Felszólalás adatai

Felmerült, hogy szükség van-e egyáltalán ebben a formában erre a szabályozásra, lévén, hogy a Házszabály és az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény megfelelő módosításával is el lehetett volna érni ezt az eredményt. Ezzel kapcsolatban felmerült, hogy nem az országgyűlési őrség elrejtése vagy minél nagyobb jogszabályi környezetbe helyezése volt-e a cél. Nyilván erre is magyarázatot kaphatunk majd, illetve a későbbiekben részletesen kifejtésre kerül.

Elmondanék néhány negatívumot, ami felmerült a bizottsági ülésen. Továbbra sincs semmiféle jogkövetkezménye egy parlamenti vizsgálóbizottság előtt való meg nem jelenésnek. Ez egyébként az új Btk. koncepciójából is kimaradt, tehát különösen fájó, hogy itt sincs semmiféle szankcionálás. Nem értettük, és kisebbségi véleményként el kell mondani, hogy ha 30 napon belül írásban lehet válaszolni egy interpellációra, akkor mi értelme van ennek a műfajnak, hiszen a kormány és az illetékes miniszter így is 6 nappal előbb megkapja a kérdést írásban. Ha ez nem elég a felkészülésre, akkor komoly aggodalmaink vannak a szakértelemmel kapcsolatban néhol.

A háznagy szerepét egyértelműen politikai funkcionáriusként kell értelmezünk, és nyilvánvalóan politikai döntés lesz az ő kinevezése. Nem szeretnénk, ha ez később a szakmai értékek rovására menne.

Néhány pozitívumot is szeretnék felsorolni, mert azok is hangoztak el a bizottság előtt. Ilyen például a frakcióalakítási jog szigorítása. Egyetértettünk abban, illetve megfogalmazódott a bizottságban az a vélemény, ami nem tért el a többségi véleménytől, hogy ez a szabályozás így jó, és a választópolgárok egyfajta átverése, ha túl nagy átjárhatóság alakul ki a megszerzett mandátumok - ha azok pártlistán kerültek megszerzésre - egy későbbi új párt- vagy frakcióalakítás esetén.

Előrelépés tapasztalható az álláshalmozás területén. Merjük remélni, hogy ez a Jobbiknak is köszönhető. Részletesen ki fogjuk fejteni, hogy miért nem tartjuk viszont elégségesnek és miért tartjuk még csiszolhatónak azt a szabályozást, ami ide bekerült elénk.

Az, hogy a bizottsági ülésekről való hiányzások valamilyen formában szankcionálásra kerülnek, ezt is előremutatónak és régóta elvártnak tartjuk.

Felsorolnék még egy-két dolgot, ami szintén elhangzott a bizottság előtt, azok közül, ami hiányzik a törvényből, és nagyon fontos lenne, hogy belekerüljenek. Nyilván majd módosító indítványok is meg fognak jelenni ebben a tárgykörben.

Nem tartjuk jónak, hogy továbbra is gyakorlat maradhat a helyettesítés a bizottsági üléseken, ez továbbra is megteremti annak a lehetőségét, hogy úgy lehessen szavazni valaki helyett, hogy nincs ott. Nincs meg a megfelelő visszatartó erő és a megfelelő többség biztosítására vonatkozó erő, hogy személyesen jelen legyenek a képviselők. Ez véleményünk szerint a népképviselet egyfajta megcsúfolása, hiszen a képviselőket azért küldték ide, hogy főállásban vagy legfőbb tevékenységként ellássák a feladatukat úgy a plenáris, mint a bizottsági üléseken. Mindenképpen tisztább helyzetet teremtene, s egyébként a képviselők felkészülését és a bizottsági munkában való aktív részvételét is megteremtené, ha a helyettesítés intézményét eltörölnénk.

Régi vágyunk volt, hogy a visszahívhatóság valamilyen módon, akár egy megelőző társadalmi vitával kiegészítve - tudom, hogy ezen már túl vagyunk, de ez lett volna talán a megfelelő módja - ebbe a törvénybe is bekerülhetett volna, vagy legalább ez irányban valamiféle lépéseket tett volna a kormányzat, illetve a beterjesztő. Úgy érezzük, hogy ezek nélkül csak részsikereket értünk el. A bizottságban is megfogalmaztuk ezeket a kritikákat.

Nagyon reméljük, hogy ez a javaslat még módosítható lesz, még esetleg befogadnak olyan javaslatokat, amelyek előremutatóak. Ha már itt vita volt az egyeztetések elmaradását vagy bizonyos ellenzéki pártoknak abban való részvételi szándékát illetően, akkor legalább abban ne legyen vita, hogy itt a plenáris ülésen ezt alaposan beszéljük át, és fogadják be a józan módosító javaslatokat.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)