ez még a nemzetgazdaságot és a nemzeti érdekeinket veszélyezteti, akkor érdemes olyan megoldásokon gondolkodni, amelyek a klímavédelmet szolgálják, és a nemzetgazdasági érdekeket is egyaránt szolgálják, a Jobbik eziránt elkötelezett.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)