Készült: 2024.04.28.13:40:10 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

81. ülésnap (2015.06.08.), 42. felszólalás
Felszólaló Tállai András (Fidesz)
Beosztás Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka interpelláció szóban megválaszolva
Videó/Felszólalás ideje 4:01


Felszólalások:  Előző  42  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Akkor előbb tisztázzuk, mi az adócsalás fogalma, mert az arról szól, hogy valaki tudatosan eltitkol, elhallgat az adózás elől bizonyos megszerezett jövedelmeket, és ezáltal csökkenti az állam adóbevételét. Tehát erre a törvényi szabályozásra, amikor befizet lényegében az állam számlájára egy összeget, és azután ráadásul a pénzkezelő pénzintézet fizeti meg az adót, semmiképpen nem mondható az, hogy itt valamiféle adócsalás történik. Olyan forrásnak a bevonása történik az adózásba és az állami költségvetés finanszírozásába lényegében, amely eddig nem vett részt adózási tevékenységben, tehát nem adóztak utána. Ez semmiféle előnyt nem jelent. Ha erről a forrásról kiderült például, hogy törvény megsértéséből, bűncselekményből szerezték, ezután ugyanúgy meg kell fizetni az adót, a normál adót, és természetesen vállalni az egyéb következményeit is.

Az ön példája nagyon rossz, mert Simon Gábor hiába fizetne be ide, attól nem mentesülne az adózási és egyéb jogkövetkezményektől sem. Sőt, még az ön által említett külföldiek sem, mert abban az esetben, ha ahol a jövedelmet szerezte, abban az országban kiderül, hogy ez bűncselekményből vagy törvénytelenségből származik, akkor ugyanúgy le kell folytatni ezen összegre vonatkozóan is a feltárást, és a következményeket az adózónak, ha külföldi, akkor is vállalni kell. Sőt, a kezelő pénzintézet a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény alapján ügyfél-átvilágítási tevékenységet is folytat ebben a kérdésben, tehát semmiképpen nem egy pénzmosási tevékenységről van szó, hiszen szigorú szabályoknak kell megfelelni annak a személynek, aki ezt vállalja.

Szeretném elmondani azt, hogy nem magyarországi, egyedi példáról van szó, például Németországban is ugyanezt a törvényi szabályozást vezették be a 2004. év elején, egy évig volt ott is hatályban, és ott is a költségvetés elkönyvelhetett jó néhány milliárd euró bevételt. De ugyanezt a szabályozást alkalmazták lényegében Spanyolországban is 2012 áprilisában, 8-10 százalékos adókötelezettség, illetve bírság megfizetésével. De talán a legélőbb példa az olaszországi, ahol a legnagyobb bevételt, jó néhány tíz milliárd forint bevételt tudtak elkönyvelni. Olaszországban is kedvező ‑ talán itt a legkedvezőbb ‑, 5 százalékos adóval lehetett megtenni ezen jövedelmek befizetését, illetve az adózását.

Tehát azt tudom önnek mondani, hogy az aggodalmai nem reálisak és nem valósak, egyrészt a nemzetközi példák, másrészt pedig a magyarországi jogszabályok is védik, hogy olyan emberek, olyan személyek ne mentesüljenek ezáltal az esetlegesen elkövetett bűncselekmények alól, akik tetteinek következményei vannak. Itt egyszerűen egy forrásbevonásról van szó, amit láthatóan az európai gyakorlat, az Európai Unió gyakorlata, a nemzetközi példák is alátámasztanak. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  42  Következő    Ülésnap adatai