Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

SALLAI R. BENEDEK (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Én teljesen egyetértettem azzal a kormányzati céllal, hogy a mezőgazdaságban foglalkoztatottaknak valamilyen segítséget nyújtson a kormányzat, és az, hogy százezer forintig ezzel a 14,5 százalékos kedvezménnyel lehetőséget teremtenek gyakorlatilag meghatározatlan időre a járulékkedvezményre, ez nyilván segítséget jelent. Emiatt, így első ránézésre ‑ ezt az általános vitában is elmondtam ‑ támogatható lenne. De mint azt is elmondtam az általános vitában, néhány módosító indítványt szükséges volt ehhez tenni, hogy senkit ne érjen hátrány e miatt a javaslat miatt. És sajnos módosító indítványaim szokás szerint, ugye, elvéreztek, és ebből adódóan nagyon kellemetlen helyzetbe hoz a kormányzat, mert tanácstalan vagyok, hogy mit kezdjek ezzel. Ugyanis, abban az esetben, ha foglalkoztatottak után jár ez a kedvezmény, abban az esetben megint nem az a fajta családi kis- és középbirtokos réteg lesz a kedvezményezett, akik mondjuk, most őstermelőként vagy családi gazdálkodóként vagy egyéni vállalkozóként tudják megvalósítani a gazdaságukat. Itt a kedvezményezetti kör az, ahol foglalkoztatott van, tehát alkalmazott van. És ott is maximum 100 ezer forintig és 14,5 százalékban ott lesz érdemi hatása, ahol több alkalmazott van, tehát magasabb a foglalkoztatás. És ez megint nem az a réteg, aki a kis- és családi gazdaságokat jelentené.

Ha választ adna itt a vita során esetleg államtitkár úr arra, hogy az egyéni vállalkozókat miért nem lehetett belevenni a járulékkedvezménybe, akkor ezt megköszönném, mert ez például egy teljesen politikamentes, jó szándékú javaslat volt. Ugyanígy, ugye, felmerül az, hogy ez a kedvezmény ismét a nagybirtokstruktúrának kedvezhet, hiszen ott, ahol 100 ezer forintos bérrel foglalkoztatnak többeket, ott lesz ez érdemi hatású segítség, és nem pedig ott, ahol a leginkább szükség lenne rá.

Ez azért probléma, mert ez a versenyképesség szempontjából ismét a nagyoknak fog segítséget jelenteni, hiszen gyakorlatilag ők olcsóbban jutnak hozzá ehhez a munkaerőhöz, mintha ezt egy mezőgazdasági egyéni vállalkozó csinálja a fiával, és így próbál megélni, mint azok, akik, mondjuk gyakorlatilag bármelyik ilyen milliárdos nagyvállalkozóval kapcsolatban, mondjuk, százakat foglalkoztatnak 100 ezer forintért.

Gúr Nándor képviselőtársam elmondta már a másik aggályomat, hogy ezzel nagyjából olyan, mintha plafont teremtenének, hiszen gyakorlatilag a járulékkedvezmény és bérkedvezmény esetében, amennyiben 100 ezer forintos felső határt határoznak meg, ezzel ösztönzik véleményem szerint a foglalkoztatókat arra, hogy nagyjából ennek a járulékkedvezménynek a mértékéig foglalkozhassanak és állapíthassák meg a munkabért, ami szerintünk megint nem kedvező.

Ha még a záróvitában lenne államtitkár úrnak reakciója, szívesen venném, ha reagálna, hogy azok a módosító indítványok, amelyek ennek a kiterjesztését segítették volna, hogy minél több kis- és középgazdálkodó részesülhessen ebből a kedvezményből, ezek kormányzati oldalról miért nem kerültek támogatásra, ezt megköszönném. Mert így jelen pillanatban magával a céllal könnyű egyetérteni, jó, hogy ez a célcsoport belekerül, viszont ugyanolyan, mint a sertéshús áfája, hogy kiválaszt egy kört, és teljesen öncélúan csak egynek akar adni, miközben ezzel másokat hátrányos helyzetbe hoz. Köszönöm szépen, elnök úr.