Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

POTOCSKÁNÉ KŐRÖSI ANITA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! 552 nappal ezelőtt, 2018. május 18-án ott ültem abban a páholyban. Nagyon dobogott a szívem, mert nagyon-nagyon kevés embernek adatik meg ebben az országban, hogy itt, a parlamenti patkóban képviselje a magyar embereket. Amikor bekísért a terembiztonsági szolgálat munkatársa és megálltam középen, elmondtam az esküt, akkor én ezt azért tettem és úgy tettem, hogy én valóban a magyar embereket szeretném képviselni itt, a tisztelt Házban.A mai napig, amikor elmegyek a korona mellett, hálát adok az Istennek, hogy megadatott nekem az, hogy én itt dolgozhatok és itt szolgálhatok. És érkezik egy ilyen javaslat. A mai napon, reggel kiültem a parlament folyosójára, és készült rólam egy kép, egy olyan kép, ahol letapasztottam a számat. Úgy érzem, hogy ez a jogszabály, amely előttünk van, ez a szájzártörvény. Mondjuk ki! Semmi mást nem szeretnének önök, csak elhallgattatni minket. Ez az önök igazi célja. Lehet ezt tagadni.

Idézzünk vissza két mondatot Orbán Viktor miniszterelnök úr szájából. Végighallgattam a vitát, és senki nem hozta fel ezt a két olyan mondatot, amely szerintem meghatározó a mai napon. 2018. szeptember 11-e: „Mi soha nem vetemednénk arra, hogy elhallgattassuk azokat, akik nem értenek egyet velünk.” Mit csinálnak maguk? Szembemennek Orbán Viktorral? A beterjesztők között ő nincs, tehát nem tudom akkor most ezt a helyén kezelni, gondolni. Visszamehetünk 2018. március 15-ére, amikor a miniszterelnök úr, még a választások előtt, azt mondta: „A választás után természetesen elégtételt fogunk venni. Erkölcsi, politikai és jogi elégtételt is.”

Itt vagyunk ma  és szájzártörvényvita. Éjjel 2 óra elmúlt, könyörgöm! Mi ez, ha nem az ellenzék ellehetetlenítése?! Miért nem adtak nekünk lehetőséget, hogy reggel, amikor megindult a vezérszónoki körrel ez a vita, elmondhassuk a véleményünket? Ki van már fönn? Szerintem rajtunk kívül senki ebben az országban. Pedig ez egy olyan fontos vita, hogy jogos lenne az a kérés, hogy a polgártársak, a magyar emberek tudjanak arról, hogy mi zajlik a Házban.

Persze, én sem vagyok már teljesen összeszedett, hiszen nem is tudom, hányadik órája ülök itt benn a parlamentben, mert ez a munkahelyem. Ezért tettem le az esküt. 552 napja azért tettem le ezt az esküt, hogy a magyar embereket szolgáljam. Igen, lehet táncolni, igen, de jó lenne hazamenni. De önök is azért tették le az esküt. Vagy önök nem azért tették le az esküt? (Bangóné Borbély Ildikó: Nem!  Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Egyéni körzetem is van!) Igen, akkor beszéljünk kicsit erről, az egyéni körzetről és a listáról!

Miért néznek le minket, akik listáról jutottunk be ebbe az Országgyűlésbe? Itt elmondta már ellenzéki képviselőtársam, hogy többen szavaztak a patkónak ezen részére, mint önökre. (Kunhalmi Ágnes: 52,6 százalék!) 52,6! Köszönöm szépen, Kunhalmi Ágnes képviselőtársam, hogy kijavított, még a pontos számot is megmondta. Mert mi történt? Az emberek ideküldtek minket, hogy azért fékek legyünk az önök ámokfutásában. Mert mi történik? Korlátozzák a jogainkat. Ja, igen, lehet azt mondani, hogy eddig is megvolt a joguk, majd mehetnek a közintézményekbe. Az az igazság, engem ez bánt a legjobban. Igen, én is ott voltam az MTVA-székházban, és Hende képviselőtársam mondta, hogy földön feküdve. Igen, én is ott feküdtem (Gréczy Zsolt: Én is!), mert akkor azt gondoltam, hogy ez a mozzanat hűen tükrözi az önök rendszerét. Idejutottunk, hogy a magyar közmédiában ilyen történik. Az, hogy botrányos vagy nem botrányos, az már legyen a mi döntésünk, hogy mi mit vállalunk be, de eddig jogunk volt odamenni.

Most mi lesz? Bejelentkezünk? Majd marhára nem fognak minket beengedni! Vagy ami már elhangzott reggel a vitában, hogy lesznek olyan közintézmények, ahol hirtelen, amikor bejelentkezett az ellenzéki képviselő, hogy meg szeretné nézni, majd gyorsan kitakarítanak, kifestenek, eltüntetik az ágyi poloskákat, a kórházakban  nem tudom  a penészfoltokat. Mindent rendbe tesznek azért, hogy ezt lássa az ellenzéki képviselő, amikor odamegy, és esetleg csinál egy Facebook élő bejelentkezést, ami egyébként sokkal több emberhez eljut, mint az MTVA híradói, mert azt már csak azok nézik, akik szegények, nincs más lehetőségük tájékozódni.

De eljutottunk odáig, hogy önök ezt a jogunkat korlátozzák, hogy mi a valódi magyar helyzetet megismerjük. Mert onnantól az már nem valóság, amikor bejelentkeztem valahova. Nagyon helyesen elhangzott, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal sem kopogtat be, kivéve nyilván olyan ellenőrzéseknél, amikor ezt megteszi, de a legnagyobb büntetéseket, a kisemberek büntetéseit úgy szabják ki, hogy prompt odamennek és megteszik az ellenőrzést. Önök ezt a jogot veszik el tőlünk.

Még egy fontos dolog, mert nagyon sok mindenről esett szó ebben a vitában. Az, hogy már a tárgysorozatba-vételi eljárás plenáris ülésen való tárgyalását is meg kívánják akadályozni, ez már mindennek a teteje. Ja, hogy lehet a bizottsági ülésen ezekről beszélni? Azért, urambocsá, szerintem mindenkinek megvan a joga ahhoz, hogy itt, a plenáris ülésen elmondja a véleményét. Mindenkinek megvan a joga ahhoz, hogy a tárgysorozatba-vételi kérelemről, amit önök rendszeresen elutasítanak, elmondhassa a véleményét itt, a plenáris ülésen, azon a helyen, amelynek a történelmi szellemiségét nem kell szerintem senkinek sem magyarázni.

Értsék meg, nagyon súlyos gátló tényezők vannak ebben a jogszabályban! Igen, amikor reggel megcsináltam azt a fotót, akkor én valóban úgy gondoltam, hogy ez a szájzártörvény. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokból.)