Felszólalás adatai
| 325. ülésnap (2013.11.18.), 324. felszólalás | |
|---|---|
| Felszólaló | Balczó Zoltán (Jobbik) |
| Beosztás | |
| Bizottsági előadó | |
| Felszólalás oka | felszólalás |
| Videó/Felszólalás ideje | 6:28 |
Felszólalások: Előző 324 Következő Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik): Elnök úr, köszönöm a szót. E törvényjavaslat jó néhány paragrafusa egészen eltérő kérdéseket érint. Ahogy Bencsik képviselő úr is ehhez kapcsolódva tágabban is beszélt feladatokról, ezt én is megteszem, hiszen a 4. § e törvényjavaslatban uniós határozatokra, illetve rendeletekre utal, és azt veszi át a magyar jogrendbe. Idézném azt, ami a 4. §-ban szerepel, már annak az európai határozati részét. Nevezetesen azt vállalja az Európai Unió, hogy az 1990-es szinthez viszonyított kibocsátását 30 százalékkal csökkenti 2020-ig. De van egy nagyon fontos feltétel, nevezetesen ha más fejlett országok is hasonló mértékű kibocsátáscsökkentésre vállalnak kötelezettséget, és emellett szerepel az egyoldalú vállalása az Európai Uniónak, nevezetesen a 20 százalékos csökkentés, amihez Magyarország, ha jól tudom, 14 százalék körüli csökkentést kell hogy vállaljon. Nos, ennek a mai napirendnek az is aktualitását adja, hogy jelenleg az ENSZ égisze alatt elindított klímakonferencia zajlik Lengyelországban, Varsóban, egy kéthetes ülésszak, 11-én kezdődött, úgyhogy erről szeretnék néhány szót szólni. Részben megerősítem, amit Bencsik képviselő úr mondott, nevezetesen attól globális probléma az üvegházhatású gázok kibocsátása, mert ha az Európai Unió nagyon ambiciózus célokat fogalmaz meg, ahogy annak idején, amikor magam is EP-képviselő voltam és ezt a határozatot meghozták, nem éri el az igazi eredményt, mert ettől globális probléma. Az Európai Unió, az európai országok a teljes kibocsátás 12,5 százalékáért felelősek. Tehát önmagában az, hogy ha ezeket az úgynevezett ambiciózus célokat teljesíti az Európai Unió, miközben a legnagyobb, nevezzük csúnya szóval, szennyezők, Kína és az Egyesült Államok nem vállal kötelezettséget, akkor e globális probléma megoldásához csak nagyon kevéssé járulunk hozzá, miközben a saját magunk gazdasági versenyképességét erőteljesen csökkentjük.
Amikor 2009 decemberében a koppenhágai klímatalálkozóra készült az Európai Parlament, ott is ugyanaz volt a kulcskérdés, mint a mostani klímatalálkozón, klímakonferencián: jogi kötelezettségvállalások születnek vagy nem születnek? Mert ezt kell elérni annak érdekében, hogy ne kerüljön megint olyan helyzetbe az emberiség, hogy így fogalmazzak, hogy a kiotói protokollt is az Egyesült Államok elfogadta, aztán kivonta magát alóla. Tehát ezt nagyon fontos kérdésnek tartjuk a Jobbik részéről, és örülünk annak, hogy ismerve az illetékes tárca álláspontját, ezzel a határozott felfogással ment ki, hogy Magyarország érdekeit nézni kell, és akkor vállalhat ilyen célokat, teljesíthet, ha ennek van végső eredménye, és lesz jogi kötelezettségvállalás.
(20.50)
Az energiahatékonyság a Jobbik szerint is az egyik kulcskérdése annak, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása csökkenjen, hisz az energiafelhasználás csökkentése a legfontosabb.
S még egy dolgot hadd emeljek ki, amikor erről a kérdésről beszélünk. Nevezetesen, itt mindig vitatott az atomenergia szerepe. Az üvegházhatású gázok kibocsátása szempontjából az atomerőműveket tiszta energiaforrásoknak kell tekinteni. Hadd idézzek a Népszabadságban nemrégen megjelent elemzésből, amely arról ír, hogy négy kiemelkedő, a környezetvédelemre szakosodott amerikai tudós nyílt levélben állt ki a nukleáris energia hasznosítása mellett. Négy kutató - most nem olvasom fel a nevüket -, akik eddig kulcsszerepet játszottak a klímaváltozás veszélyeire való figyelmeztetésben, arra szólították fel a világ vezetőit, hogy minden lehetséges eszközzel támogassák az eddiginél biztonságosabb nukleáris rendszerek kifejlesztését, mert ennek a széles körű használata fordíthatja meg a bolygó fennmaradását veszélyeztető folyamatokat.
Ebben a parlamentben Paks bővítése kapcsán vita zajlik, holott egyszer már egy 96 százalékos támogatottságú döntés az Országgyűlésben ebben a kérdésben született, ezért én e törvényjavaslat kapcsán erre szerettem volna felhívni a figyelmet, amit a környezetvédelem területén maguknak nevet szerzett tudósok is világosan kimondtak, hogy az atomenergia a megoldás. Abba nem akarok belemenni, hogy milyen módon szükséges az egyéb alternatív energiaforrásokat is felhasználni, mert erről majd Kepli Lajos képviselőtársam a továbbiakban szólni fog.
Még egy dolgot hadd említsek meg, ami ehhez a klímatalálkozóhoz tartozik. Ha jól tudom, 11 tagú küldöttség utazott ki Magyarországról. Miközben a Rio+20 konferencián részt vevő küldöttségben a parlamentnek volt képviselője, talán az ügy súlyát jelezhette volna, ha a 11 tag között egy országgyűlési képviselő is jelen lett volna.
Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
Felszólalások: Előző 324 Következő Ülésnap adatai