Felszólalás adatai

Tisztelt Elnök Úr! Közel nyolc éve, nem sokkal az uniós csatlakozásunk után született meg a 2004. évi LIII. törvény, ahogy azt mondani szoktuk, a mi bizottságunk bibliája, amelynek a kimunkálásában én is részt vettem, és amely a Házszabály vonatkozó fejezetével együtt az Országgyűlés és a kormány európai uniós együttműködésének a legfontosabb elemeit tartalmazza, úgymint az egyeztetési eljárás szabályait, amelynek során a kormány a magyar álláspontot az Országgyűlés részvételével, állásfoglalásának alapulvételével alakítja ki, a kormány európai uniós ügyeket illető tájékoztatási kötelezettségeit, az Európai Tanács csúcstalálkozói előtt megtartott úgynevezett konzultációs ülés szerepét és végül a szubszidiaritás elve alkalmazásának vizsgálatát.

(10.30)

Tisztelt Képviselőtársaim! Az előterjesztő a tegnapi bizottsági vitában hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslat az Országgyűlés európai uniós ügyekkel kapcsolatos eljárásának hatályos szabályrendszerét döntően nem változtatja meg, azonban néhány esetben módosításokat javasol. Ilyen módosítást jelent az Európai Tanács csúcstalálkozóit megelőzően összehívandó európai uniós konzultációs testület intézményesítése, amely a mai nevén a konzultációs ülést váltaná fel.

A Házszabály tervezett módosítása az európai ügyek bizottsága tekintetében azonban új hatásköröket is meghatároz, összhangban a lisszaboni szerződésnek a nemzeti parlamenteket érintő rendelkezéseivel - ezt ismételten hangsúlyozni kívánom -, úgymint a szubszidiaritás elvének megsértését megállapító, úgynevezett indokolt vélemény, aztán a parlamenti kifogás, vétó, illetve az úgynevezett szubszidiaritáskeresetek kezdeményezése tekintetében.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az európai ügyek bizottsága tegnapi ülésén a fentiek mellett számos további észrevétel is elhangzott. Több képviselőtársam reményét fejezte ki, hogy a javaslatok tovább erősítik az Országgyűlés európai uniós ügyekben betöltött szerepét, különös tekintettel a szubszidiaritás elvének biztosítására, itt is kiemelem, összhangban a lisszaboni szerződéshez csatolt 2. jegyzőkönyv rendelkezéseivel. Ellenzéki képviselőtársaim kezdeményezték, hogy a tanácsi döntéseket követő kormányzati szóbeli tájékoztatókra, különösen olyan kérdésekben, amikor a kormány eltér az Országgyűlés álláspontjától, a jövőben gyakrabban kerüljön sor.

A vitában szintén szóba került továbbá a kormány európai uniós ügyeket illető tájékoztatási kötelezettségének egyik aspektusát jelentő uniós dokumentumok országgyűlési kezelése. Az Európai Unió Tanácsa által üzemeltetett, úgynevezett U 32-es szerverről érkező dokumentumokat, mint közismert, 2003 óta a kormány a kézhezvételt követően haladéktalanul elektronikus úton továbbítja az Országgyűlésnek. Az információs technológiák fejlődésével modernizálódtak a Tanács és a tagállamok közötti dokumentumok továbbítási csatornái és módjai, így az elektronikus továbbítást az igény szerinti egyedi felhasználókhoz, és hozzáférési szintekhez kötött online lekérdezés válthatja fel. Megfontolandó és indokolt, hogy a javaslatok a dokumentumokhoz való hozzáférés több módját is lehetővé tegyék. Ennek alapján én módosító javaslatokat kívánok benyújtani, ami az elmúlt hétéves gyakorlatot összegzi.

Tisztelt Képviselőtársaim! A tegnapi ülésén az európai ügyek bizottsága 13 igen szavazattal, 3 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett támogatta, általános vitára alkalmasnak találta a két dokumentumot.