Felszólalás adatai

SZŰCS LAJOS, a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. A Pesti Központi Kerületi Bíróság az Országgyűlés elnökéhez intézett megkeresésében azért indítványozta Horváth Béla országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését, mivel ellene a Szabad Demokraták Szövetsége képviseletében Kuncze Gábor, a párt elnöke feljelentést tett nagy nyilvánosság előtt, jelentős érdeksérelmet okozva elkövetett rágalmazás vétsége miatt.

A feljelentés szerint Horváth Béla országgyűlési képviselő 2001. november 2-án "A Mérleg utca titka; avagy hogyan tüntette el 800 millió forintos adósságát az SZDSZ" címmel sajtótájékoztatót tartott az Országgyűlési Képviselők Irodaházában. A sajtótájékoztató alkalmával a megjelent újságíróknak írásos összefoglalót és a sajtótájékoztató alapjául szolgáló dokumentumokat adott át. 2001. november 9-én előzetes ígéreteinek megfelelően Horváth Béla "Az SZDSZ váltóbotránya" címmel újabb sajtótájékoztatót tartott, és az előbbiekhez hasonló módon írásos összefoglalót, valamint dokumentumokat osztott szét. Az előző sajtótájékoztatóhoz hasonlóan Horváth Béla az újabb állításait a következő napokban a különböző médiumok legszélesebb körű nyilvánossága előtt megismételte. Horváth Béla a nagy nyilvánosságot arról is tájékoztatta, hogy állításait és dokumentumait az interneten is hozzáférhetővé tette.

A feljelentés 15 pontban részletezi és sorolja fel a valótlannak, illetve hamis színben beállított tényállításnak minősített legsúlyosabb sérelmeket. A magánvádló álláspontja szerint a Horváth Bélától származó kijelentések objektíve alkalmasak a becsület csorbítására, és veszélyeztetik az SZDSZ társadalmi közmegbecsülését.

A mentelmi bizottság az ügyet 2002. február 19-i ülésén megtárgyalta. A tárgyaláson megjelent érintett képviselő vitatta a rágalmazás elkövetését, hivatkozott az Alkotmánybíróság több határozatára, és álláspontja szerint a magánvádló által sérelmezett nyilatkozatával nem lépte túl a véleménynyilvánítás szabadságának alkotmányos korlátait. A feljelentést zaklató jellegűnek minősítette és büntetőjogi fenyegetésként értékelte. Mentelmi jogával kapcsolatosan úgy nyilatkozott, hogy az annak felfüggesztésére avagy fenntartására vonatkozó döntést a mentelmi bizottságra, illetve az Országgyűlésre bízza.

A mentelmi bizottság hatáskör hiányában nem foglalkozott a cselekmény büntetőjogi értékelésével. A mentelmi jog felfüggesztését ellenzők álláspontja az volt, hogy az érintett képviselő - az Országgyűlés és a mentelmi bizottság hasonló ügyekben kialakított gyakorlata szerint - nem lépte túl a véleménynyilvánítás szabadságának alkotmányos korlátait. A rendelkezésre álló adatok szerint a magánvádló az érintett képviselő ellen polgári peres eljárást is indított, és az e sérelem megalapozottsága esetén az említett perben hozott ítélet megfelelő erkölcsi és vagyoni elégtételt nyújthat.

A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítvánnyal egyetértők az Alkotmánybíróság 36/1994. számú határozata indoklásából arra hivatkoztak, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága nem terjed ki a becsületsértésre alkalmas valótlan tények közlésére akkor, ha a nyilatkozó személy kifejezetten tudatában van a közlés valótlanságának, vagy foglalkozása, hivatása gyakorlásának szabályai szerint elvárható lett volna tőle a tények valóságtartalmának vizsgálata.

A felfüggesztésre irányuló indítványra leadott 5 igen, 6 nem és 1 tartózkodó szavazatra tekintettel a mentelmi bizottság azt javasolja a tisztelt Országgyűlésnek, hogy Horváth Béla országgyűlési képviselő mentelmi jogát az ügyben ne függessze fel.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)