Készült: 2024.04.27.08:28:37 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

318. ülésnap (2013.10.29.), 142. felszólalás
Felszólaló Seszták Oszkár (KDNP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 14:51


Felszólalások:  Előző  142  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

SESZTÁK OSZKÁR (KDNP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Talán azért nem választják a kedvezőbb adószabályokat a lehetőséggel érintettek, sok esetben találkoztunk vele, mert akkor nem lenne szükségük könyvelőre, és a könyvelőjük, minő véletlen, azt tanácsolja nekik, hogy ne válasszák a kedvezőbb adószabályokat, hiszen úgy talán a könyvelő munkájára sem lenne szükség. Nem biztos, hogy ez a könyvelői hivatásra vagy szakmára jó fényt vet, persze nyilván vannak kivételek, és a kivétel erősíti a szabályt. A többség nyilván nem így ad tanácsot az ügyfélkörébe tartozó vállalkozásoknak vagy magánszemélyeknek, de amíg ezek az intézkedések lehatnak a társadalom mélyrétegeibe, vagy tudatosulnak ezek a lehetőségek, az nyilván időbe telik.

És mindjárt el is jutottunk az adórendszer egyik nagyon fontos sajátosságához, az állandósághoz vagy a stabilitáshoz. Leginkább ezt szokták ellenzéki oldalról kifogásolni az adóváltozásokkal kapcsolatban az elmúlt években, és elmondják, hogy mennyi új adó keletkezett. Persze, azt mindig elfelejtik hozzátenni, illetve szándékosan nem teszik hozzá, hogy a ciklus elején milyen kisadókat szüntetett meg a parlamenti többség, az akkor hivatalban lévő új kormány kezdeményezésére.

(13.40)

Tehát jelentős mértékben szűntek is meg adók, ugyanakkor az a kétségtelen tény, hogy az elmúlt időszakban kellett új adóeszközökhöz is nyúlni a kormányzatnak, olyan új adóeszközökhöz, amelyek alapvetően nem az embereket, nem a magyar kis- és középvállalkozásokat sújtották, hanem a multicégeket. Illetve ha adónemeket, új adófajtákat vezetett be a kormány, amit a parlamenti többség megszavazott, akkor azok olyan társadalmi célokat szolgáló adók voltak, amelyek bizonyos fogyasztási típusok visszaszorítását célozták. Itt a chipsadóra gondolhatunk, amely nem népjóléti cikk vagy nem közszükségleti cikk, és ilyen módon a fogyasztása egyébként társadalmi célokat szolgál, hogy visszaszorítsuk, másrészről pedig a költségvetési bevételeket is nyilván növelte; ugyanakkor célzottan, tehát például a chipsadó az orvosi béremelésre volt fordítva az elmúlt években.

Tehát a stabilitás szemüvegével vagy a stabilitás szemszögéből kell vizsgálnunk egy adórendszert, annak a minőségét. Ilyen szempontból a jövő évi adóváltozások jó hírrel szolgálnak mind a magánszemélyek, mind a vállalkozások számára, hiszen mint ahogy már többször elhangzott, az adórendszer finomhangolását végzik el, az eddigi adóváltozási tapasztalatainak a leszűrését és a szükséges, indokolt változtatások meghozását szolgálják ezek az újabb nagyon finom és csekély jogszabályi változások.

Az előterjesztés célja ezen túlmenően a gazdálkodási környezet működését könnyítő feltételek megteremtése, az adózás gyakorlati területein tapasztalható adminisztrációs terhek csökkentése, a vállalkozói környezet adópolitikai eszközökkel való javítása, a magánszemélyek, illetve családok adó-, illetve járulékterheinek csökkentésére irányuló intézkedések megvalósítása, a gazdaság kifehérítését szolgáló intézkedések körének bővítése, a jogalkalmazás során felmerülő problémák orvoslása, és jogharmonizációs célú módosításokat is tartalmaz az adócsomag. Ezek a kiemelt célok számos, a különböző adó- és járuléktörvényekben javasolt rendelkezések módosítása révén érhetőek el.

Ennek értelmében 2014. január 1-jétől kiszélesedik a gyermekek után járó családi adókedvezmény igénybevételének lehetősége. A bevezetésre kerülő családi járulékkedvezmény, jelesül az egészségügyi és a nyugdíjjárulékból igénybe vehető járulékkedvezmény jövedelmi pozícióiban javulást eredményez elsősorban azon családok, valamint két gyermeket nevelő egyedülálló szülők esetében, akik eddig nem tudták igénybe venni a családi kedvezményt teljes összegben.

Ez a legnagyobb volumenű adóváltozás a következő évben, mintegy 50 milliárd, akár 60 milliárdos értékben is érintheti a családok jövedelmi pozícióit; jelesül ennyi pénzt hagynak a családoknál. Ez is teljesen másfajta adófilozófiát jelent a kormánytöbbség, a parlamenti többség részéről, hiszen nekünk elhatározott célunk volt a korábbiakban is - és ebben megyünk választási ciklusoktól függetlenül egyébként előre -, hogy az embereknél hagyjunk jövedelmeket, ne vegyünk el olyan jövedelmeket jövedelemtulajdonosoktól, amelyek társadalmi hasznossága adott célcsoportnál a lekedvezőbb. Tehát a családoknál hagyjuk azokat a jövedelmeket, amelyek a gyermekek vállalását megfelelőképpen vagy legalábbis részben kompenzálják, s nem pedig segély típusú juttatásokkal ösztönözzük akár, mondjuk, a gyermekvállalást. Tehát ez a legfontosabb változás, a legpozitívabb változás a jövő évi adótörvényeknél, ami a családok pénztárcájában, kasszájában érezhető lesz.

További változás még a vállalkozói környezet javítása területén, hogy a járulékfizetési kötelezettséget érintő változásnak köszönhetően nem terheli egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség azt a munkaviszonnyal rendelkező nyugdíjas egyéni vállalkozót és társas vállalkozót, akinek munkaideje legalább heti 36 óra. Ezáltal a nem nyugdíjas vállalkozókhoz hasonlóan tényleges jövedelem hiányában, a nyugdíjas vállalkozóknak sem lesz járulékfizetési kötelezettségük, ha főállású munkaviszonnyal rendelkeznek.

További jó hír, hogy a szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások szociális hozzájárulási adókedvezményét érintő kedvező változás, hogy a kedvezményezett munkavállalóra előírt lakóhelyfeltétel úgy is teljesülhet, ha a munkavállaló a munkáltató székhelye szerinti szabadvállalkozási zónától 20 kilométerre lévő szabadvállalkozási zónában vagy ugyanabban a kistérségben lakik, mint amelyben a munkáltatója működik.

Fontos további kedvezmény még, hogy a társasági adókedvezmény mértéke 40 százalékról 60 százalékra nő azon kis- és középvállalkozások esetében, akik tárgyieszköz-beruházás céljából felhasznált kölcsöneikre vesznek igénybe adókedvezményt.

A társasági adózást érintő további módosítás szerint lehetővé válik, hogy az adózó a kapcsolt vállalkozása saját tevékenységi körében végzett kutatás-fejlesztési tevékenységének közvetlen költsége alapján megállapított adóalap-csökkentő tétellel csökkentse az adózás előtti eredményét.

Továbbá ugyancsak a társasági adótörvényeket érintő változás, további módosítás, amely lehetővé teszi, hogy amennyiben igazoltan reprezentációs célból igénybe vett éttermi szolgáltatást bankkártyával egyenlítenek ki, a szolgáltatás kapcsán elszámolt költség, ráfordítás társasági adózási szempontból abban az esetben is elismert költségnek minősül, ha a fizető fél csak a tranzakció kapcsán kibocsátott nyugtával rendelkezik. Ez is egy jelentős könnyítés a vállalkozásoknak, illetve azt az adófilozófiát jeleníti meg, hogy megbízunk az emberekben, és a felesleges és bürokratikus terheket igyekszünk csökkenteni ott, ahol ez lehetséges.

További fontos változás, és az első lakást megszerzőknek fontos változás, hogy az illetéktörvény módosítása értelmében mentes lesz az illetékek alól a házastársak közti vagyonmozgás, valamint a háztartási vagyonközösség felbontása nyomán bekövetkező vagyonszerzés, továbbá minden magánszemélyt, életkortól függetlenül - ez ugyancsak fontos változás - automatikus 12 havi pótlékmentes részletfizetési lehetőség illet meg az első lakástulajdon megszerzésénél.

További fontos intézkedések, amelyek már a gazdaság kifehérítését szolgálják. A belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétjének megszerzése utáni visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettségre vonatkozó előírások módosításának célja az eddigi szabályozással kapcsolatos visszaélések megszüntetése, ezzel párhuzamosan bizonyos esetekben szigorodik az illetékmentesség feltételrendszere. Egyes mentességek akkor lesznek alkalmazhatóak, ha a vagyonszerzőt olyan külföldi államban jegyezték be, amelyben a társasági adónak megfelelő adó mértéke nem éri el a 10 százalékot, így a részesedések értékesítéséből származó jövedelmet a társasági adónak megfelelő, legalább 10 százalékos mértékű adó nem terheli.

A visszterhes termőföldszerzés illetékmentessége ugyancsak fontos változások ellőtt áll, hiszen a visszaélések elkerülése érdekében a legalább ötéves időtartamú, saját célú mezőgazdasági művelést legkésőbb az illetékkötelezettség keletkezését követő 12. hónap utolsó napjától kell megkezdeni.

A jövedékiadó-változások területén fontos, kiemelendő változás, ami az adóraktár-engedélyek és a bejegyzett kereskedők engedélyének 30 napra való felfüggeszthetőségét jelenti, és jelentős mértékben emelkedik a dohánylevelekkel kapcsolatosan elkövetett jogsértések esetén kiszabható bírság mértéke.

(13.50)

Fontos, azt nem mondanám, hogy változás, hiszen ezt sikerült az Európai Unióval elérni, hogy a fordított adózás bevezetésének gabonaszektorban tapasztalt sikerére alapozva a csalások visszaszorítása érdekében indokolt a fordított adózás lehetőségét 2018. december 31-ig változatlan formában fenntartani a kormánynak, illetve a parlamentnek.

Az adó-ellenőrzési módszerek korszerűsítésének igényével az adózás rendjéről szóló törvényjavaslat módosítása szerint a jövőben az adóhatóság nem az egyes bizonylatokat vizsgálja, hanem a bizonylatok feldolgozásának logikai láncolatát, és a feltárt logikai hibához rendeli hozzá az egyes bizonylatokat, így tárja fel azok helytelen könyvelését és az ebből adódó helytelen adózást. Mindez a javaslat biztosítja, hogy a hatóság az alkalmazott szoftvereket, azok tartalmát is megismerhesse. Ez a változtatás nyilván az adóbeszedés hatékonyságát növelő célú változtatás.

Az adózás rendjéről szóló törvény kiegészül egy felhatalmazó rendelkezéssel, amely alapján a kezelőszemélyzet nélküli automaták nyilvántartás-vezetési kötelezettségének részletes szabályait az adópolitikáért felelős miniszter külön jogszabályban határozathatja meg, mivel a terület jelenleg még nem szabályozott.

A számvitel területén bekövetkező változás, ami az adótörvényeket is érinti, hogy az átláthatóbb működés érdekében kötelezővé teszi a törvény a könyvvizsgálatot a 10 millió forintot meghaladó, 60 napnál régebben lejárt köztartozással rendelkező cégek számára. Gondolom, ez egy olyan kívánalom is, amit az MSZP képviselőcsoportja is csak helyeselni tudna, ha itt lenne, mert úgy tűnik, a későbbiekben ők kiszálltak a vitából vagy feladták, vagy elmentek egyszerűen ebédelni, de ennek ők is örülhetnének, hiszen ilyenfajta kívánalmakat a vita eddigi során megfogalmaztak.

Annak érdekében, hogy az egyes gazdasági ügyletek könnyebben ellenőrizhetőek legyenek, szükséges azon pénzügyi tranzakciók támogatása, amelyek a bankok pénzforgalmi rendszereiben nyomon követhetőek. A pénzügyi tranzakciósilleték-fizetési kötelezettséget nem keletkeztető műveletek köre ezen gazdaságfehérítő célból kiegészítésre kerül a bankkártyás fizetés lehetőségével.

Mindezek alapján azt gondolom, hogy a tervezett adóváltozásokat figyelembe véve - az adót persze senki sem szereti, vagy nem népszerű dolog adótörvényekről beszélni és az adót megfizetni -, ugyanakkor viszont azt gondolom, hogy az évek során, évek szívós és kitartó munkájával, illetve átlátható adójogszabályok megalkotásával, olyan adószabályok megalkotásával, amelyek a társadalmi igazságosságot is szolgálják, sikerül az adómorált jelentős mértékben javítani. Ha növekszik az adóbevétel, és ezt negatívumként állítják be ellenzéki, főleg szocialista oldalról, azt gondolom, azt mindenféleképpen el kell utasítanunk és el kell vetnünk a későbbiek során. Kérem a tisztelt Házat, hogy ezek alapján az adótörvényeket támogassák.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  142  Következő    Ülésnap adatai