Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

BÖRÖCZ LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen, tisztelt elnök úr, a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Néhány dologra szeretnék reagálni, a két percbe nem fért bele. Az az igazság, hogy Szilágyi jegyző úrnak volt egy-két megjegyzése azzal kapcsolatban, hogy a Háznak mi sérti a méltóságát, illetve mi nem sérti a méltóságát. Én azt előre mondom, hogy a Jobbik képviselői között nyilván vannak olyan személyek, akiket még én is nagyra tartok. Bár ez a jelenlegi törvényjavaslat, amit most tárgyalunk, ez nyilván arról szól, ahogy azt Bányai képviselő úr elmondta, hogy itt valami normális hangnemet kellene megütni a Házban, és ezt a sok esetben trágár, sok esetben primitív stílust el kellene hagyni meg ezt az útszéli stílust. És én azt is készséggel elfogadom, hogy voltak olyan, vannak olyan fideszes megnyilvánulások, akár indulatból, amelyek ennek a kategóriának, mércének, amit mi felállítunk, nem feleltek meg, és nyilvánvalóan, ha így van, akkor gondolom, mindenki, még hogyha ezt egymásnak néha nehezen is tudjuk kimondani, ezért nyilván megkövetjük a másikat, és elnézést kérünk. De a Jobbik szempontjából, először maradjunk a Jobbiknál, tudnánk hosszasan sorolni azokat az ügyeket, amelyeket egyébként a Ház méltóságának megsértésével összefüggésbe lehetne hozni. És egyébként ez az összes többi frakcióra igaz. Hát, én is tudnám még idézgetni azokat a nem túl szép kifejezéseket, amit önök vagy az önök párttársai itt elmondtak az ülésteremben mikronon kívül, bekiabálva, mikrofonba is néha. Tehát azért vannak ilyenek, ne csináljuk ezt, kérem szépen!

A Jobbik esetében meg azért jó néhány olyan ügy van, amire elég könnyelműen is rá lehet fogni azt, hogy az elmúlt nyolc évben bizonyos magyarországi etnikumokat, bizonyos vallási közösségeket vagy más csoportokat egyébként megaláztak, és olyan módon beszéltek róluk, vagy nyilvánítottak ki véleményt, ami sérti őket  volt ilyen.

(2.20)

Tehát lehet, hogy jobb lenne, ha akkor egy picit mindannyian visszafognánk magunkat, de mivel nemcsak erről a törvényről volt szó, hanem sok minden másról itt szó esett, meg Gréczy képviselő úr úgy gondolta, hogy ez egy ilyen mesemondó délután, és akkor előhoz mindent, ami éppen benne van.

Én arról meg vagyok győződve, hogy Gréczy úr a nettó jelenérték fogalmával nincs tisztában, de ez tulajdonképpen nem zavar. A Gyurcsány-korszak és az Orbán-kormány tulajdonképpeni sikerességének a megítélése során azonban néhány tényszerű szám alapján elég könnyen belátható, hogy az egyik egy sikertelen gazdaságpolitikai korszak volt, ha csak szűken a gazdaságpolitikai korszakra tekintek, az Orbán-kormány pedig egy sikeres gazdaságpolitikai korszak. (Gréczy Zsolt: 335 forintos euró, 27 százalékos áfa!) Na, erre mondtam a nettó jelenértéket, amit nem sikerül abszolválni. (Gréczy Zsolt közbeszól.)

Tehát arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy tulajdonképpen Magyarország egyébként a Gyurcsány-kormány alatt, még a gazdasági világválság előtt romokban hevert. (Gréczy Zsolt: 2008 nyarán 4 százalékos volt a gazdasági növekedés!  Arató Gergely: Mesélték az oviban, képviselő úr?  Az elnök csenget.) Egyetlenegy olyan év sem volt egyébként az első Orbán-kormány alatt, 1998-tól 2002-ig, aztán utána az összes többi, 2010 utáni Orbán-kormányok alatt, amikor maga a hiány magasabb lett volna, mint az önök legjobb időszakában. (Arató Gergely: Beledöglött az oktatás meg az egészségügy!)

Az az igazság (Gréczy Zsolt: 500 milliárd forint volt…), hogy tulajdonképpen nagyon egyszerű a képlet, mert szerintem két verzió van. Valaki vagy képtelen a jó kormányzásra, mert nincs hozzá meg a megfelelő szakértelme, és ezért gazdaságilag csődbe viszi az országot. Ez egy súlyos hiba, nincs mit tenni, nyilván a választók megválasztottak valakit, kormányoznak, tönkreteszik az országot, ez van. A másik pedig az, hogy meglenne a képessége, de a korrupció olyan szinten elvitte a fókuszt a kormányzásról, hogy ezért ment tönkre az ország. (Gréczy Zsolt: Milyen korrupcióról beszélsz?) Egyik se jó, az az igazság, és önök alatt pontosan ez történt. (Folyamatos közbeszólások az MSZP és a DK soraiból.) Könyörgöm, képviselő úr! Gyurcsány Ferenc az első megvásárolt cégét miből vette meg? Miből? Az alumíniumgyártó céget, amelyet Gyurcsány Ferenc 1997-ben megvett, miből vette meg? (Gréczy Zsolt: Hitelből. És?) Igen, a Magyar Hitelbank, Apró Piroska hagyta jóvá a tranzakciót, 700 millió forintot. (Zaj.  Elnök csenget.)

Bocsánat! Ha már arról beszélgetünk, hogy itt ki miről tehet… (Gréczy Zsolt közbeszól.) Képviselő úr, én meghallgattam. Igen, nem volt egyszerű, de végighallgattam, amit mondott. (Korózs Lajos: Én nem akarlak téged végighallgatni. Ülj már le!  Az elnök ismét csenget.)

Na, Korózs képviselő úr, az az igazság, ha nem lett volna rendszerváltás, ön most Gyurcsány főtitkár úrnak lenne a gombnyomogatója ebben a parlamentben, úgyhogy ezt a stílust, legyen szíves, ne engedje már meg magának! (Zaj.  Folyamatos közbekiáltások az MSZP és a DK soraiból.  Az elnök csenget.) Az a probléma, tisztelt képviselőtársaim, hogy egyébként a kommunistáknak van egy nagyon egyszerű gondolkodásmódja (Felzúdulás az MSZP és a DK soraiban.): mindenki más rajtuk kívül hülye, és egyébként mindezt azzal leplezik, hogy… A kommunistáknak a történelem folyamán mindig az volt a vesszőparipájuk, hogy féltették a demokráciát. Maguk is állandóan féltik a demokráciát, de majd folytathatjuk, mert úgy látom, hogy nagyon felizgatta ez a téma önöket.

Egyébként kezdek rájönni arra, hogy valóban lehet abban a mondásban is valami igaz, ahogy megnézem önöket így csoportban, hogy a kommunisták… (Korózs Lajos: Nem én voltam KISZ-titkár!  Gréczy Zsolt: Rogán Antal KISZ-titkár!  Az elnök ismét csenget.)

Tehát még egyszer akkor kezdjük el! A kommunisták a diplomás liberálisok. (Az elnök csenget.) Ebben valóban lehet valami, mert kezdem úgy érezni, hogy ennek van alapja, de akkor majd folytatjuk. Köszönöm. (Gréczy Zsolt: Szűrös Mátyás!  Taps a kormánypártok soraiban.)