Felszólalás adatai

Én magam is szerettem volna akár kétperceseket is nyomni, de nagyon sokféle hozzászólás elhangzott, és megfogalmazódott, hogy mit is várjunk el a képviselőtől. Itt a félévenkénti 15 perces hozzászólásra is gondolok többek között. Én sokszor úgy gondolom - pedig higgyék el, közel 20 éve vagyok polgármester, és a nyíltság, őszinteség és a demokratizmus vezérel, és olyan testületet vezetek, ami szereti megbeszélni a problémát, és nem is igen tesszük félre, nemigen toljuk félre ezeket a gondjainkat -, nekem sokszor az az érzésem, hogy sok beszédnek sok az alja, és jó lenne, ha visszafognának magukból azok a képviselők, akik csak azért szólnak, hogy a saját hangjukat hallják. Elnézést kérek, ez természetesen nem mindenkire vonatkozik.

Az előbb említettem, hogy arról a témáról, amihez szeretnék szólni, több képviselő már ejtett szót. Hadd soroljak fel néhány nevet, például Gaudi-Nagy Tamás rendfenntartó rezsimről beszélt, és példát hozott 1904-ből, vagy Z. Kárpát Dániel azt mondta, hogy érzelmekkel való telítettség állapotába került képviselő megfegyelmezése nem biztos, hogy jó dologra vezet.

(0.10)

De Kepli Lajos is mondvacsinált dolgok miatti felelősségre vonástól félt. Molnár Csaba egyenesen azt mondta, hogy ez a megoldás nem jogállami, de dr. Bárándy Gergely... (Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Nem mossál össze minket a Molnárral! Ne említs minket egy lapon Molnárral, mert az sértés!) Bocsánat. Dr. Bárándy Gergely a tekintély megőrzéséről beszélt, ugyan valamilyen más módon, nekem az a véleményem, hogy sajnos itt nem a tekintély megőrzése, hanem inkább a helyreállítása már a cél. De Lamperth Mónika és Novák Előd is ejtett szót arról a dologról, amiről beszélni szeretnék.

Az előttünk fekvő javaslat sok fontos célt fogalmaz meg, de egyik legfontosabb eleme Magyarország demokratikus szentélyének, az Országház méltóságának helyreállítása és garantálása.

Mi, képviselők minden alkalommal, amikor e Ház falai közé érkezünk, találkozunk a magyar történelem dicső emlékeinek lenyomataival. Steindl Imre, a Parlament főépítésze igen sokrétű, szerteágazó szimbólumrendszert dolgozott ki, hogy a törvényhozásban szerepet vállaló kormánypárti és ellenzéki képviselők számára iránymutatást, támpontot adhasson.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt évek tapasztalata sajnos az, hogy több képviselő nem tudott felnőni ahhoz a feladathoz, amit a választópolgárok rájuk szabtak. Én nem kívánnék személyeskedő megjegyzéseket tenni, véleményem szerint nincs is rá szükség. Amire szükség van, a megfelelő szabályok és rendelkezések kialakítása annak érdekében, hogy a hely szellemének megfelelő alázattal, tiszteletteljesen végezhessük munkánkat az Országgyűlés falain belül.

Az előbb említettek értelmében van szükség a rendszerváltozás óta eltelt időszakban meg nem oldott probléma vagy problémák kezelésére. Ezek közé tartozik az a megoldás, hogy a házelnököt rendészeti jogkörrel szeretnénk felruházni. Tényleg ezt nagyon sokan támadták, véleményem szerint majd a gyakorlat dönti el, hogy jó vagy rossz a törvény, és felhívnám a tisztelt figyelmet, hogy természetesen menet közben a törvényeken lehetséges módosítani.

A javaslat elfogadása után tehát a házelnök rendészeti jogkört gyakorolhat; nem másért, mint hogy a tárgyalási és szavazási rend fenntartható legyen, hogy biztosítsa az Országgyűlés zavartalan működését, illetve az Országgyűlés méltóságának biztosítása érdekében. Az országgyűlési őrséggel kivezetteti az ülésteremből az Országgyűlés által az ülésről kizárt vagy a képviselői jogainak gyakorlásából felfüggesztett képviselőt, ha a képviselő a házelnök felszólítása ellenére sem hagyja el a termet. Természetesen az ülésből kizárt vagy a képviselői jogainak gyakorlásából felfüggesztett képviselő a kizárás vagy a felfüggesztés idején nem léphet be az ülésterembe, amelynek végrehajtásáról a javaslat szerint az országgyűlési őrség gondoskodik.

Az a képviselő, akivel szemben a házelnök rendészeti intézkedést alkalmazott, kifogást nyújthat be a mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó állandó bizottsághoz, amely nyolc napon belül kivizsgálja a kifogást, és a vizsgálat eredményéről jelentést tesz az Országgyűlésnek. A bizottsági jelentést az Országgyűlés a következő ülésén napirendre tűzi, és a bizottsági jelentés alapján megerősíti a házelnök rendészeti intézkedését, vagy megalapozatlannak ítélve, elrendeli e tény jegyzőkönyvbe foglalását, és mentesíti a képviselőt a fegyelmi büntetés esetleges következményei alól.

A házelnök meghatározza és az Országgyűlés honlapján közzéteszi az Országház, az Országgyűlési Irodaház, valamint az Országgyűlés Hivatala szervezetének elhelyezésére szolgáló épületek területére történő belépés és az ott-tartózkodás rendjét, valamint az országgyűlési őrség e feladatkörével összefüggő tevékenysége részletes szabályait.

A házelnök nem állapíthat meg olyan rendelkezést, amely az Országgyűlés ülésének nyilvánosságát, a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit kizárná. Azok a személyek, akik az Országház, az Országgyűlési Irodaház, valamint az Országgyűlés Hivatala szervezetének elhelyezésére szolgáló épületek területére belépnek, elfogadják, hogy belépésükre és ott-tartózkodásukra vonatkozó személyes adataikat az adatok rögzítésétől számított két évig kezelje az országgyűlési őrség.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt napok híradásaiban többféle módon lett kommentálva, beharangozva az országgyűlési őrség. Ha végigtekintjük e javaslat idevonatkozó passzusait, akkor kiderül, hogy a Köztársasági Őrezred feladatainak átvételéről, illetve egyéb feladatok ellátásáról is szól az előttünk fekvő javaslat. Az országgyűlési őrség a házelnök irányítása, azonban egy külön parancsnok vezetése alatt álló fegyveres szerv lesz. Az őrség önállóan működő, központi költségvetési szerv, amely az országgyűlési költségvetés fejezetében önálló címet képez.

A háznagy a házelnök által meghatározott rendben, a házelnök erre vonatkozó rendelkezései alapján az országgyűlési őrség irányításával összefüggő jogokat gyakorolja. Az országgyűlési őrség állománya fegyveres szervek hivatásos állományú tagjaiból, illetve köztisztviselőkből és a munka törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalókból állhat. Az őrség feladata az Országgyűlés védelme, függetlenségének, külső befolyástól mentes működésének biztosítása, az e törvényben meghatározott személyvédelmi, létesítménybiztonsági feladatok biztosítása, valamint elsődleges tűzoltási és tűzbiztonsági feladatok ellátása.

Az országgyűlési őr az e törvényben szabályozott intézkedéseken túl a rendőrségről szóló törvényben meghatározottak szerint fokozott ellenőrzést hajthat végre, ruházatot, csomagot és járművet átvizsgálhat, felvilágosítást kérhet, biztonsági intézkedést foganatosíthat, intézkedhet, képfelvételt, illetve hangfelvételt készíthet, helyszínt biztosíthat, valamint személy- és létesítménybiztosítási intézkedést alkalmazhat.

Az országgyűlési őr kényszerítő eszközként testi kényszert, tehát bilincset, vegyi eszközt, elektromos sokkoló eszközt, rendőrbotot, útzárat, megállításra kényszerítést, lőfegyvert csak a rendőrségről szóló törvényben meghatározottak alapján alkalmazhat. Az országgyűlési őr a tárgyalási rend fenntartásával kapcsolatos feladatok ellátása során kényszerítő eszközként kizárólag testi kényszert alkalmazhat. Természetesen nyomozóhatósági jogkört nem gyakorolhatnak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, adjanak be módosító javaslatokat, mi ez, ha nem a konszenzusra való törekvés. Szavazataikkal támogassák a törvényjavaslatot, hozzájárulva ezzel az Országgyűlés tekintélyének visszaállításához.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(0.20)