Készült: 2024.05.17.17:09:29 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

250. ülésnap (2002.02.04.), 30. felszólalás
Felszólaló Glattfelder Béla (Fidesz)
Beosztás gazdasági minisztériumi politikai államtitkár
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előttihez hozzászólás
Videó/Felszólalás ideje 5:23


Felszólalások:  Előző  30  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

GLATTFELDER BÉLA gazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! (Bauer Tamás: Keményen!) Kedves Képviselő Úr! Napirend előtti felszólalását azzal a kérdéssel kezdeményezte, hogy Bokros-csomag vagy Széchenyi-terv. Arra kérem képviselő urat, ne hezitáljon, ha választania kell a Bokros-csomag és a Széchenyi-terv között, válassza a Széchenyi-tervet, hiszen az ország érdeke az, hogy Magyarországon a Széchenyi-terv folytatódhassék.

A kormány a Széchenyi-tervet egy tízéves gazdaságfejlesztési programként alkotta meg. Úgy ítéljük meg, hogy ez az a gazdaságpolitikai elképzelés, amelyik lehetővé teszi Magyarország számára, hogy tizenöt év távlatában utolérjük az Európai Unió átlagos gazdasági fejlettségét. Ehhez arra van szükség, hogy az elkövetkezendő években a magyar gazdaság az Unió átlagos növekedését kétszeresen meghaladó mértékben tudjon növekedni. De ha összehasonlítjuk a Bokros-csomag egykori úgymond eredményeit és az elmúlt négy év gazdasági fejleményeit, amelyek jórészt a Széchenyi-tervnek köszönhetőek, azt hiszem, akkor sem vitás, hogy melyiket érdemes választanunk.

Talán az embereket a leginkább a foglalkoztatási helyzet érdekli, hiszen az emberek számára a család után a munka a legfontosabb, hogy milyen biztonságos ez a munkahely, és mennyi jövedelmet biztosít. Ha megnézzük, hogy '94 és '98 között hogyan alakult Magyarországon a foglalkoztatottak száma, akkor azt láthatjuk, hogy 54 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma, vagyis ennyivel több munkahely szűnt meg, mint amennyi munkahely létrejött.

Ugyanakkor 1998 és 2001 között viszont a foglalkoztatottak száma 236 ezer fővel nőtt, magyarán: ennyivel több munkahely jött létre, mint amennyi munkahely megszűnt. Tehát a helyzet az, hogy az elmúlt négy évben több mint ötszörösen sikerült azt a munkahelymennyiséget visszapótolnunk az ország számára, amit a megelőző négy évben, jelentős részben a Bokros-csomag hatására Magyarország elvesztett.

Nem csoda tehát, ha az elmúlt négy évben a munkanélküliségi ráta 2,2 százalékkal csökkent, és most már 5,6 százalékos szintre süllyedt, ami lényegesen alacsonyabb, 2 százalékkal alacsonyabb, mint az Európai Unió átlagos munkanélkülisége. Hadd emeljem ki, hogy különösen a fiatal pályakezdők, valamint a tartós munkanélküliek aránya csökkent az elmúlt időszakban, méghozzá olyan mértékben, ami még az Európai Unió országjelentést készítő szakembereit is meglepte.

Nem véletlen, hogy a bővülő foglalkoztatás mellett a bérek is szépen emelkedtek. Ha a foglalkoztatás csökken, csökkennek a bérek is - így volt ez a megelőző négy évben is, hiszen '94 és '98 között Magyarországon a reálbérek több mint 9 százalékkal, 9,4 százalékkal csökkentek, mindenki ennyit vesztett, mindenki elvesztette a fizetésének majdnem a 10 százalékát, míg '98 és 2001 között 12,4 százalékkal nőttek a reáljövedelmek. De ha figyelembe vesszük a gyermekek után járó családi adókedvezményt is, akkor a reáljövedelmek már 16,4 százalékkal nőttek, magyarán: kétszer akkora mértékben sikerült növelnünk a jövedelmeket, mint amilyen mértékben a megelőző négy évben azok csökkentek. Azt hiszem, ezek igazán szép eredmények.

Különösképpen a legalacsonyabb jövedelmeket tudtuk emelni, hiszen '94 és '98 között a minimálbér aránya az átlagjövedelemhez képest 31 százalékról 29 százalékra csökkent, míg erről a 29 százalékról a 2002. évi minimálbér-emeléssel az átlagkeresetekhez képest 45 százalékra sikerült emelnünk a minimálbér arányát.

Most, hogy jönnek a választási kampányok, persze nemcsak ígéretekkel, hanem lebecsülő véleményekkel is találkoznak majd, olyanokkal, amelyek arról szólnak, hogy a magyar gazdaság teljesítménye nem is olyan jó, hogy 2002-ben majd a kedvezőtlen folyamatok fognak felerősödni. Nem örülök ezeknek a véleményeknek, mert ezek nemcsak a jókedvünket veszik el, de ezen vélemények hangoztatói részéről előrevetítik egy Bokros-csomag követelését is. Így volt ez '94-ben is, akkor is lebecsülő véleményekkel kellett szembesülnünk, és aztán '95-ben meg is jött a Bokros-csomag.

Én remélem, hogy azok a vélemények lesznek erősebbek, amelyek a magyar gazdaság jó teljesítményébe vetett bizalmat erősítik. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Egyébként pedig a Széchenyi-terv szükséges ahhoz, hogy mindazok az ígéretek, amelyek az elkövetkező időszakban elhangoznak majd, be is legyenek válthatóak.

Köszönöm szépen. Bokros-csomaggal nem lehet ígéreteket teljesíteni. (Taps a kormánypártok soraiból.)

 




Felszólalások:  Előző  30  Következő    Ülésnap adatai