Felszólalás adatai

A nyers erő szabadsága és tobzódása alkotmányos kultúrákban nem szokás. Jól tenné tehát a kétharmados kormánytöbbség, ha elgondolkodna Sólyom elnök úr szavain, mert az a mindent lehengerlő magatartás, amit a Fidesz-KDNP tanúsít a parlamentben az elmúlt két évben, súlyos károkat okoz. Amikor három képviselő előzetes egyeztetés nélkül benyújtja az Országgyűlésnek a Ház működésére vonatkozó törvényjavaslatot és országgyűlési határozatot, az bizony a nyers erő fitogtatása. Alkotmányos kultúrákban ugyanis úgy szokás, hogy az Országgyűlés a saját működésére vonatkozó szabályokat konszenzussal fogadja el.

Két olyan szabályrendszer van, amelyet maximális konszenzusra törekvéssel kell elfogadni: ilyen az alkotmány és ilyen a Házszabály. Az alkotmányt azért, hogy lehetőleg minél többen, lehetőleg az egész ország, lehetőleg az egész nemzet a magáénak érezze. Ha ezt konszenzussal lehet - és konszenzussal kell szerintünk - elfogadni, akkor jó esély van arra, hogy tisztelet fogja övezni az alaptörvényt. De sajnos ezen már túl vagyunk, Magyarországnak Fidesz-alkotmánya van, vagy ahogy önök nevezik, alaptörvénye, kirekesztve magyarok millióit abból, hogy sajátjuknak tarthassák az alkotmányt; de ezen, ahogy az előbb mondtam, sajnos már túl vagyunk.

A másik szabályrendszer, amit meggyőződésünk szerint konszenzussal kell elfogadni, a Házszabály. Ugyanis a nagy konszenzussal elfogadott szabálynak van olyan tekintélye, amely a képviselőket arra kényszeríti, hogy betartsák. Ha valaki elfogad saját maga is egy ilyen szabályt, akkor nemcsak jogi, hanem erkölcsi kötelessége is az, hogy ennek megfelelően viselkedjen. Csak ilyen Házszabálynak van tekintélye, csak ilyen Házszabályt tudnak a képviselők meggyőződéssel betartani, és hozzáteszem, csak ilyen Házszabály képes az Országgyűlés méltóságát és tekintélyét szolgálni, márpedig szavakban önök ezt állítólag fontosnak tartják. Ezért mondta azt a Magyar Szocialista Párt, hogy a konszenzusra törekvés a Házszabály alapvető feltételei közé tartozik, és ezért tartottuk fontosnak 1994-ben, amikor a Magyar Szocialista Párt és a szabad demokraták koalícióban kormányoztak és megvolt a kétharmadunk a parlamentben, hogy az új Házszabályt mégis konszenzussal fogadjuk el. Szeretném aláhúzni: eszébe se jutott akkor az akkori kétharmados többségnek, hogy úgy oktrojálja rá a Házszabályt az országgyűlési képviselők ellenzéki részére, ahogyan most erre a Fidesz készül. Mi azt akartuk, hogy az akkor ellenzékben lévő Fidesz és a többi ellenzéki párt ne diktátumként fogadja el, hanem a sajátjának érezze, és ezzel is ösztönözve érezze magát, hogy ezt betartsa. Hat aláírással került ide a parlament elé, minden frakció vezetője jegyezte ezt a Házszabályt, mert úgy gondoltuk, hogy ennek szimbolikusan is fontos jelentősége van.

1994 augusztusában az MSZP vezérszónokaként Bihari Mihály a következőt mondta, idézek tőle: "A házszabály jelentőségét mutatja az a tény, hogy a világ összes parlamentjében hosszú viták előzik meg a házszabály kidolgozását és elfogadását. Hosszú és éles viták kísérik mindaddig a házszabály előkészítését, amíg egy viszonylag stabil házszabály el nem készül és demokratikus eljárás keretében el nem fogadják. Ahhoz viszont, hogy jó törvények szülessenek, a házszabály két alapvető követelménynek meg kell hogy feleljen. Az első a racionális döntéshozatal elősegítése és biztosítása, a második a parlamenti demokrácia érvényesülésének biztosítása. A demokratikus parlamentek által elfogadott demokratikus házszabályok ugyanakkor értékelvű normák, politikai értékeken alapuló jogszabályok, megkérdőjelezhetetlenül érvényesítendő politikai értékek, a parlament fő hatalmi jogosítványainak maradéktalan érvényesülése, a parlamenti szuverenitás biztosítása, ehhez a képviselők immunitásának garantálása, a parlamenti nyilvánosság maximális kiterjesztése és érvényesítése, a parlamenti képviselő egyéni véleménynyilvánítási szabadságának teljes körű biztosítása és védelme, garanciák teremtése arra vonatkozóan, hogy a képviselő a munkájához szükséges minden fontos információhoz hozzájusson, és ezeket az információkat a parlamenten belül születő döntések meghozatala során korlátozás nélkül, meggyőződése és szakmai felkészültsége szerint alkalmazza."

Tisztelt Képviselőtársaim! Ezek a gondolatok, ezek a szándékok még ma is igazak, és szeretném hozzátenni, hogy akkor még a Fidesz is így gondolkodott. Áder János 1994 októberében a következőt mondta a Magyar Köztársaság Országgyűlésében: "Ez a parlament is úgy indult, úgy kezdte működését, hogy a házszabályt hatpárti egyetértéssel, még ha vita után is, de mégiscsak hatpárti egyetértéssel fogadta el.

(11.20)

Azt gondolom, a jövőben nagyon szerencsés lenne, ha ezekhez a hagyományokhoz, ehhez a gyakorlathoz térnénk vissza, és a parlament működésére a kétharmados törvények tekintetében, az alkotmányozás tekintetében ezek a hagyományok lennének irányadók"- mondta Áder János. Én látom azt, hogy most Gulyás képviselő úr, aki az egyik beterjesztő, ezen jót derül (Gulyás Gergely nevet.), és még jobbat derül, én mégis azt szeretném kérni, hogy fontolják meg ezeket a gondolatokat, hátha akkor az önök képviselőjének, Áder Jánosnak igaza volt.

Tisztelt Országgyűlés! A legfontosabb kritikánk tehát az, hogy ez az eljárás elfogadhatatlan, ez nem más, mint a nyers erő fitogtatása. Amikor a Magyar Szocialista Párt egyeztetést igényelt, akkor ezeket az érveket elmondta. Szeretném itt is fölhívni a figyelmet arra, hogy ami a vezérszónoklatban elhangzott a beterjesztők részéről, hogy azért nem volt egyeztetés, mert az MSZP korábban egy másik ügyben kinyilvánította, hogy addig, amíg nem vonják vissza az átmeneti rendelkezéseket, addig nem hajlandó egyeztetni, ez egy súlyos csúsztatás. Az egy másik ügyre vonatkozott, aminek az érveit, az ahhoz tartozó érveket a Magyar Szocialista Párt világosan elmondta. Úgyhogy szeretném kinyilvánítani ismét azt az igényünket, hogy úgy fogadjon csak el az Országgyűlés Házszabályt, hogy abban a konszenzus létrejön.

És mi van akkor, hogyha ezeknek a feltételeknek nem tud vagy nem akar megfelelni, mondjuk, a kormányoldal? Szeretném emlékeztetni itt azokat a képviselőtársaimat, külön Salamon elnök urat, aki a kezdetektől fogva országgyűlési képviselő, hogy akkor kétharmados ügyekben ilyenkor nem volt új szabály, és ez így volt a '94-es időszakban is a Házszabály tekintetében, hogy amiben nem tudtunk megegyezni, hogy módosításként átvigyük, az nem került bele - és nem vált a magyar demokrácia kárára, sőt.

Tisztelt Országgyűlés! Az MSZP álláspontja szerint van még egy nagyon komoly problémacsomag, ez pedig az, hogy az országgyűlési törvény és a házszabály-módosítás nem felel meg az alaptörvény formai előírásainak. Először is, a sarkalatos törvényeket a kormánynak kell benyújtani, nem pedig egyéni képviselői módosító indítvány formájában. Másrészt az alaptörvény előírja, hogy az Országgyűlés működésének szabályait, tárgyalási rendjét, a képviselőcsoportok létrehozásának feltételeit Házszabályban kell megállapítani.

Ehhez képest ezekből a tárgykörökből az előterjesztő többet is feltolt a sarkalatos törvények közé. Meggyőződésünk szerint ez alaptörvény-ellenes. Amikor az alkotmányügyi bizottságban ezt elmondtam, akkor a beterjesztők nevében Gulyás Gergely képviselő úr azt mondta, hogy ezek technikai jellegű problémák, amelyeket meg kell oldani. Nem technikai jellegűek, alkotmányossági problémák, és meggyőződésünk, hogy az alaptörvény módosítása nélkül nem lehet orvosolni ezt a formai hibát.

A harmadik ezzel kapcsolatos súlyos kritikánk a visszamenőleges hatályú jogalkotás.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök miniszterelnöke, Orbán Viktor miniszterelnök úr szeret focihasonlatokat használni, ezért én is mondok itt most egy focihasonlatot, hogy ő is megértse és mindannyian megértsék, hogy mi itt a probléma.

Mondják meg nekem, hogyan lehet bajnokság közben változtatni a szabályokon! Micsoda dolog az, hogy most azt mondják, hogy eddig tíz képviselő kellett egy frakció alakításához, holnaptól meg majd tizenkettő! Mit szólna ahhoz Orbán Viktor és a fociszerető fideszes közönség, hogyha mondjuk, Szima Gábor és Kondás Elemér kezdeményezné, hogy a bajnokság hátralévő idejében a Videotonban tíz pályán lévő játékos helyett csak nyolcan lehessenek a pályán, és mondjuk, ki kellene hagyni akkor a nagyszerű Videoton-csapatból Nikolicsot és Torghelle Sándort? Mit szólnának ehhez? Én azt gondolom, ez a hasonlat nagyon is jól szemlélteti, hogy nem lehet változtatni a szabályokon bajnokság közben. A hasonlat érthető, de nem biztos, hogy aktuális, mert hogyha jól emlékszem, akkor a Loki enélkül is megverte a Videotont.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nyilvánvaló, hogy ez a szabály a Demokratikus Koalícióban ülő politikusok ellen szól. A Magyar Szocialista Párt ezzel nemhogy nem ért egyet, hanem tiltakozik: nem lehet változtatni menet közben a szabályokon!

Tisztelt Országgyűlés! A javaslat csorbítja az ellenzék jogait és túlhatalmat ad a kormánypárti házelnöknek. A demokratikus ellenzék véleményének elhallgattatására kemény eszközöket kap az elnök: megvonhatja a szót például attól, aki feleslegesen ismétel vagy illetlen szavakat használ. Ki dönti el, hogy mi a szükséges és mi a felesleges ismétlés? Ki dönti el?

Nekünk az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságában van erre nézve tapasztalatunk. Ugyanis ott van egy helyi fideszes komisszár, úgy hívják, hogy Vas Imre, Vas Imre képviselőtársunk, amikor megunja az ellenzék érvelését, akkor tesz egy ügyrendi javaslatot, hogy itt most rekesszük be a vitát, és a kormányoldal mindig megszavazza. Tehát látjuk azt, hogy az alkotmányügyi bizottságban Vas Imre az, aki eldönti, hogy mi a hasznos ellenzéki beszéd és mi a felesleges ellenzéki beszéd.

Tegnap az alkotmányügyi bizottságban ugyanez történt a bírósági eljárásról szóló törvénynél, hogy egyszer csak a képviselő úr megunta az ellenzék érvelését. Hozzáteszem, az elnök úr igen türelmesen szokta hallgatni ezeket a véleményeket, de más a munkamegosztás a kormánykoalíción belül, ez Vas Imre dolga, hogy elhallgattassa az ellenzéki képviselőket. Tegnap ezért az MSZP kivonult egyébként az alkotmányügyi bizottságból.

Szeretném itt most a pulpitusról a vezérszónoklat keretében bejelenteni, hogy a Magyar Szocialista Párt közjogi kabinetje kezdeményezni fogja, hogy a kormánykoalíció az alkotmányügyi bizottságban hagyjon föl azzal a gyakorlattal, hogy hétfő délelőttre iszonyú mennyiségű előterjesztést bezsúfolnak, és amikor úgy gondolják, hogy már közeleg a plenáris ülés ideje, akkor berekesztik izomból, erőből az ülést. Tessék a Házszabály szellemének megfelelően eljárni! Tessék szerdánként összehívni az alkotmányügyi bizottság ülését, az a bizottsági nap, hogy legyen idő rendesen tárgyalni! Mi ott leszünk. De ezt a gyakorlatot, hogy a Fidesz dönti el, hogy az ellenzék érveiből mi hasznos és mi felesleges, mi illő és mi illetlen, a Magyar Szocialista Párt nem tudja elfogadni.

Tisztelt Képviselőtársaim! A részleteket illetően a háznagy szerepéről, a mentelmi joggal kapcsolatos új szabályozásról és nagyon sok mindenről a részletes vita további szakaszában a Magyar Szocialista Párt mindenre kiterjedően el fogja mondani az álláspontját. A fegyelmi jogkörről és a parlamenti őrségről azért nem beszéltem, mert Harangozó Tamás képviselőtársam még itt, a vezérszónoklat keretében fog erről részletesen beszélni.

De szeretném az önök figyelmébe ajánlani még egyszer Sólyom László köztársasági elnök úr szavait: "Alkotmányos kultúrákban a hatáskör nem a nyers erő szabadsága." Gondolja végig a Fidesz-KDNP, hogy alkotmányos kultúrából akar-e valamilyen bizonyságot tenni.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP és a függetlenek soraiban.)