Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

JAKAB PÉTER (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! 2003-ban önök azzal kampányoltak az uniós csatlakozás mellett, hogy ha Magyarország tagja lesz az Európai Uniónak, akkor nálunk is eljön a nyugati életszínvonal.A csatlakozás óta eltelt 14 év, napi szinten átlagosan 2,2 milliárd forint uniós forrás érkezett Magyarországra, úgyhogy talán nem tartanak türelmetlennek, ha felteszem a kérdést: tessék mondani, ez már a nyugati életszínvonal, ami most van? Vagy csak a saját életszínvonalukra gondoltak 2003-ban? Mert azt kétségkívül sikerült felzárkóztatni a nyugat-európai szintre.

Eközben viszont az átlagmagyarnak, mondjuk, Kelet-Magyarországon nemhogy a nyugat-európai, de még a nyugat-magyarországi bérszínvonal is csak egy vágyálom. A legfrissebb adatok szerint egy szabolcsi munkavállaló ma ugyanazért a munkáért 123 ezer forinttal kap kevesebbet, mint egy fővárosi. Ez Szabolcsban egy komplett fizetés, tisztelt hölgyeim és uraim! Egy borsodi egészségügyi dolgozó nagyjából feleannyit keres, mint a győri kollégája, holott megkockáztatom, hogy sokkal rosszabb munkakörülmények között dolgozik az, akinek mondjuk, a borsodi cigánytelepeken kell életet mentenie, életveszélyes fenyegetések közepette, mint az, aki Győrben végzi ugyanezt a munkát, jóval magasabb fizetésért. Önök szerint ez így igazságos? Mert szerintünk nem.

És higgye el, államtitkár úr, a leszakadó országrészekben élő munkavállalók abszolút nem akarnak sokat, de annyit igen, amennyit az átlagmagyar megkeres. Borsodból és Szabolcsból négy év alatt 24 ezren vándoroltak el. Ők nem külföldre mentek, hanem Magyarország fejlettebb régióiba, jellemzően Pest megyébe és Győr-Moson-Sopronba. Ők már a nyugat-magyarországi bérekkel is beérnék, de ezt még a magyar állam sem adja meg a számukra, hiszen az állami cégek is hátrányosan megkülönböztetik a leszakadó országrészekben dolgozó munkavállalókat akkor, amikor ugyanazért a munkáért jóval kevesebbet fizetnek, mondjuk, egy miskolci dolgozónak, mint egy győrinek. Sőt, ha a munkaerőhiány miatt a piac logikájának megfelelően végre valahol elindulna az érdemi béremelkedés, akkor önök mit csinálnak? 450 millió forintért leszerveznek 5 ezer olcsó ukrán vendégmunkást, hogy a lehető leggyorsabban gátját szabják a béremelkedésnek. Úgy gondoljuk, hogy ez szégyen, ez szégyen!

Éppen ezért kérdezem államtitkár urat: meddig akarják még ezt a gazdaságpolitikát folytatni? Meddig akarják még alacsonyabb bérekkel büntetni azokat a munkavállalókat, akiknek egyetlenegy bűnük, hogy szegényebb országrészbe születtek? Mert ha önök ezt a gazdaságpolitikát folytatják, ha önök továbbra is azt mondják, hogy nem nyugati bérekre van szükség, hanem keleti vendégmunkásokra, ha önök továbbra is azt mondják, hogy a minőségi munkaerő helyett az olcsó munkaerő jelenti Magyarország versenyelőnyét, akkor ebbe a gazdaságpolitikába nagyon sok régió szó szerint bele fog dögleni.

Arra kérem államtitkár urat, fontolják meg az „egyenlő munkáért egyenlő bér” elvének gyakorlati átültetését, legalább azoknál az állami cégeknél, ahol a kormány ezt közvetlenül is megtehetné. Ezt várják el önöktől a magyarok, meg a választ a kérdésemre. (Taps a Jobbik padsoraiban.)