A felszólalás szövege:

TÓTH ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Az előttem szóló képviselőtársaim a szemléletváltozásra hívták fel a figyelmet. Természetesen nagyon fontos a szemléletváltozás, de én ennél sokkal fontosabbnak tartanám a szemléletépítést, azaz a gyermekkorban történő szemléletformálást, azt, amit mi otthon és az iskolában a gyerekeknek mutatunk: nem dobjuk el a szemetet és külön tesszük azt, amit külön lehet tenni.

Arra hívnám fel a tárca képviselőjének a figyelmét, hogy fordítson sokkal nagyobb figyelmet az iskolás korban történő nevelésre, természetesen pénzt és ezzel együtt a megfelelő segédeszközöket. Megfelelő kampánnyal vezesse be ezt a törvényt - úgy, hogy az iskolában a gyerekek felfogják, megértsék - közérthető módon, egyértelműen.

Bár nem hiszem, hogy ezt túlságosan bonyolult lenne megtenni, mert úgy gondolom, hogy a gyerekekben megvan a jóra való hajlam, csak épp meg kell mutatni nekik, és viszonylag egyszerűen megértik azt, amit most a hulladékgazdálkodási törvénnyel szeretnénk, hogy megtisztítsuk a környezetünket attól a szeméttől, amely most az utak szélén igen jól látszik a hóolvadás után, és minden rendű és rangú úton való közlekedésnél siralmas, hogy az út szélén szinte szeméthegyek között közlekedünk.

Én úgy gondolom, hogy itt a tárcának úgyszintén megfelelő szigorral kellene fellépni, hogy az út kezelői, igenis, tartsák rendben a hozzájuk tartozó területeket, valamint, ha ez nem az útkezelőé, akkor a közút mellett lévő terület tulajdonosáé.

Köszönöm.

TÓTH ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Örömmel hallottam képviselőtársunk, polgármesternő felszólalásában a szívós tudatformálásról. Természetesen ez mindenhol megkívánná ezt a témát, minden önkormányzatnál.

(11.10)

Ugyanakkor nehezményezi, hogy a kötelező közszolgáltatás az önkormányzatokra olyan terheket ró, amelyeket nem tud vállalni a mostani finanszírozás mellett. Nagyon sajnálom, hogy tisztességes költségszámítással, költségkimutatással nem tudják ezt megoldani.

Igenis, ami a törvény alapelve, a "szennyező fizet" elvén, meg lehet ezt oldani úgy, hogy a közszolgáltatás az önkormányzatnak ne kerüljön megfizethetetlen teherbe, mert végeredményben ez a hozzáállás azt eredményezi, hogy egy idő után azt mondjuk, nem is kell gyűjteni a hulladékot, mert nincs rá pénzünk. Ez tűrhetetlen! Szegények lehetünk - de piszkosak nem!

Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

TÓTH ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Pap János képviselőtársam felszólalását szeretném csak megerősíteni, hogy léteznek azok a technológiák, amelyekkel a szennyvíziszapok és a szennyvíztisztítás maradványai környezetbarát módon felhasználhatók. Sőt, az egyéb élővízből kinyert iszapok is felhasználhatók környezetbarát módon, sőt, annyira környezetbarát módon, hogy tulajdonképpen jobb minőségű anyagot tudunk előállítani, mint a műtrágya, és sokkal olcsóbban is, ami nem utolsó szempont. Valamint ezek az anyagok - humusz, biohumusz és egyéb anyagok - folyamatosan gyárthatók az iszapokból, és tulajdonképpen a talajok elsavasodását, elsavanyúsodását akadályozzák meg.

A miniszter úr bizonyára jobban tudja, mint én, mert én kevéssé vagyok a szakma kimondott szakértője, de az biztos, hogy a műtrágyával elsavanyúsodott termőföldeket csak egy ilyen jellegű humuszadagolással lehetne visszaállítani. Ugyanis ezekben a humuszokban nincs meg az a mészkőadalék, amely végeredményben a műtrágyák hordozóanyaga, és tulajdonképpen a hosszú évek alatt tönkrement termőföldekre vissza lehetne hordani ezeket az iszapból előállított humuszadalékokat.

Csatlakoznék Pap képviselőtársamhoz, hogy a tárca lehetőség szerint támogassa pénzügyi eszközeivel ezt a környezetbarát és gazdaságos mezőgazdasági folyamatot is.

Köszönöm.

TÓTH ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Természetesen a szelektív gyűjtést én is támogatom, illetve szerintem is egy előremutató ügy, mint ahogy az előttem szóló képviselőtársam is mondtam, de azért a szelektivitás nem mindenható eszköz, sőt - ahogy jóval előbb Gyárfás képviselőtársunk említette - a szelektív gyűjtés nem minden, azt utána fel kell dolgozni. Magyarul: a külön összegyűjtött üveget és papírt kivinni a kommunális hulladéktelepre és egymás mellé önteni teljesen értelmetlen dolog és pazarlás is, mert az alapanyagot ugyanúgy kivisszük a hulladéktelepre, ahol aztán tönkremegy.

Mindenki tudja, ha a szelektív gyűjtésnél három napon belül nincs szétválogatva, illetve a szelektivitás nincs megoldva, akkor utána már senki nem szedi szét, a bomló és egyéb folyamatok, a szennyező anyagok teljesen tönkreteszik a használható alapanyagokat. Itt a műanyagokra gondolok. Tulajdonképpen nagy kérdés, hogy mit lehet kezdeni a műanyaggal, ugyanis mindenki szeretné, hogy a PET-palackok és egyéb, másfajta műanyagok külön legyenek gyűjtve, de a szennyezett műanyagot senki nem fogja feldolgozni, teljesen elzárkóznak ez elől a gyártók, illetve a feldolgozók. Éppen ezért, úgy gondolom, hogy a szelektivitás mellett komoly támogatás szükséges a feldolgozóiparhoz, ahhoz a feldolgozóiparhoz, amely tulajdonképpen munkaerőfelszívó hatást fog gyakorolni, és végeredményben ez a hulladékfeldolgozó ágazat lehet egy olyan kitörési pont, amely az ország minden területén megtalálható. Itt visszautalnék az előző felszólalásomra: nem rendszergazdát kell támogatni, aki egy helyben elteszi a támogatási pénzt (Az elnök csenget.), hanem ezeket az apró feldolgozóüzemeket.

Köszönöm.

TÓTH ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tulajdonképpen most már értem, hogy miért nem került be az előző ciklusban ez a törvény: Göndör képviselőtársunk nagyon valószínű, hogy ezzel az A-tól Z-ig terjedő kritikájával bemutatta az előző négy évnek azt a tematikáját, miszerint hogy lehet elhúzni egy törvénynek a beadását, véghezvitelét, és hogy lehet ezt a folyamatot elindítani.

Én nagyon sajnálom, hogy most is csak ehhez fordul vissza, és most is csak a visszavonásra gondol. Én, műszaki ember lévén, mindig a megoldásokat keresem, és a lehetséges megoldások végrehajtását. Nyilvánvaló, hogy ezzel, hogy a törvényt újra vegyük vissza, a kormányzat dolgozza át, legalább egy évet veszítenénk. Nyilvánvaló, hogy az átdolgozás nem végbevihető, itt a törvényt nekünk kell pontosításokkal korrigálni, illetve módosítani, és módosítás után mielőbb elfogadni, hogy lépést tartsunk a jogharmonizációval. Nem hiszem, hogy megengedhetünk magunknak időveszteséget.

Azonfelül - ezzel mindenki tisztában van - a gazdasági élet ilyen átfogó szabályozására alkalmas törvény csak kerettörvény lehet, és ennek a pontosítására szükséges az a jó néhány alsóbb szintű jogszabály, amiről szó volt. Azt hiszem, hogy képviselőtársunk is emiatt esik egy kicsit kétségbe, mert talán nem látja át igazán ennek a törvénynek a technikai szerkezetét, hanem bizonyos részeivel nem ért egyet. Ehhez természetesen joga van, és módosító indítványokkal javítsa tovább a törvényt.

Köszönöm, elnök úr.

TÓTH ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Én úgy gondolom, hogy nem jó Göndör képviselőtársamnak a hasonlata, nem igazán a műszaki rajzoláshoz és annak a folyamatához kellene ezt hasonlítani. Éppen ezért én szeretném tisztázni önnel a felszólalásában említett fogalmi pontosításokat. Természetesen lehetne nyolcféle nevet adni egy-egy fogalomnak, de maradjunk annyiban, hogy ez egy új ágazat, egy új folyamat lesz ez a hulladékgazdálkodás.

Az ősember sem kőbaltának nevezte a kőbaltáját, és annak a kőbaltának is van már százféle neve, és nem lehet tizenöt évre kőbe vésnünk ezt a törvényt, ami tulajdonképpen az EU-belépés előtt és után egész más minőséget, egész más színvonalat fog kapni, de ha mi ezt a könnyebbség okán a tárcára akarjuk bízni, azt hiszem, nem járunk jól.

Egyébként tájékoztatom, hogy én is a környezetvédelmi bizottságban vagyok, tehát nekem is lesz némi izzadságszagú feladatom, de nem ez a lényeg. Az a lényeg, hogy ebből a törvényből használható fejezetet alkossunk.

Köszönöm, elnök úr.

TÓTH ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Sajnálatos, hogy ilyen alacsony színvonalú vitát folytat az ellenzék. Kényelmesen elheherésznek olyan csúsztatásokon, olyan lóugrásos történeteken, amelyeket az emberek rébuszokból se értenek. (Keller László: Mindenki megérti!) És úgy gondolom, hogy talán a lóugrás közepét is illene mondani, azt az ügyészi eljárást, amely a Nemzetbiztonsági Hivatalnál történt, az előző ciklusban végrehajtott súlyos gazdasági visszaéléseket jelenti, és nyilvánvaló, hogy a gazdasági visszaélések mellett erkölcsi, morális züllés folyt, és nyilvánvaló, hogy ez a kettő összefügg. Ezt miért hagyja ki, tisztelt Vancsik úr? (Vancsik Zoltán: Nem fejeztem be!) Helyes. Remélhetőleg, a legközelebbi fölszólalásában ezt is föl fogja hozni (Vancsik Zoltán: Nyugodt lehet!), és nyilvánvalóan nem az olyan csúsztatásokat, amelyeket a jegyzőkönyvből egyszerűen hajmeresztő lesz kiolvasni.

Úgy gondolom, hogy jó lenne, ha tárgyszerűen és tényszerűen vitáznának, igazából ennél a napirendi pontnál maradva, és nem olyan ügyeket hozva, amiről már szintén volt bírósági határozat, illetve döntés, hogy nem áll meg. Ezeket belekeverni, ez egy teljes katyvasz! (Keleti György: Mondjon már egyet!)

Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

TÓTH ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! A hulladékgazdálkodási törvénnyel kapcsolatban igen nagy számban érkeztek módosító javaslatok, ezt miniszter úr is említette felszólalásában. A bizottsági ülésen szomorúan tapasztaltuk, hogy az általunk szakmailag és koncepcionálisan jónak mondott fejezetek nem kaptak támogatást a minisztérium, illetve a kormány részéről. Szeretnénk azért még elérni kapcsolódó módosító indítványokkal, hogy azok a fejezetek bekerüljenek a törvénybe, amelyekről úgy látjuk, hogy a törvény alkalmazásához elengedhetetlenül szükségesek.

Én most az ajánlás 45. pontjában lévő módosító indítványom mellett szeretnék érvelni. A törvény 3. § q) pontja a tárolást írja le pontosan, azonban a tárolást három év időtartamra tenné lehetővé. Véleményem szerint, ha egy hulladékot három évig tárolnak, akkor az oly mértékben összetömörödik, oly mértékű változáson mehet keresztül, hogy sokkal költségesebb lesz azt ennyi idő után szétbontani, és utána a végleges elhelyezésre vagy ártalmatlanításra vinni.

(14.00)

A módosító indítványom szerint egy évre rövidíteném ezt az időt, értelemszerűen azért, hogy egyáltalán a hulladék utána még feldolgozható vagy egyáltalán felszedhető legyen, ugyanis köztudott, hogy ha a kommunális hulladékokat három napon belül nem szedik szét, akkor ott olyan bomlási folyamatok indulnak el, hogy utána már nincs az a segédmunkás, akit meg tudunk fizetni, hogy szedje szét a hulladékot, nemhogy esetleg egy ideiglenes tárolásnál még három évet írunk elő. Sajnos ezért tapasztalható az az ideiglenes 3200 települési hulladéklerakó. Éppen ezért javaslom megfontolásra ennek az indítványnak a támogatását.

Az ajánlás 242. sorában a "hulladékgazdálkodási terv" helyett "hulladékgazdálkodási koncepció"-t javasolnék, ugyanis a 34. § (1) bekezdése a környezetvédelmi felügyelőségek részére írná elő a hulladékgazdálkodási tervet, de a "hulladékgazdálkodási terv" kifejezéssel nem igazán értek egyet, ugyanis a megyénként eltérő számú vagy nagyságú környezetvédelmi felügyelőségek egyrészt nem biztos, hogy le tudják fedni, másrészt pedig a "hulladékgazdálkodási terv" kifejezés számomra egy olyan egzakt anyagot jelentene, amely minden precíz pontjával végrehajtható és végrehajtandó.

Nem valószínű, hogy a felügyelőségek egyrészt minden adattal tudnak rendelkezni ez ügyben, másrészt pedig talán nem is biztos, hogy rájuk kellene telepíteni a terv készítését. A törvényjavaslat más paragrafusaiban úgyszintén a "hulladékgazdálkodási terv" kifejezés helyett ezt a "koncepció"-t javasolnám, de ezt a felügyelőségek vonatkozásában. Ugyanis a hulladékgazdálkodási terv érvényes lehet egy megyei vagy regionális vagy urambocsá! települési önkormányzati szinten, ami rendelkezik információkkal, illetve rendelkezik intézkedési lehetőségekkel, azaz a tervet végre tudja hajtani, a terv készítését meg tudja fizetni, és ez nem a felügyelőségeknek egy olyan pluszfeladat, amelyik nem biztos, hogy beleillik a menetrendjükbe. Mint tudjuk, mindig akadnak rendkívüli teendők a felügyelőségek életében, sajnálatos módon a Tisza mentiek életében most egy néhány hete, néhány hónapja új fejezetek íródtak. Éppen ezért én nem terhelném a felügyelőségeket ezzel a tervvel.

Egy "koncepció" kifejezés pedig egy olyan könnyebb anyagot jelentene, amelyre szakmai állásuknál fogva alkalmasak a felügyelőségek, azaz a terület szakmai felügyelete okán tudhatják és tudniuk kell a keletkezett jelentősebb hulladék mennyiségét és tulajdonképpen fajtáját, azaz annak egyáltalán elhelyezhetőségét, ártalmatlaníthatóságát és egyebet. Éppen ezért én szintén erre kérném a tárca képviselőit, hogy egy kapcsolódó módosítóval az ügyet tudjuk kezelni.

Az ajánlás 255. pontjában (Zaj, közbeszólások.) - lehet, hogy egy kicsit túlszaladtam, de azért befejezem a gondolatomat (Derültség.) - a hulladékgazdálkodási tervben meghatározott feladatokat a végrehajtás során érvényesíteni illik a törvény kiírása szerint. Én javasolnám az "alkalmazni" kifejezést, azaz az érvényesítést egy tágabb, egy megengedőbb, egy olyan fogalomnak tartom, amely nem teszi kötelezővé az előírások mindenképpen történő alkalmazását. Ezért ez az "alkalmazás" szó mindenképpen beleillene.

Köszönöm, elnök úr. (Taps.)

TÓTH ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Csak pontosítani szeretném Hegyi képviselő úrnak a tapasztalatát. A magam tapasztalata az, hogy sajnos Dániában létezik még az alumínium palack, és visszavételi rendszer működik. Egy automatába kell benyomkodni a dobozokat, most ezen a poháron megmutatom, így, vízszintesen kell belehelyezni, kattan egyet, és fél koronát kidob.

(14.50)

A fiatalok ezzel szórakoznak, pontosabban, ezzel keresik a zsebpénzüket, hogy összeszedik ezeket az alumínium palackokat, mert ugye divatos a 0,33-as és a 0,5-ös. Egy doboz fél korona. Ezt én magam láttam tavaly nyáron, nyilvánvalóan nem mint környezetvédő akadtam meg rajta elsősorban, de mint tapasztalatot hazahoztam, és szeretném azt mondani, hogy a mai eszünkkel még nem lehet teljesen kiiktatni ezeket a csomagolórendszereket, csak szeretnénk, mert valószínűleg a környezetnek ez egy fokozott igénybevétele, mert mindig új ásványi kincset veszünk ki, és mindig új energiával készítik el, de akkor sem valós ez még, amit Hegyi képviselő úr mond. Az üvegek visszaváltását illetően pedig sajnálatos módon Magyarországon nincs olyan üveggyár, amely visszaváltaná. Tehát először is egyáltalán a háttérszektort kell megteremteni, hogy ez működőképes legyen.

Köszönöm. (Szórványos taps a Fidesz soraiban. - Kiss Andor tapsol.)

TÓTH ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Ház! Az ajánlás 290. pontja alatt szerepel az általam beadott módosító javaslat. Az engedélyezési eljárásoknak az időtartamát 90 napban jelöli meg a törvény eredeti kiírása, ezt én 60 napra szeretném csökkenteni. Véleményem szerint indokolatlanul hosszú 90 napig folytatni az eljárást, amelyet esetleg egy fellebbezés után még újabb időpontig kitolnak. Ez tulajdonképpen a mai gazdasági állapotunk mellett szinte egy év engedélyezési időt hozna ki.

A mai világban szerintem az a gazdasági tevékenység, amely egy évig tűr halasztást, az nem is komoly gazdasági tevékenység, éppen ezért az eljárási időt javasolnám 60 napban megállapítani. Ehhez kérem a támogatást. Köszönöm.

TÓTH ISTVÁN (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó előterjesztés az én nézőpontom szerint az ország polgárainak, vállalkozásainak, de közintézményeinek is a mozgásterét érintő egyik legfontosabb törvény módosítása, amely a Ház elé került.

Ez az egyetlen olyan szabályozó eszköz piacgazdaságokban, amely a pénzmozgásokat a társadalom fejlettségi szintjének megfelelő mértéken tartja. Az én hasonlatomban egy vérnyomás-szabályozó, amely a gazdasági közérzet finomszabályozására szolgál, és ezzel együtt a növekedési ütem fenntartását is szolgálja.

(15.40)

Ezért van óriási jelentősége a kétéves előterjesztésnek, és végeredményben a stabil, kiszámítható folyamatoknak, azaz a stabilan befolyó bevételeknek. És itt a bevételekre helyezem a hangsúlyt, mert ebben az előterjesztésben a bevételekről beszélünk, és csakis a bevételek után lehet szó a kiadásról, vagyis a jövő évi költségvetési törvényben leírt kiadási tételekről. Ez az a medve, amelyet előbb le kell lőni, és csakis utána megnyúzni. Ez a kívánatos és lehetséges sorrend.

Kedves ellenzéki szocialista képviselőtársaim, ezt szokták önök felcserélni. Az előző kormányzati ciklusban is azt követték, mint az azt megelőző negyven évben: mindig előbb elköltötték a bevételt, osztogattak, majd utána nem győzték préselni a társadalmat, hogy ennek a forrása elő is teremtődjön.

Ezt az adóprést azután évente változtatták, vagyis összevissza módon húzd meg, ereszd meg. (Keller László: Most miről beszélsz?) Ez az, amit a polgári kormány nem követ. Ezért reagálnak önök, szocialista képviselőtársaim, ilyen idegesen és néha botrányosan a polgári kormány gazdasági lépéseire. Mert ezek a lépések stabilak, ütemesek és ellenállhatatlanul előrehúzóak. (Keller László közbeszól.) Olyannyira, hogy 5-6 százalék körüli növekedést írhatunk, amely felérhet 7 százalékra is, hacsak a nemzetközi gazdasági folyamatok nem nehezítik meg dolgainkat.

Tisztelt Ház! E rövid bevezető után rátérnék a mai témakörünkre, a járulékokra és egyéb bevételekre, melyen belül a legfontosabb a családok támogatásának további jelentős növelése adókedvezményekkel és nem felelőtlen pénzosztogatással.

Segíts magadon, a Fidesz is megsegít! - mondanám, ha követném a balliberális demagógiát. De inkább úgy mondom, hogy segíts magadon, a kormány is megsegít. A jövedelemadó gyermekkedvezményét össze kell vetni az adósságok felemelkedésével, felemelésével, mely az előttünk álló két évre igen jelentős, például a legalsó kategóriában is 50 százalékkal emelkedik 600 ezer forintra. (Keller László: Ez tegnap volt téma!) De a leggyakoribb családmodellnél is - a kétgyermekes családok esetében - a szülők adómentes jövedelmének határa 685 ezer forint 2002-re. De legyen szabad példaként említeni a háromgyermekes családoknál - mellyel a nemzetfogyást segítenénk csökkenti - az 1 millió 421 ezer forintnyi adómentes határt 2002-re.

Természetes, hogy önök ezt nyugtalanul fogadják, és az SZDSZ padsoraiból is ez a reagálás érthető, mert Magyar Bálint úr egyértelműen megmondta, hogy eltörlik az adókedvezményt, ha véletlenül, ne adj' isten! irányítói pozícióba kerülnének.

Ugye, képviselőtársaim, elismerik, hogy ez jelentősebb mértékű juttatás, mint a családi pótlék emelése? Ez a világos üzenete a polgári kormány elkötelezettségének. Véleményem szerint az ebben az évben tapasztalt statisztikai javulás a született gyermeklétszám növekedésében már ennek a családpolitikának az eredménye, azaz az előző évek üzenetének eredménye.

De egy igazán átütő pontja a gyermekkedvezmény-rendszernek, hogy már a várandós anya a fogantatás 91. napjától is igénybe veheti. Ugye, kedves képviselőtársaim, páratlan intézkedés Európában? (Bauer Tamás: Hát, páratlan!)

Tisztelt Ház! Szeretném még felhívni az önök figyelmét arra, hogy az egészségbiztosítási hozzájárulással kapcsolatos változás abszolút értékű csökkenést eredmény a munkaadó szempontjából, még a minimálbér 40 ezer forintra emelésekor is. Mert a 3 százalékos csökkentéssel kell összevetnünk az egészségügyi hozzájárulás 300 forintos emelkedését, ami abszolút értékben 900 forint, de az infláció vélelmezett 7 százalékos mértékével együtt viszonyítva tovább javítja a munkaadó pozícióját. Természetesen mindkét évre vonatkozik a megjegyzésem, 2001-re és 2002-re.

Ismét csak hangsúlyozni szeretném, hogy a kiszámíthatóság az EU-csatlakozásnál is követelmény, de a polgári kormány számára is követelmény.

Itt még meg kell jegyezzem: a fizetés nélküli szabadság alatt is kedvezménnyel párosul, azaz a fizetés nélküli szabadság és az igazolatlan távollét alatt nem kell ezt megfizetni a munkaadó részéről, azaz tovább javítja a pozícióit, mint eddig volt.

Persze, a minimálbér fölötti kategóriák sokkal jelentősebben érzik a 3 százalékos csökkentést. Nemzetgazdasági szinten, gondolom, elhangzott már a 100 és 110 milliárd forintos összeg, amely a vállalkozók zsebében marad, illetve a vállalkozók pozícióit, versenyképességét javítja. És mindez - ismételten hangsúlyozom - két évre vetítve.

Ezzel gyakorlatilag a Fidesz-Magyar Polgári Párt választási ígéretei megvalósulása történik, azaz a 30 százalék alá kerülő társadalombiztosítási járulék, én úgy gondolom, hogy az eddigi magas elvonások miatt mindenképpen jelentős és dicséretes lépés.

Engedjenek meg még egy mondatot a minimálbérről egy olyan szemszögből, hogy a kormánnyal szembeni lakossági elvárás a jövedelmi viszonyokra csak úgy tud megvalósulni, hogy alulról tolja fölfelé a minimálbért a kormány, és csak így tudja csukni azt az ollót, amely a minimálkeresetek, minimáljövedelmek és a maximumjövedelmek között található. Ma nincs más eszköz ezen olló szárának az elmozdítására.

Szeretném még megjegyezni, hogy rendszeres fogadóóráimon számtalanszor megfogalmazódik az az igény, hogy a kormány javítsa a jövedelemviszonyokat, de piacgazdaságban nincs mód a jövedelemviszony javítására; a kormánynak eszköze, pénzügyi forrása nincs arra, hogy a szabad gazdaság vállalkozásait befolyásolja, csakis azzal, hogy előírja azt a minimálbért, amely - már többször hangsúlyoztunk - jövőre 40 ezer, utána 50 ezer forint.

Természetesen a munkaadói és munkavállalói oldal vitái után ezek érvényesülhetnek, és természetes, hogy elvárják azok a minimálbéren foglalkoztatott honfitársaink, hogy gondoskodjon róluk az állam.

Tisztelt Képviselőtársaim! A kötelező egészségbiztosítási ellátás módosításai is ésszerűsítést és jobbítást tartalmaznak. Különösen a vetítési idő korrigálása is a gyermekvállalást segíti elő, illetve a táppénzre vonatkozó rendelkezések a jogosultak és az igénybevevők juttatásait, jövedelmeit javítják.

Talán ha most az egész rendszert tekintjük, akkor nem meglepő az a nemzetközi vélemény, hogy Magyarországon a szociálpolitika az utóbbi két évben jelentősen javult, előremutató, és az EU-csatlakozásra váró országok közül példamutató. (Bauer Tamás: Hol olvastad?)

(15.50)

Ez egy világbanki jelentés, tisztelt Bauer képviselőtársam. Amennyiben ön még ezzel nem találkozott, javaslom, keresse fel az adattárban.

Mindezek után azt kell mondanom, hogy Magyarország társadalompolitikai ügye előrébb halad, és fogadva a kritikákat is, de kérem, hogy szavazatukkal támogassák ezt az előterjesztést.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

TÓTH ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Nagyon örülök annak, hogy ilyen heves reagálást váltott ki felszólalásom az ellenzéki képviselők körében (Csige József: Micsoda örömök vannak!), mert legalább jelzi azt a nézőpontbeli különbséget is, ahol a konzervatív gazdaságpolitika és a balliberális gazdaságpolitika szokott ütközni. Tudniillik a baloldali osztogatás után jön a szenvedés, ahogy a felszólalásomban is mondtam. Először meg kell termelni a jövedelmet és utána szétosztani. Ismét csak arra tudok utalni, hogy előbb a bevételeket kell olyan szinten realizálni, amelyből az ország költségét lehet pótolni.

Egyébként pedig a kétéves tervezés jelentőségét változatlanul nem érzik önök a túloldalon, nem érzik azt, hogy egyáltalán jövőre nem kell a vállalkozásoknak és a családoknak azon sopánkodni, hogy most mi fog megint változni. Semmi! Látható, hogy ezek folyamatos lépések. Azt hiszem, a felszólalásom utolsó részében mondtam, hogy előrébb ment-e az ország társadalompolitikája. Előrébb ment. Igenis, előrébb ment, nem Bokros-csomaggal ment előrébb, amelyet önök produkáltak szétverve a családokat, hanem egy olyan rendszerrel, amely már láthatóan gyermekvállalást ösztönöz, és szeretnénk még tovább ösztönözni. Ez bizonyára továbbra sem fog önöknek tetszeni, de mi az állampolgárok érdekében kénytelen vagyunk megtenni.

Csak röviden reagálva Béki képviselő asszony kritikájára, a lényeg az lenne, amit ön állított, hogy az adókedvezményt a gyermekek vonatkozásában megszüntetni, természetesen mi meg a családi pótlékot ebben a formájában megtartani.

Köszönöm szépen.

TÓTH ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Nem akartam reagálni, de úgy látom, a szemben ülő szocialista képviselőtársaim nagyon nehezen értik meg ezt az előterjesztést, és nagyon nehezen értik meg, ahogy én a felszólalásomban mondtam, ugyanis lehet, hogy az önök szempontjából kicsit nagyobb lépcsőfokokat ejtettem, és önök nem tudják ezt követni (Közbeszólások az MSZP és az SZDSZ soraiban.), de sajnálom, egy kicsit nagyobb látószögből kellene ezt tekinteni, és így biztos, hogy belátnák azt, ami a lényege ennek az egész előterjesztésnek, hogy ezzel a szabályozórendszerrel a gazdaság motorja működjön, és nem azon felelőtlen összegek kijelentése, hogy majd ezt az állam biztosítsa, majd ezt pótolja, nagymértékű családipótlék-emelés.

Ez az adó- és járulékrendszer elemeiben nem tekinthető, hanem csak egészében, és még egyszer mondom, ennek az eredménye, ezt önök is jól tudják, az, hogy a gazdaság egész egyszerűen felpörgött, mert megfelelő szabályozást kapott. Talán azért a kisvállalkozások támogatásánál meg kell azt említeni, hogy 73 milliárd marad a kisvállalkozásoknál, nemzetgazdasági szinten; ez nem elég? Bizonyára nem értik, de akkor most visszafelé lépek, és azt mondom, hogy az első 10 millió forintnyi nyereség nem adózik az 50 fő alatt. Az ország 95 százaléka 50 fő alatt foglalkoztatja, az ország vállalkozásai 95 százalékban 50 fő alatti foglalkoztatottal rendelkeznek. Remélem, így most már érthető.

Köszönöm szépen, elnök úr.

TÓTH ISTVÁN (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Urak! A Magyar Köztársaság... (Dr. Kóródi Mária: Miniszter úr!) Miniszter Úr! Köszönöm.

A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetésének vitájában a már megszokott előjelekkel történő hozzászólásokat hallunk. Ellenzéki oldal: negatív előjel, kormányzati oldal: pozitív. De emellett szeretném az önök figyelmét felhívni arra az alapvető rendező elvre, amely egy költségvetés készítésénél fontos: a hangsúly és az egyensúly szerepére.

Egyensúly a kiadási és bevételi oldalon, hangsúly azokra a prioritásokra, amelyek a polgári kormány programjaiban is szerepelnek, és évek óta tudottak. Hangsúly a családtámogatási rendszerre - és milyen jó, hogy rendszerről beszélhetünk! Már az is természetes, hogy Szociális és Családügyi Minisztériumról beszélhetünk, de ne felejtsük el, hogy ezt a Fidesz-Magyar Polgári Párt által vezetett kormány vezette be, amelyet önök, szocialista és szabad demokrata képviselőtársaim nem is gondoltak át kormányzásuk alatt. Ezt a szociális rendszert, amelyet önök szétvertek, ezt a szociális hálót most kell összefoltozni, illetve most került készre. (Közbeszólás az SZDSZ soraiból.)

Az a sötét demagógia, amely az önök felszólalásaiból kicsöpög, számomra érthetetlen. Volt négy évük mindezeket megvalósítani, helyette a polgári kormányon kérik számon. (Varga Mihály: Mit csináltak akkor? - Kuncze Gábor: Akkor csöpögtünk! - Derültség az MSZP és az SZDSZ soraiban.) Például a nyugdíjemelést, amely az idén és jövőre, valamint 2002-ben is jelentős reálértékű javulást fog hozni.

Azt hiszem, önök is ismerik azt a napilapot, amelyben megjelent a táblázat, amely szerint '98-ban fordult meg a nyugdíjak reálértéke, és kár ezen csodálkozni, az infláció leszorításával és a nyugdíjak emelésével tudunk idős honfitársainkon segíteni. (Dr. Vojnik Mária közbeszólása.) Az a pénz, amelyet önök megígértek, sosem volt megcímkézve, csak kampányígéret volt. Az önök szociális érzékenységét nem érte el az a 150 milliárd forint, amely a Postabankból hiányzik, és az utóbbi években a költségvetésnek kellett kiizzadni, és természetes, hogy más területeknek kevesebb jutott.

De visszatérnék a hangsúlyokra, mert akad még ilyen a költségvetés-tervezetben, mint például az Ifjúsági és Sportminisztérium fejezetében is található. A magam részéről mindig fontosnak tartottam a felnövekvő ifjúsággal való foglalkozást, figyelmet. Itt is lényegesnek tartom elmondani, hogy ezt a főhivatalt is a polgári kormány hozta létre. Ennek eredményeit egyre többen elismerik, mint például korunk járványát, a drogfogyasztást megelőző stratégia kialakítását és az ehhez szükséges forrásokat.

E költségvetés hangsúlyának kell tekinteni az oktatási és egészségügyi dolgozók béremelésének kiemelt mértékét, bár ellenzéki képviselőtársaim közül sokan nem értik. A tegnapi napon is részletesen elmagyarázta az Oktatási Minisztérium politikai államtitkára egy interpelláció kapcsán, éppen az önök képviselőtársának. Bár véleményem szerint a baloldali képviselőtársaim ingerült és ideges hozzászólásai, sokszor összefüggéstelen felszólalásai belső politikai viharukból fakadnak, talán nem szerencsés így megnyilvánulni. Célszerű lenne ezt a hangulatot a parlamenten kívül hagyni, mert ez rányomja bélyegét a költségvetési vitára. A tárgyszerűség helyett mindennel és mindenkivel ellenkezni, csak jelzős szerkezetben beszélni, és mindent felborító megnyilvánulásaikkal, a közvélemény számára érthetetlen felszólalásaikkal a költségvetést nem tudják értelmezni. (Dr. Kóródi Mária: Sokat tanultunk ma este! - Derültség az SZDSZ soraiban.)

Tisztelt Ház! A következő két évi költségvetés legjelentősebb hangsúlya a Széchenyi-terv által felölelt fejlesztések. Ez az átgondolt koncepció régóta szükséges fellendülést hoz olyan ágazatokra, amelyek eddig meg sem voltak nevezve, gondolok itt a kis- és középvállalkozások támogatására, valamint a turizmus fejlesztésére, a termálfürdőprogramra, és véleményem szerint a lakosság legszélesebb rétegeit érintő lakástámogatási rendszerre.

(21.20)

A tárca gazdaságfejlesztési célelőirányzata is igen jó példa erre: a 2000. évi 12 milliárd 425 millió forintról a jövő évben 19 milliárd 159 millió forintra emelkedik. Ez nemcsak inflációs szintű emelkedés, tisztelt képviselőtársaim. Ez szerkezetváltásra, beszállítóiparra és egyéb vállalkozástámogatásra vonatkozik.

A turisztikai célelőirányzat nagyságát is meg kell hogy említsem: az idei évi 3 milliárd 773 millióról a 2001. évben 25 milliárd, a 2002. évben 28 milliárd 175 millió forint szerepel. A turizmus fejlesztése olyan vidékeken hoz fellendülést, ahol az ipar egyéb szektorai nincsenek jelen; valamint a támogatásokhoz szükséges saját erő és egyéb forrás jelenti azt a fellendülést, amely felszívja a képzetlenebb munkavállalókat is.

A kis- és középvállalkozói célelőirányzat is dinamizmust mutat. Az idei év 5 milliárd 230 millió forintja után 2001-re 12 milliárd 225 millió forintot, és 2002-re 16 milliárd 976 millió forintot terveznek. Ebből is látható, hogy a gazdasági növekedés alapjai megmaradnak, sőt erősödnek, és így az 5-6 százalék körüli növekmény reális és egyben kívánatos.

Az az ellenzéki vélekedés nem áll meg, hogy nincs nevesítve a Széchenyi-terv. (T. Asztalos Ildikó: Nem nevesítve nincs, jóváhagyva nincs.) De, pontosan utalás történik erre a programra; az önök felkészületlenségét jelzi, hogy nem találják. (Varga Mihály az MSZP felé fordulva: Csak a belső viták mindig!) Természetesen a több miniszteri tárcánál szereplő tervezetet nem lehet kiemelni és önálló fejezetként szerepeltetni.

Tisztelt Képviselőtársaim! A környezetvédelem helyét, fontosságát tekintve el kell mondjam, hogy nem tudott magasabb elismerést szerezni a tárca, azaz a forrását tekintve nem lett jelentősen több. De látnunk kell, hogy a költségvetésből érkező támogatás mintegy 14 százalékkal több, és a következő évben kieső ISPA-támogatás összege okozza a zavart a nem kellő körültekintéssel készülő képviselőknek.

Az ország környezeti állapotának javításához igen jelentős források szükségesek, melyet csak az EU-s pénzekkel való kiegészítéssel tudunk megvalósítani. De nézőpontom szerint - s a környezetvédelmi bizottság ülésein is többször egyetértettünk ebben - a termékdíjak jelentősebb emelésével, valamint a termékdíjas körök bővítésével lehetne a tárca forrását javítani, illetve növelni. Ezek a termékdíjas bevételek: a jövő évben 16 milliárd 936 milliót és 2002-ben 18 milliárd 523 milliót terveznek. A termékdíjaknak az a sajátosságuk, hogy az eladott termék árában benne foglaltatik a csomagolóanyag ára és egyéb járulékok, melyek komolyabb mértékben való emelését szeretnénk elérni - ez a környezet javítására szolgálna. A jövő évi 6, illetve a 2002-es 5 százalékos valorizáció véleményem szerint nem fogadható el, sokkal nagyobb károkat okoznak ezek a természet számára feldolgozhatatlan anyagok. Éppen ezért a bizottságunk eddig is kezdeményező volt a termékdíjak növelésével kapcsolatban. A továbbiakban is ezt a tárgykört fogjuk a bizottságban tárgyalni.

Végezetül csak röviden szeretném megjegyezni, hogy a mai vita során rendszeresen visszatérő, bombasztikus bejelentéseik az alkotmánysértésről, a törvénysértésről sehol nem álltak meg. Az Alkotmánybíróság egyetlenegy olyan esetet mondott a polgári kormány törvénykezésénél, amely nem felelt meg a valóságnak, de az előző ciklus alatt, tisztelt szocialista képviselőtársaim, önöknél tucatnyi volt, melyeket az Alkotmánybíróság semmisített meg.

És a pótköltségvetés kapcsán az izgalom véleményem szerint megint csak nem állja meg a helyét. Az előző évben és '98-ban is az ugyanilyen költségvetési vitában való felszólalásaik csak üres fenyegetések voltak. A kormány átgondolt tervezése, megfontolt számításai hozzák a költségvetés stabilitását.

Kérem, hogy a szavazásnál támogassák a költségvetést. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

TÓTH ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Szalay képviselőtársunk felszólalására szeretnék reflektálni. Sokszor nem értem, hogy tulajdonképpen kit is képviselnek vagy kinek az érdekében szólalnak fel baloldali képviselőtársaim. Nekem nagyon úgy tűnik, mintha az energiaszolgáltatók lobbija beszélne a Házban ilyenkor. Azt hiszem, ezt nem kellene ide behozni.

Ha figyelmesen hallgatta délelőtt a miniszterelnök úr felszólalását, akkor tisztában kell lennie önnek - illetve ellenzéki képviselőtársaimnak is - azzal, hogy a lakosságra nem hárítható át semmilyen formában a gázáremelés, a lakosság teherviselő képessége csak az infláció mértékével terhelhető. Amennyiben önök ezt jelentősen meg akarják növelni, tegyék meg módosító indítványaikkal vagy egyéb formában.

Egyébként meg államtitkár úr véleményével természetesen egyetértek, mert a kompenzálás mindig is rossz vért szül; vajon hol húzzuk meg a határt, kit lehet kompenzálni, és kit hol fognak kompenzálni. Vajon az az adócsökkentés, amit önök úton-útfélen reklámoznak, akkor hogyan fog megállni?

Visszatérve az eredeti gondolatra, nagyon összefüggéstelen a gázárral kapcsolatos megnyilvánulása. Ez tükröződik talán az önök belső politikai helyzetéből, de ezt nem kellene a Ház falai közé behozni, jó lenne, ha ezt kint hagynák a saját testületükön belül, és a költségvetési vitában tárgyszerűen szólnának hozzá.

Az olajszőkítésről pedig röviden csak annyit, hogy ehhez önök értenek, illetve mi nem tudjuk ezt a dolgot kezelni. Az olajszőkítést az előző kormányzati időszakok alatt végezték, és reméljük, hogy ez csak egy történelmi dolog volt, és nem kerül újra elő.

Köszönöm szépen.

TÓTH ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Kénytelen vagyok Mayer képviselő úr felszólalására reagálni, ugyanis ismét csak egy jelzőkkel terhelt felszólalást hallottunk, amelyben nagyon kevés konkrétum volt. Ezek a jelzős felszólalások mindig is a hallgatóságban, bennünk, illetve a széles közvéleményben ellenérzést keltenek, mert lehet valamit opponálni, de talán kellene helyette alternatívát mutatni.

Véleményem szerint Mayer képviselő úr nem eléggé készült fel számszakilag sem erre a felszólalásra, sőt annyira, hogy a hét ötödik és hatodik napját is felcserélte, de reméljük, a mai nap még tisztázhatunk egy-két dolgot. Vagdalkozik számokkal, cikázik a minisztériumok között, de igazából nem tudja az egészet letisztultan előadni, mert például a szociális rendszernél a Családügyi Minisztérium fejezeteit próbálja elítélni, holott tudnia kellene, hogy a gyednek a jövő évben 32 milliárd forinttal növekszik az összege, és 2002-re 41 milliárdra, igen jelentősen - ez csak apróság, ha rendesen megnézte volna a minisztérium fejezeteit. A Környezetvédelmi Minisztérium költségvetésből kapott támogatása a jövő évre 14 százalékkal emelkedik, 43 milliárdra, és 44 milliárdra 2002-ben. Természetesen ez nem elégséges, mert ismerjük hazánk környezeti állapotát, és tízszeresét el tudnánk költeni, de ha tegnap figyelmesen hallgatta volna a miniszterelnök úr beszédét, akkor tudná, hogy az ország teherviselő képessége ma ennyit tesz lehetővé.

Köszönöm szépen.

TÓTH ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! A mai napon az ellenzéki szocialista képviselők költségvetési hozzászólásait csak politikai eszmefuttatásként tudjuk értékelni, mint például legutóbb Kovács képviselő úr, pártelnök úr megnyilvánulását. (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Úgy van!) Egy külföldi ország politikai színezetének behúzása a parlamentbe a költségvetési vitába, minden jelzős szerkezetet alulmúl. Azt hiszem, erre egyáltalán nincs szükség a vita e szakaszában.

Önnek újra el kell mondanom - tekintettel arra, hogy a héten még nem volt a Házban - azon rövid véleményemet, melyet nagyon sokan osztanak velem, hogy a belső pártvitáikból adódó feszültségeiket, nyugtalanságaikat hagyják a falakon kívül. (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Helyes!) A méltatlan stílussal ne terheljék a költségvetési vitát. Az osztogatással kezdődő mondatai pedig értékelhetetlenek, mert osztogatni mindenki tud, de a kormányzati felelősség egészen mást takar, és az a kormányzati felelősség, amely az előző, önök által vezérelt ciklusban jelentkezett, a Bokros-csomaggal fémjelzett szociális érzékenység, amellyel mindenféle szociális terület támogatását szétvágták.

Tisztelt Kovács képviselő úr, ön a felszólalásában is a családtámogatási rendszerről beszélt - milyen jó, hogy beszélhetünk rendszerről. A polgári kormány kialakított egy rendszert, amelyhez az emberek viszonyulni tudnak, hozzá tudnak állni, és nem csak osztogatásról van szó, amelyet bármelyik hónapban vagy évben meg lehet szüntetni. Alapvetően csak annyit mondanék, hogy a polgári kormány hozta létre a Szociális és Családügyi Minisztériumot, pontosan azért, hogy helyre lehessen hozni az önök által okozott károkat.

Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

TÓTH ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Sajnálatos, hogy ez a gázárvita végigmegy a költségvetési vita e szakaszán; tulajdonképpen nem igazán idetartozik. A kormánynak egy kényszerű alkuját belehozni ebbe a dologba, ebbe a vitába nem igazán tárgyszerű, viszont azt azért el kell hogy mondjam, hogy a költségvetéshez és a lakossági fogyasztáshoz előzőleg is tisztán és nyilvánvalóan 6 százalékos gázáremelés volt kijelentve, és ez nem fog változni. Nyilvánvaló, hogy a fogyasztói kosár energiavonzata igen jelentős, és pontosan ezért nem fog meglépni a kormány olyan magasabb áremelést, ami egyáltalán nem célszerű.

(11.00)

Ezenfelül mindenféle kompenzációs rendszer az önök találmánya. Nálunk fel sem merül kompenzációs rendszer alkalmazása, mert jó kompenzációs rendszer nincs, csak az infláció mértékű áremelés, mert ez az, ami követi. (Keller László: És most ez történt.) A lakossági fogyasztás és a kommunális fogyasztás irányában így történik. Ha figyelmesen hallgatták volna a héten a felszólalásokat, akkor tudnák, hogy ez egy közbenső szakasz, amelynek a kimunkálása ezután történik. Ebbe közben így bekiabálni nem igazán célszerű.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)

TÓTH ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány által beterjesztett T/3269. számú törvényjavaslat az 1995. évi LIII. számú törvény módosítását jelenti. Ez az 1995. évi törvény a környezet védelmének általános szabályairól szóló rendelkezés, egy igen átfogó alaptörvény; Magyarország környezeti állapotát döntően befolyásoló törvény is egyben.

Az elmúlt öt évben nemcsak a környezethez való viszonyunk változott, hanem az európai integrációs követelményekből adódó jogharmonizációs lépések is irányt szabnak a szaktárca munkájának. Ez a mostani módosítás három paragrafusból álló nyúlfarknyi módosítás, de egy igen régi párhuzamosságot szüntet meg többek között.

(18.40)

Tisztelt Ház! A polgári kormány előterjesztésében ez a módosítás végre megfelelő helyére teszi a feladatokat. Az 1. § a települési önkormányzatok hatáskörébe helyezi a füstköd, köznapi nyelven a szmog megjelenésekor teendő intézkedések mikéntjét. Nem hiszem, hogy bárki is kételkedne abban, hogy csak a helyi önkormányzat tud olyan tervet kidolgozni, amely a légszennyezettségi határértékek túllépésekor a lakosság védelme érdekében megfelelő intézkedést tud foganatosítani. Gondolok itt a közlekedés korlátozására, ipari fosszilisenergia-felhasználók időszakos termeléscsökkentésére, illetve esetleges beszüntetésére.

E törvényjavaslat 2. §-a a levegőtisztaság-védelmi imissziós mérőhálózatot az ÁNTSZ-től a Környezetvédelmi Minisztériumhoz csoportosítja át, mellyel ahhoz az intézményhálózathoz kerül a mérési feladat, ahol a legjobbak a technikai feltételek. Ezzel csökkennek a párhuzamos tevékenységek, és reményeim szerint a mérőállomások országos rendszerén a minisztériumnál található pénzügyi alapokból megfelelő szintű fejlesztések hajthatók végre. Itt gondolok arra, hogy a mérőállomások egységesítésével, korszerűsítésével a jövő feladataira is felkészíthetők. Ezt a törvényi bekezdést azért is szerencsésnek tartom, mert a minisztérium felügyelete alá tartozó Országos Meteorológiai Szolgálattal együtt üzemeltetni ezt az országos rendszert sokoldalú előnyökkel jár.

Ez a gondolatom egyben kívánság is, hogy az intézményhálózat átvétele egyben egy olyan integráció legyen, mely üzemeltetési költségek csökkentését és ésszerű integrációt hordoz magában.

Mindezek figyelembevételével a törvénymódosítást szükségesnek és időszerűnek tartom én is. E feladatkörök rendezése egyben lépés is az európai uniós jogharmonizáció terén. Kérem képviselőtársaimat, támogassák a kormány előterjesztését.

Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiban.)

TÓTH ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Ház! Sajnos, kénytelen vagyok Fodor Gábor képviselőtársam felszólalására reagálni.

(19.00)

Nagyon sok tárgyi tévedés volt benne, és nem igazán tudtam értékelni azt a hozzászólásában, hogy az európai uniós csatlakozásnál az utóbbi két évben súlyosabbak a lemaradások és az elvárások. Ha folyamatosabban figyelte volna a környezetvédelem helyzetét, akkor talán tudhatná, hogy nem a két év alatt történt Magyarország környezeti állapotának a romlása, hanem az elmúlt két év alatt sikerült oda eljutni, hogy egyáltalán pontos képünk van róla, mert az azt megelőző időszakban, kormányzati időszakuk alatt még pontos képük sem volt kedves ellenzéki képviselőtársaimnak.

A budapesti helyzetről pedig csak röviden annyit, hogy bizonyára emlékszik, a 4-es metróval kapcsolatban pontosan én is azt fejtettem ki, hogy szerencsés lenne, ha Budapesten nem a 4-es metró építését erőltetné Budapest vezetése, a főpolgármestere, hanem a légszennyezés csökkentése érdekében a meglévő forrásaiból a BKV igen-igen elhasznált gépjárműállományát újítaná fel, ami közvetlenül és rövid távon javulást eredményezne légszennyezési szempontból.

A drámai lemaradásra röviden csak annyit, hogy Budapest szennyvíztermelésének 60 százaléka tisztítatlanul folyik a Dunába, és nem két éve, hanem amióta Budapest Budapest. Ezért nem hiszem, hogy önök ezt nekünk róhatják fel. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypártok és a MIÉP soraiból.)

TÓTH ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Lentner Csaba képviselőtársunk felszólalása inspirált arra, hogy néhány mondattal reagáljak, ugyanis felszólalása végén olyan fejezeteket említett a privatizációs lépéseknél, amire terve sincs a kormánynak, többek között a Paksi Atomerőműre és a többire. Nem tudom, hogy Lentner képviselőtársunk ezt milyen forrásból szerezte (Kovács Kálmán: Benne van a költségvetésben!), de a Paksi Atomerőmű hosszú távon állami tulajdonban marad. (Szabados Tamás: A nagy vastagban benne van! - Kovács Kálmán: Azt a költségvetésnek hívják! - Derültség.) Az, hogy a kormánynak nincs irányítása alatt a folyamat, ez megint egy félreértés, nem tudom, hogy ezt is milyen számadatokból választotta. (Szabados Tamás: Ez is a költségvetésben van.) Tudnia kellene Lentner képviselőtársunknak, hogy az infláció leszorításával a kamatkiadások éves szinten folyamatosan csökkennek, és az inflációs folyamat kézben tartása eredményezi azt, hogy ezek a folyó évi kamatkiadások a jövő évben 726 milliárdra, utána 713 milliárdra csökkennek.

Az idei évben ugyanez a költség 793 milliárdra tehető. Remélem, hogy azért ezeket a folyamatokat kézben tartásnak értékeli Lentner képviselőtársunk.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

TÓTH ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Sajnos, bele kell hogy kapcsolódjak ebbe a lakásvitába, mert ellenzéki képviselőtársaim (Moraj.) igen rossz irányból interpretálják ezt a területet. Ugyanis Toller képviselő úr is csapkodóan hol '92-re, hol '97-re utalt. Most maradjunk a '92-es rendszernél. Amikor kilépett az állam a lakástámogatásból, mindenkinek 100 százalékkal emelkedett a részlete. És ott lett probléma az OTP-hitelek visszafizetésével, mert a 15 százalékos kamatteherrel az én saját 4300 forintos lakástörlesztő részletem 9600 forintra emelkedett. Nyilván én rendezni tudtam, de az a több tízezer család, amely ezt nem tudta rendezni, azoknak van még mindig problémájuk, és ezt majd a polgári kormánynak kell rendezni.

Éppen ezért a mostani lakástámogatási rendszer olyan stabil rendszer, amelyben nem lehet túlvállalniuk magukat a polgároknak. (Közbekiáltás a kormánypárti oldalon: Így van!) Mert ha túlvállalja magát, és nem tudja fizetni a lakáshitel törlesztőrészleteit, ez okozza a problémát. Inkább csak a stabilan hitelt fölvenni tudó családok építkezzenek, és akik nem tudnak olyan mértékű hitelt fölvenni, azok a használtlakás-piacot és a lakásfelújítást részesítsék előnyben.

Köszönöm szépen.

TÓTH ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A 2001-2002. évi költségvetési törvénytervezet vitája nagyon sok érvet megjelenített kormányzati és ellenzéki oldalról, sőt azt is láthatjuk, hogy a részletes vitaszakaszban egy-egy részkérdésben mennyire eltérő nézetek, módosító javaslatok találhatók.

Szeretnék utalni az ajánlás első részének 32. számú javaslatára, amelyben szocialista képviselőtársaim az infláció tervezett mértékének 6-ról 8 százalékra való emelését indítványozzák. Ez nagyon veszélyes játék. Azt önök is tudják, ellenzéki képviselőtársaim, hogy minél többet beszélnek a fogyasztóiár-növekedésről, az gerjeszti az inflációs várakozásokat. Több mint tíz év óta most csökkent először 10 százalék alá az index, és ez egyértelműen a polgári kormány eredménye.

Mindannyiunknak közös célja kell legyen a megélhetési költségek kordában tartása, mert európai integrációs törekvéseinket is ez szolgálja. Éppen ezért furcsa, hogy önök, szocialista képviselőtársaim, növelni akarják az infláció mértékét. Sötét demagógia ez, hiszen minden költségvetési tétel reálértéke csökkenne, ugyanakkor növekednének a kamatkiadások, csökkentve a szétosztható forrásokat.

Csak emlékeztetőül szeretném ismertetni önökkel, hogy 2000-ben várhatóan 793 milliárd forint kerül kamat kifizetésére, 2001-ben 726 milliárd forint, 2002-ben pedig már csak 713 milliárd forint. Mindez azért következhet be, mert a polgári kormány kedvezőbb kamatszintet alakított ki 1999-ben, a csökkenő inflációval együtt. Éppen ezért nem célszerű az infláció értékét felfelé pumpálni.

Fontosnak tartom elmondani, hogy ez a kedvező kamatszint és a csökkenő infláció teszi lehetővé azt a lakástámogatási rendszert, amit a polgári kormány alakított ki, és amit délelőtt igen mélyen kivitattunk. Ugyanakkor a több ezer hiteligénylő és építésiengedély-igény jelenti mégiscsak azt a létjogosultságot, amit a lakástámogatási rendszer hozott magával.

Tisztelt Ház! Érvelni szeretnék az I. kötet 33. számú módosító indítványa mellett, amely 3 százalékkal növelni kívánja a nyugdíjemelés mértékét, ami így 10,3 százalékra emelkedne a jövő évben. Ez természetesen az összes olyan többi szociális ellátást is megemeli, magával húzza, amely a nyugdíjminimumhoz van kötve. Nagyon lényeges ez a javaslat, mert így tovább erősödik az a folyamat, amely a nyugdíjak reálértékét adja vissza.

Bizonyára ellenzéki képviselőtársaim is ismerik azokat a statisztikai adatokat, amelyek alátámasztják a polgári kormány törekvéseit, de a biztonság kedvéért ismertetném önökkel, hogy 1977-ben az infláció még 18 százalék és a nyugdíjemelés csak 12 százalék volt, azaz reálértékvesztés történt. Az 1998-as kormányváltás után fordítottuk meg ezt a tendenciát, és az infláció 14,5 százaléka mellett a nyugdíjemelés 19 százalékos volt. 1999-ben az infláció 10 százalék, a nyugdíjemelés 22 százalék volt. Ebben az évben 9 százalékos infláció mellett a nyugdíjemelés várható mértéke 14 százalék, természetesen azzal a korrigálással együtt, amit a nyugdíjasok a napokban fognak kézhez kapni. Ezt a módosító javaslatot a Fidesz-Magyar Polgári Párt készítette, és ezt gyakorlatilag az teszi lehetővé, hogy a dinamikusan növő gazdaság forrásaiból tud fordítani a kormány a nyugdíjemelésre.

Tisztelt Ház! Még egyszer szeretném megerősíteni, hogy mennyire fontos az infláció leszorításáért folyó küzdelmünk, ugyanis a gyermekes családok érzik igazán ennek a hatásait. Ezért lényeges, hogy a polgári kormány által kialakított családtámogatási rendszer költségvetésen belüli fejezetei a három pilléren inflációt követő, infláción fölüli mértékben kerülnek ki a családokhoz.

Szeretném felhívni képviselőtársaim figyelmét arra, hogy az ajánlás első részének I. kötetében a 91-120. indítványok az országképépítésről és tájékoztatásról szóló fejezet kezelési előirányzatait szeretnék módosítani ellenzéki képviselőtársaim. Ez 28 darab indítvány kisebb-nagyobb összegű elvonással, két esetben pedig teljesen megszüntetnék a kiírt előirányzatot. Nagy felelőtlenség lenne olyan lépést tenni, hogy ne tudjuk az országról kialakított képet javítani. De saját önbizalmunk erősítése is fontos, mert csak azok tudnak sikeresek lenni, akik megfelelő belső hittel rendelkeznek. Saját sportmúltamból tudom alátámasztani, hogy fél szívvel, remegő térddel nem lehet győzni.

Az európai integráció szempontjából is roppant lényeges, hogy pozitív üzeneteket fogjanak az integrációban lévő országok vezetői, de még az egyszerű állampolgárok is arról, hogy Magyarország sikeres és egyenrangú partner. A történelem során számtalan esetben beigazolódott, hogy a passzivitás, a visszahúzódó magatartás súlyos károkat okoz.

Csak egyetlen példát szeretnék említeni az országimázs fontossága mellett, jelesül az első világháborút követő trianoni határrendezést. Meglepő, de jusson eszükbe, hogy 1914-től a környező kis nemzetek a nyugati országok diplomáciai csatornáit, szervezeteit folyamatosan saját nacionalista törekvéseik érdekében győzködték, mind a kormánytagokat, mind pedig a képviselőket Magyarország, illetve a Monarchia ellen. Míg Magyarországnak önálló külképviselete sem volt, így a valós helyzet is ismeretlen volt az idő tájt. Így a háború utáni békeszerződésben befolyásolni sem tudtuk az eredményt, azaz semmilyen országimázs nem élt abban az időben a nyugati hatalmak tudatában. Most, amikor az integráció küszöbén kívánunk átlépni, nem engedhetjük meg magunknak újra azt a hibát, hogy ne költsünk erre, mert túl nagy árat fizetnénk ezért.

Kérem képviselőtársaimat, hogy az előterjesztés eredeti változatát támogassák.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)

(13.10)

TÓTH ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Keller képviselőtársamat a nyugdíjemeléssel kapcsolatos felszólalásom stílusa valószínűleg azért ihlette meg, mert önök az előző években (Moraj az MSZP padsoraiból.) reálértékben láthatóan csökkentették (Felmutatja egy iratot.) a nyugdíjak vásárlóértékét, és ez a tendencia láthatóan '98-ban fordult meg. És '98-tól láthatóan emelkedik... (Keller László: 2001-ről beszélj!) A felszólalás után át fogom küldeni a papírt.

Egyébként pedig a jövő évi költségvetéshez benyújtott módosító indítvány mellett azért érveltem, hogy önök is támogassák azt. Egyrészt a kormánynak megváltozhat az álláspontja a szavazásig, másrészt ha a képviselők megszavazzák a nyugdíjemelés (Dr. Toller László: Kizárnak, ha megszavazod! - Derültség az MSZP padsoraiból.) plusz 3 százalékos mértékét, akkor a kormány kénytelen ezt tudomásul venni. (Keller László: Ez az, ellenáll a kormánynak!)

Az az 5,5 százalék, amely az önök által benyújtott javaslatban a következő oldalon van, nagyon irreális, nem vették figyelembe a gazdasági folyamatokat. Azt hiszem, a 3 százalék kapcsán a kormány még álláspontot fog változtatni, illetve addig meg fogjuk győzni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

TÓTH ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a környezetvédelemmel kapcsolatos vita az előző vitanapokon is visszatérően a forráshiányokra koncentrálódott, holott ellenzéki képviselőtársaimnak tudniuk kell - ha átnézték a költségvetési fejezetet -, hogy 14 százalékkal több pénzt kap az állami pénztárcából, azaz a költségvetési forrása bővül. Látszólagosan csökken; nyilvánvalóan azért csökken, mert a Phare-pénzek nem kerültek beállításra, azaz ami csak tervezve van, az nem került beállításra, mint az előző években. Csak azt lehet beállítani, ami effektív rendelkezésre áll. Egyébként pedig a zárszámadásnál lehet visszanézni, hogy egyáltalán mennyi pénzt tudott gyűjteni a tárca a nemzetközi alapokból.

Csak röviden Lotz képviselőtársunk megjegyzésére, a kiemelt városok szennyvízkezelésére: úgy gondolom, hogy Budapest eléggé kiemelt, és Budapest az egyik legszennyezőbb Magyarországon szennyvízterhelés szempontjából. Szeretnénk a segítségét kérni, Demszky elnök úr felé tolmácsolja azt a kérésünket, hogy fordítson figyelmet és anyagi konzekvenciákat Budapest szennyvízkezelésére, ugyanis a folyamatosan hangoztatott (Zaj.) 70-80 milliárd forintnyi készpénztartalékából bizonyára az önerőt föl tudná mutatni, és segítse ezzel a Duna rehabilitációját, hogy egyáltalán Budapesten a szennyvíztisztítás komolyabb méreteket fog ölteni. Bizonyára önök is látják, hogy a budai oldalon tisztítatlanul zuhan bele az összes szennyvíz.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

TÓTH ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Én igazából nem értem, hogy ellenzéki képviselőtársaim miért reagálnak ilyen idegesen erre a törvényjavaslatra. (Keller László: Ezen nem csodálkozunk.) Ha visszagondolunk, s a Bokros-csomag szociálpolitikai elemét nézzük, amit fejszével csaptak szét, akkor meg tudom érteni, hogy ezt az aprómunkát, amivel a szociális hálót vissza kell állítani és amire a polgári kormány vállalkozott, nem szívelik el. Legyen, ez az önök véleménye, de ne tájékoztassák félre a közvéleményt olyan zavaros felszólalásokkal, mint amilyen Szabó Sándorné képviselőtársam felszólalása. Vagdalkozik kifejezésekkel, és nem tudja, hogy ha a parlament néhány száz, néhány tízezer embernek alanyi jogon, törvényi jogon előrelépést tud adni, akkor kötelessége megtenni. Ezért küldtek, ezért választottak bennünket ide, és nem azért, hogy önök a képviselt embereknek ne tudják ezt a lépést megtenni. Bizonyára önök nem tartanak fogadóórát, bizonyára önökhöz nem kopognak be idős emberek.

Keller képviselő úr jön ilyen kifejezéssel, hogy hetven év feletti nyugdíjasok kapnak kevés nyugdíjat. Nem! Én találkoztam 50 és 55 évesekkel, akiket az önök által alakított tsz-rendszer nyomorított meg, mert nem kaptak rendes fizetést, nem kaptak rendes nyugdíjjogosultsági időt, és ezeket kell most helyre tenni. Ez is egy lehetőség természetesen. A háló apró lyukú, sok munkával áll össze. Ez egy munka, kérem, hogy támogassák.

Köszönöm, elnök úr. (Taps a Fidesz padsoraiban.)