Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Sajnos, az is hagyomány itt az elmúlt hét évben, hogy amikor az állambiztonsági múlt átláthatóvá tételéről szóló törvényjavaslatról vitázunk, illetve annak a tárgysorozatba vételéről, hogy legalább vitatkozhassunk róla, akkor tíznél kevesebb kormánypárti képviselő tartózkodik a teremben. Ez jelenleg is így van. Ugyanakkor bízom benne, hogy a megelőző vitával szemben legalább néhányan felszólalnak és megpróbálják a mundér becsületét védeni, ami persze szinte lehetetlen feladat. Emlékezzünk vissza arra, hogy egy hét évvel ezelőtt kezdődött folyamatról beszélek, ennek a folyamatnak a következő állomása van most. 2010-ben kétharmados többséget szereztek az Országgyűlésben, és önök a saját maguk számára meghatároztak egy határidőt, amely határidő elteltéig egy olyan törvényjavaslat benyújtását ígérték, amely átláthatóvá teszi az állambiztonsági múltat. 2011 november végéig tűzték ki ezt a határidőt, ám nem teljesítették ezt a feladatot.

Ezt követően az LMP akkori frakcióvezetője, Schiffer András benyújtott egy olyan törvényjavaslatot, amely ezt célozta, tehát az aktanyilvánosságot, az állambiztonsági múlt valóban átláthatóvá tételét. Önök ezt akkor vita nélkül leszavazták. Schiffer András ezt követően összesen 12 alkalommal kísérelte meg újra benyújtani ezt a törvényjavaslatot, illetve be is nyújtotta, de önök minden alkalommal vita nélkül leszavazták, és soha nem fogalmaztak meg érdemi kritikát, illetve nem adtak lehetőséget arra, hogy ezt a törvényjavaslatot vitában érlelje ki az Országgyűlés, s nem fogalmaztak meg alternatív javaslatot sem. Tehát igazából nem tettek semmit annak érdekében, hogy szembe tudjanak nézni a magyar emberek az állambiztonsági múlttal, azzal, hogy mi történt itt a rendszerváltás idején.

Az LMP folytatta ezt a hagyományt, és most már 18. alkalommal kerül az Országgyűlés elé ezt a rendkívül fontos törvény; ismétlem, úgy, hogy önök nem nyújtottak be alternatív javaslatot, és nem tették lehetővé, hogy a magyar emberek megismerjék, hogy mi történt a rendszerváltás idején, az egykori állambiztonság fenntartói milyen módon hálózták be a rendszerváltást, a rendszerváltó pártokat, és milyen módon hat a mai napig ez a fajta hálózat a közéletre. Megjegyzem azért a rend kedvéért, hogy minden egyes alkalommal, mind a korábbi 17 alkalommal voltak olyan bátor fideszes és KDNP-s képviselők, akik a frakciófegyelemmel szemben mégiscsak támogatták a törvényjavaslatot; remélem, hogy most a korábbiakhoz képest többen lesznek. Tehát ennyit a rend kedvéért azért mindenképpen szerettem volna megjegyezni, hogy voltak azért önök között ilyen bátor képviselők.

Egyértelmű, hogy azok nevét kell tudni megismerni, akik irányították ezt a bizonyos elnyomó rendszert, akik annak a vezetői, fenntartói voltak. Látni kell azokat a folyamatokat, hogy milyen módon tudtak ezek a személyek az egykori információikra hagyatkozva akár a közélet részeivé válni politikusként, vagy éppen milyen módon tudták az egykori befolyásukat, hatalmukat, a rendelkezésükre álló információt akár gazdasági előnyszerzésre felhasználni.

Konkrétan a javaslatunk számtalan olyan problémát oldana meg, amit önök megint csak nem orvosoltak. Például az önök által felállított Nemzeti Emlékezet Bizottságának előírná kötelezően ez a javaslat, hogy a rendszerváltástól kezdve mindenkit vizsgáljanak át, és mindenkiről tegyenek közzé jelentést, aki közhatalmat gyakorolt. Miniszterelnökökre, miniszterekre, államtitkárokra, országgyűlési képviselőkre, polgármesterekre vonatkozóan is teljesen jogos a magyar emberek elvárása, hogy tisztán lássunk, kik voltak érintettek az állambiztonsági múltban a rendszerváltás óta. Nagyon fontos, hogy ez a javaslat biztosítaná azt, hogy aki az állambiztonsági múltban érintett volt, ne tölthessen ma be közhatalmi funkciót. Ez önöket nem zavarja, hogy jelenleg megtörténik. Több precedens is volt rá, éppen az önök kormányában is volt olyan államtitkár, aki érintett volt ebben.

Nagyon fontos ennek a törvényjavaslatnak az a szándéka, hogy az állambiztonsági iratok folyamatos internetes publikációja megtörténjen. Önök erről sem intézkedtek. Szintén fontos megteremteni azt, hogy ne alakuljon ki az az abszurd helyzet, hogy a bizonyíthatóan ügynöki tevékenységet végző személyek személyiségi jogi pereket nyernek sorra történész kutatókkal szemben. Tehát számtalan megoldatlan feladat van, és itt nemcsak a múlt feltárásáról van szó, hanem arról is, hogy tisztábban lássuk a jelent, tisztábban lássuk azt, hogy mi határozza meg a mai magyar közéletet.

Képviselőtársaim, önök 17-szer utasították el  most a kormánypárti képviselőkről beszélek  ennek a törvényjavaslatnak a tárgysorozatba vételét.

(18.00)

17 alkalommal futamodtak meg a vita elől. Holnap lesz alkalmuk ismét szavazni, 18. alkalommal. Nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy lássák a magyar emberek, akik még hisznek abban, hogy a Fidesz-KDNP két antikommunista erő lenne  ha lehet így a KDNP esetében önálló politikai erőről beszélni , hogy ez nem igaz. Ezt egyértelműen kimondhatjuk az elmúlt 17 alkalomra való tekintettel, hogy önök csak azt hazudják magukról, hogy antikommunisták, mert soraikban már ott ülnek az egykori elnyomó rendszer névtelenséget nyerő fenntartói.

Nagyon fontos, hogy a holnapi szavazást követően a magyar állampolgárok tájékoztatását annyiban elő kívánjuk segíteni, hogy egy tablón fogjuk közzétenni azoknak a kormánypárti képviselőknek a nevét, akik ismét elutasítják azt, hogy a magyar emberek szembenézhessenek a rendszerváltás környéki közelmúlttal. Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.)