Készült: 2024.09.20.04:27:57 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

34. ülésnap (2018.10.29.), 260. felszólalás
Felszólaló Dr. Varga-Damm Andrea (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 9:57


Felszólalások:  Előző  260  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. VARGA-DAMM ANDREA Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A H/2163. előterjesztést tárgyaljuk immár a bizottsági munkán túl, amelyben a honvédelmi tárca 37 650 főben kéri, hogy az Országgyűlés határozattal a részletes bontású létszámot meghatározza.Az általános vita alkalmával már igen részletesen elmondtuk a Jobbik-frakció álláspontját ebben a kérdésben, és semmiképpen nem szeretném megismételni az ott elmondottakat, de azért mindig van miről beszélni, amikor a honvédség kérdése a Ház falai között felmerül. Azt egyébként hiú ábránd volt elképzelnem, hogy az egy órával ezelőtt még a vezér kérésére itt volt honvédelmi miniszter esetleg megvárja ennek a témának a vitáját, mégiscsak ő szeretné, hogy az Országgyűlés 37 650 főben határozza meg a Magyar Honvédség létszámát. Szerintem azért ez egy elég komoly kérdés, hogy esetleg  ha már honvédelmi miniszter lett  legalább ebben a vitában vagy ebben a kérdésben a Ház falai között itt maradjon, ha már itt volt, bár lehet, hogy lejárt a munkaideje, és sietnie kell haza.

De egy biztos, hogy a 35/2013. május 16-i országgyűlési határozattal a magyar parlament 29 700 főben határozta meg a Magyar Honvédség részletes bontású létszámát. Ma a Magyar Honvédség 21 ezer fővel működik, tehát a 2013-as meghatározott létszámhoz képest is 8 ezer fővel kevesebb. 2016-ban a 35/2016. december 19-i országgyűlési határozattal 31 080 főben határozta meg a magyar parlament a létszámot. Meg kell mondjam, rendkívül jóindulatúak és jóhiszeműek voltak a parlamenti képviselők, mert nem néztek utána annak, hogy tulajdonképpen papíron miért kell emelni folyamatosan a hadsereg létszámát.

Amikor a parlament képviselői egy ilyen kérést kapnak a kormány adott képviselőitől, akkor minimum azt várják el, hogy ennek adják indokát. Ebben a határozati javaslatban a honvédelmi miniszter nem adta indokát ennek a létszámnak. Az ugyanis nem indok, hogy a „Zrínyi 2026” programhoz ez a létszám kell, hiszen azt sem tudjuk, hogy a „Zrínyi 2026” programnak az eddigi szervezettséghez, az eddigi létszámhoz, az eddigi fegyverzetállományhoz, az eddigi hadműveleti adottságokhoz képest milyen olyan újdonsága van, amihez a jelenlegi létszámhoz képest még 16 ezer fővel kell több a magyar hadseregbe úgy, hogy ebben a 37 650-es létszámban nincsenek benne az önkéntes tartalékosok.

Azt mondjuk, már nem nagyon értettem eddig sem, hogy miután ennek a létszámnak a meghatározása mindig egy adott országgyűlési határozattal történt, ki volt az az okos jogász, akinek a 2016-os létszám-meghatározást a ’13-as módosításával sikerült idehoznia a Házhoz. Valószínűleg nem voltak a jogászok eléggé szemfülesek, mert vélhetően pár perc alatt mentek át ezek a javaslatok. De az mindenesetre elég sajátságos, hogy ebben a határozati javaslatban az indoklás úgy szól, mintha már ’13-tól 31 080 fő lett volna a javaslat. Nem, akkor csak 29 700 volt, aztán ’16-ban 31 080. Ma már valószínűleg észrevették a jogászok, hogy ez nem igazán jó, hogy mi módosítgatunk korábbi határozatokat, mert a létszámot mindig minden egyes döntéssel meg lehet önállóan határozni úgy, hogy a korábbi hatályon kívül helyezése megtörténik. Kodifikációs szempontból mindenképpen ez a helyénvaló.

Ez a 37 650-es létszám ezer fővel növelné az utóbbi létszámhoz képest a tiszteket, 2 ezerrel az altiszteket és 6 ezer fővel a legénységet. Nem ír a határozati javaslat semmiféle olyan indoklást, amely arról szólna, hogy például új katonai szervezeteket hoznának létre, vagy például megnyitnának korábban bezárt laktanyákat. Tekintettel arra, hogy ilyen létszámot terveznek, ha valami csoda folytán 2020-26 között a Magyar Honvédséghez sikerülne beléptetni, akkor nem lehetne őket hol elhelyezni. Tehát azért gondolom, hogy ez egy rendkívül komolytalan javaslat, és kifejezetten tiszteletlen a parlament tagjaival szemben az, hogy előterjeszt egy ilyen komoly kérdésben egy ilyen komoly javaslatot, és az, amit indoklásba ebbe beleír, az minden, csak nem indoklás; szavak igen, csak tartalom nem.

Ezért kénytelen vagyok azt mondani a Jobbik képviselőcsoportja képviseletében, hogy amíg valaki egy javaslatot meg sem hajlandó indokolni, ne várja el, hogy valaki, egy parlamenti képviselő arról egyáltalán döntést tudjon hozni, mert az igenhez, a nemhez és a tartózkodáshoz is kell indoklás. A tisztképzésben, az altisztképzésben, amint már korábban az általános vita során elmondtam, olyan csekély létszám érkezik a Magyar Honvédséghez, hogy semmiképpen nem lehet a most már a tiszti állományban 2 ezer fős, az altiszti állományban 4 ezer fős és a legénységi állományban 10 ezer fős létszámot ez alatt a hátralévő nyolc év alatt feltölteni.

Jelzem még azt, amit korábban is elmondtam, hogy minimum ehhez a létszámhoz 740 milliárdos költségvetési forrás kellene a magyar költségvetésből, de a 740 milliárdban nincsen benne a fegyverzettel való felszerelés. Ha egy katona megérkezik egy hadsereghez, a bére és annak járulékai a legkisebb tételek az alkalmazásánál. Ott van a kiképzés, a ruházattal felszerelés és a fegyverzettel ellátás, illetőleg a munkahelyének a kialakítása, ahol majd a szolgálatot el fogja látni.

Azt megértjük, hogy az önkéntes tartalékos létszámot fel kívánja emeltetni. Szerintem egyszerűen elég lett volna arról országgyűlési határozati javaslatot beterjeszteni. De azt aztán végképp nem tudjuk elképzelni, hogy 8 ezer főről 20 ezer főre növekedjen akár 2026-ig, mert azok a kedvezmények és eddigi motivációk, amelyek az önkéntes tartalékos létszám jelenlegi helyzetét kialakították, a jövőben nem állnak fel, sem a szolgálati járadékosok szja-elkerülése, sem azok az elképesztően sokba kerülő motivációs rendszerek, amelyekkel az önkéntes tartalékosokat be lehet a rendszerbe hozni.

Miután ennek a vitának a során elég sok idő áll a frakcióm rendelkezésére ahhoz, hogy kifejtsük álláspontunkat, még egy kérdést hadd meséljek el a parlamenti képviselőtársaimnak, mert valószínűleg erről fogalmuk nincs. Megkérdezhetnék, hogy miért olyan kedvező, illetőleg miért olyan sikeres vagy miért olyan vonzó most az önkéntes tartalékos rendszerben bent lenni, mint mondjuk, például altisztnek vagy tisztnek jelentkezni  hát, akkor elmesélem. Ma egy olyan fiatal, aki elvégzett egy egyetemet, és mondjuk, már a doktori iskolán is túl van, és PhD-ja van, akkor 26 évesen önkéntes tartalékos őrnaggyá tud válni. Ezt jól hallják, 26 évesen önkéntes tartalékos őrnaggyá tud válni, jelesül én magam is ismerek ilyen személyeket. Ugyanilyen képzettség után hivatásos tisztek úgy, hogy elvégezték a főiskolát, megkapták a diplomát, akár mesterképzésben is részt vesznek, az őrnagyi rangot körülbelül 12 éves szolgálat után tudják elérni. Ma olyan hihetetlen ellentmondásos és beteges a rendszer, amely az önkéntes tartalékosok és a hivatásosok között van, olyan feszültség dúl, most azt képzeljék el, képviselőtársaim, hogy a rendszerben bent lévő hadnagy katonának az önkéntes tartalékos őrnagy felé kellene jelentenie és szalutálnia, holott a kettőnek azért nagyon sok köze nincs egymáshoz a hadseregben való szereplésüket illetően.

Azért fontos ilyen kérdésekről beszélni, mert már önmagában az is kérdéses volt, hogy egy ilyen semmirevaló javaslat hogy jöhet be. De ha igazából mélységében látnák, hogy ma a honvédelem rendszerében milyen szakmaiatlan tevékenység zajlik, milyen feszültség van, és az egyenlő elbánás elve mennyire nem érvényesül, és egyébként komoly, nagy tudású NATO-katonákat hogy mellőznek és nincsenek olyan beosztásokban, ahova ők valók lennének sok-sok misszióban való tevékenység után, megjegyzem, a miniszter még nem volt misszióban, akkor gyakorlatilag megértenék, hogy egy ilyen javaslat hogy kerülhet a Ház elé.

(18.50)

Tehát én egyet kérek a honvédelmi tárcától, tisztelje a magyar népet azzal, hogy olyan hadsereget épít, amely valóban alkalmas a magyar nép és hazánk területi függetlenségének megőrzésére. Kettő: ha már NATO-tagok vagyunk, legyen szakmailag úgy felépített, hogy az tulajdonképpen tényleg szolgálja az előzetes célt. És miután a parlamentnek és a parlamenti képviselőknek joga van különböző kérdésekben dönteni, tisztelje meg a parlamenti képviselőket azzal, hogy amikor egy ilyen javaslatot előterjeszt, akkor legalább érdemben indokolja is meg.

Nagy tisztelettel köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokból.)




Felszólalások:  Előző  260  Következő    Ülésnap adatai