Felszólalás adatai

CSURKA ISTVÁN (MIÉP): Elnök úr, köszönöm a szót. Egy kis irodalmi visszatekintéssel kell kezdenem. (Közbeszólások az MSZP soraiból: Végre!) A XVI. században élt Ben Johnson, aki vígjátékokat is írt, és azokban fordultak elő olyan nászjelenetek, amelyekben tömlőt készítettek az ágyakba, és sokszor előfordult ebben az esetben... (Közbeszólások az MSZP soraiból: Neki szabad?! Elnök úr, neki szabad?!) Sokszor előfordult ezekben a vígjátékokban... (Közbeszólások az MSZP soraiból: Elnök úr! - Az elnök kikapcsolja a szónok mikrofonját.)

ELNÖK: Frakcióvezető úr, megint csak arra kell figyelmeztetnem önt - úgy, ahogy ezt Kuncze Gábor esetében is tettem -, hogy ez a vitaszakasz lezárult, és ilyen módon összekötni a korábbi felszólalásokat a mostanival sajnos a Házszabály szerint nem lehetséges, úgyhogy...

CSURKA ISTVÁN (MIÉP): Nem neveztem meg Kuncze Gábor urat.

ELNÖK: De az utalás elég világos volt. Arra kérem, hogy folytassa az eredeti napirend előtti felszólalását!

CSURKA ISTVÁN (MIÉP): Köszönöm szépen. Tehát a vígjátéki helyzet abból adódott, hogy kilukadt a tömlő, és annak az orrára folyt, aki alul tartotta a gyertyát. (Derültség az MSZP soraiból.)

Komolyabbra fordítva a szót, az egyensúlyi helyzet, az egyenlő elbánás elve volt a felszólalásom címe, és ezt most igen vázlatosan kell hogy ismertessem, mert a téma sokkal nagyobb annál, semhogy egy ötperces felszólalásban ezt körültekintően meg lehetne világítani.

Mit kell tennünk, hogy egyenlő elbánásban részesüljünk akár az Európai Unióban, akár az általunk mindenkor nagyon támogatott visegrádi együttműködésben? Saját jövőképet kell nekünk felrajzolnunk magunknak, saját érdekeinket kell képviselnünk, készeknek kell lennünk arra, hogy egy új életformát (Moraj az MSZP soraiból.), egy új életformát teremtsünk (Emelt hangon:) a magyar élettérben. (Derültség és moraj az MSZP soraiból.) Ez pedig csakis a fenntartható növekedés életformája lehet, amely sem keleti, sem nyugati minták után menő életforma, hanem a mi adottságainknak megfelelő, a mi helyzetünkben megfelelő, és amelyből lassú, de biztos gyarapodás származhat. Ez pedig a szociális piacgazdaság, amelyet a globalizmus lesöpört. A globalizmus többek között az Európai Unió segítségével, illetve az Európai Unió kormányainak segítségével Európában is zárójelbe tette legalábbis a szociális piacgazdaságot és a profithajszát, és a mindenekelőtt való profithajszát helyezte előtérbe.

Ha tehát mi oda akarunk jutni, hogy egyenlő esélyekkel csatlakozzunk, akkor először is bátran kell a protekcionizmus eszközéhez nyúlni, bátran kell a vámszabályozás eszközéhez nyúlni, bátran kell a saját önkormányzatainkat olyan helyzetbe hozni, amelyek nincsenek arra kötelezve, hogy az Európai Unió isten tudja, hol megalkotott törvényeit, önkormányzati törvényeit mindenképpen teljesítsék.

Óriási munka áll előttünk, de a MIÉP üzenete ezzel kapcsolatban az, hogy lehet, sőt kell, mert más út nincs. Ha mi továbbra is munkát adunk el olcsón, és ennek az árán akarunk valamiféle európai életformát teremteni magunknak, az az út járhatatlan. A dolgozót kell megfizetni, a magyar embert itt, mindenkinek, aki itt valamilyen létesítményt működtet - üzletet, gyárat, akármit.

Ezért csak azt tudjuk mondani, hogy fogjunk össze, mert ez nagyon nagy feladat.

Köszönöm szépen. (Taps a MIÉP soraiban.)