Felszólalás adatai

De egy kicsit akkor a vita összegzéseként azért szeretnék egy-két fontos gondolatot felidézni a nemzeti együttműködés programjából, mert méltatlanul keveset idézzük a Házban ezt a produktumot, figyelemmel arra, hogy nem csak azért, mert most valaki szereti vagy nem szereti, hanem azért, mert ez Magyarország kormányának a programja. Gyakorlatilag ez az a mező, amiben mozognia kellene a kormánynak, az ellenzéknek pedig elvileg azt kellene tennie - és mi azt is tesszük -, hogy ha és amennyiben a kormányprogramnak megfelelő programvégrehajtást nem látjuk, vagy éppen olyan végrehajtást látunk, ami lehet, hogy benne van a kormányprogramban, de mégiscsak a nemzeti érdekekkel ellenkezik, akkor felemeljük a szavunkat. Elsősorban azért, mert mi a legfontosabb, és itt azért ez helyes megállapítás a kormányprogramban: "Ahhoz, hogy Magyarországon rend legyen, a rendőrség megerősítése és újjászervezése, a szigorúbb és igazságosabb büntető törvények mellett sokkal gyorsabb bírósági eljárásokra is szükség van."

Ez mit jelent? Ez azt jelenti, hogy a legfőbb cél gyakorlatilag az kell legyen, hogy a jogállami kiegyensúlyozottságot és igényességet megőrizve azért ezt a fő fókuszt állítsuk magunk elé. Tehát azért ne szakadjunk már el teljesen a valóságtól! Nyilván nincs is illúziónk afelől, hogy most állampolgárok milliói izgatottan, körmüket rágva nézik ezt a vitát, de azért legalább legyen már az a feladatunk és célkitűzésünk, hogy ne ragadjunk le személyi vitáknál, ne ragadjunk le ott, hogy most akkor szeretjük Baka Andrást vagy nem, szeretjük Handó Tündét vagy sem, sok ez a hatalom, kevés ez a hatalom. Tulajdonképpen szerintem megkockáztatom, egyet is kellene értsünk abban, hogy a legfontosabb cél: szolgálja-e ez a módosítási csomag a hatékony, gyors és pártatlan igazságszolgáltatást Magyarországon vagy sem?

Tehát számomra ez a fő feltételrendszer, és a kormányprogramból visszaidézek még egy dolgot: "Az elmúlt nyolc évben az emberek hite megrendült az igazságszolgáltatásban, mert fájó módon azt tapasztalták, a törvények az elkövetőket védik, az eljárások elhúzódása pedig sokszor lehetetlenné teszi az igazságos és méltányos döntések megszületését", és az ilyen elhúzódó eljárások "alkalmasak arra, hogy lerombolják az igazságba vetett hitet, megrendítsék az emberek bizalmát. Az új parlamentnek kötelessége olyan törvények meghozatala, amelyek gyorsítják az eljárásokat, és olyan lépések megtétele, amelyek megteremtik a bíróságok gyors döntéseinek személyi és tárgyi feltételeit."

Tehát számunkra ez a szemüveg az, amit vizsgálunk, és itt, hogyha kicsit túl sok a hatalom, az nekünk nem baj. Tehát mi nem öncélúan és önérdekűen nézzük, hogy most akkor, jaj, istenem, egy elvont jogállami mércének túllendültünk az egyik szintjén, és jaj, túl sok hatalom van. Azt nézzük, hogy ad-e garanciát ez a mostani javaslat meg a 2011. évi CLXI. törvény, hogy gyors döntések legyenek, és megfelelő személyi, tárgyi feltételek. Mi azt a választ adjuk erre a törvényjavaslatra, hogy ez a javaslat tartalmaz olyan elemeket, sőt mondhatjuk azt, hogy többségében vannak azok az elemek, amelyek miatt végül is ez a cél előremozdul. Tehát magyarul az, hogy mondjuk, az Országos Bírói Tanács néhány ügydöntő kérdésben önállóbb mozgásteret kap, vagy éppenséggel, mondjuk, a bírósági alkalmassági eljárással kapcsolatban alaposabb tényállásfeltárást írnak elő, ezek a szabályok szerintünk segítik ezt, viszont vannak olyan elemek, amelyek például nem. Ezért nyújtottunk be például módosító javaslatot, mindjárt elmondom, hogy melyiket. Például azt, hogy elvenné a javaslat a Velencei Bizottság ledorongoló szavainak hatására a jogegységi eljárás kezdeményezési jogát az OBH elnökétől. Ezzel abszolút nem értek egyet.

Tehát nagyon kérem, hogy ne lendüljünk át a ló másik oldalára. Azért, mert most itt megsuhogtatja a kardját a Velencei Bizottság, ráadásul az egész jogegységi eljárással szemben is rendkívül kritikusan szólnak, hogy az egy ilyen szörnyen jogállamidegen megoldás, miközben ez már közel száz éve jelen van a magyar jogrendszerben, és azért nagyon hasznos tud lenni a bírói jogalkalmazás egységesítése érdekében, számos esetben már nagyon jó, remek, joggyakorlatot elősegítő jogegységi döntések születtek. Tehát ezt kifejezetten javaslom, hogy hagyjuk el a törvényjavaslat 1. §-át, magyarul, ne fosszuk meg az OBH elnökét a jogegységi eljárás indítványozásának jogától. Egyébként is - csak tegyük hozzá - az indítványozás joga nem jelent természetesen kötelezettséget az érintett szervre. Tehát most az, hogy egy szükségképpen nagyon jól rálátó személy, aki szakmai tapasztalata okán is, hivatalból is úgymond köteles észlelni azokat az anomáliákat, amelyek jellemzik a magyar igazságszolgáltatást, miért ne tehetne ilyen javaslatokat.

A másik, ami egyébként nem tetszik nekünk, az az, hogy az OBH elnökétől a bíróságokat érintő jogszabály alkotására való javaslattételt is puhítaná a javaslat, és azt mondja, hogy erre csak kezdeményezést tehet a kezdeményezésre jogosultnál - kicsit már bonyolulttá válik az egész történet.

(19.10)

Én azt mondom, hogy ezt ne vegyük el tőle, viszont a javaslatunk az, hogy az Országos Bírói Tanácsnak is adjuk meg mint testületnek a bíróságra vonatkozó jogszabály-kezdeményezési lehetőséget, ami szerintem egy jó dolog. Igenis, ha a bírói kar össztestülete, legnagyobb testülete úgy érzi, hogy vannak olyan szorító kérdések, akár bírói képzésben, bírói jogállás, titkári jogállás, bármilyen tekintetben a bíróságot érintő kérdésekben, akkor igenis adjuk meg nekik a lehetőséget, hogy előterjesztést tehessenek ilyen jogszabály-alkotási lépésekre.

Az Országos Bírói Tanács testületi üléseinek meghívottaival, a jelenlévőkkel kapcsolatban úgy gondoljuk, hogy kifejezetten nevesíteni kellene az úgynevezett jogvédő szervezeteket, nyilván a hiteles, komolyan vehető jogvédő szervezetek jönnek szóba, mint mondjuk a Nemzeti Jogvédő Szolgálat. De természetesen vannak még ezen kívül mások is, de nekem véletlenül most pont ez a szervezet jutott eszembe, ami már évek óta bizonyította, hogy milyen munkát tud végezni ellenszélben. Hadd mutassam be a Jogvédők a nemzet szolgálatában című könyvet (Felmutatja.), amelyet gyakorlatilag az elmúlt hét év nagyon kemény, szívós jogvédő munkájáról készítettünk. Számos esettanulmány szerepel benne.

Elnézést kérek, egyetlenegyet hadd ismertessek, már csak azért is, hogy bemutassam, milyen bírói kar van jelenleg is sértetlenül. Vagy milyen bírók vannak, inkább így mondom, mert a bírói kar egészére is sértő, és úgy gondolom, megalázó, hogy olyan bírók vannak még állományban, mint például az a bíró, aki a Szima Judit elleni koncepciós büntetőeljárásban vett részt, amit bujtogatás miatt indítottak egy szakszervezeti rendőrségi vezető ellen. Mert ő azt merészelte mondani egy sajtótájékoztatón, a Civil Jogász Bizottság tagjaival együtt tartott sajtótájékoztatón, hogy kedves rendőrök, bűncselekményt megvalósító parancsot ne teljesítsetek. Ezért a Gyurcsány-időszakban bujtogatás miatt büntetőeljárás indult vele szemben. És az eljárásban engem egy ominózus tárgyalási napon kétszer is 100 ezer forintos rendbírsággal sújtott a bíró, mert pusztán azt tettem, szó szerint idézem (A könyvből olvassa.):

"Kizárási indítványt terjesztek elő. Erre a bíró mondja: Igazán nem akarnám félbeszakítani, de nem értem igazán, hogy az ellenem irányuló kizárás mire irányul. Én meg mondom, hogy arra irányul, hogy... A bíró megakaszt. Szívesen elmondom az okát. Mondja a bíró, kicsit rövidebben. Aztán folytatnám, elmondom az okát. Lényegre törőbben, mondja a bíró. Amikor mondom, hogy érdekes minden koncepciós eljárásban mindenki azt mondja nekem, hogy beszéljek rövidebben, és ne húzzam az időt, miközben önök húzzák a mi időnket. Teljesen más feladataink lennének, eljárni Szima Judit érdekében s a többi. Ügyvéd úr, hallgasson végig - mondja a bíró. Mondom, hogy igen. Kénytelen vagyok figyelmeztetni arra, igen, hogy ha ilyen tartalmú kijelentést tesz, amely sérti a bíróság tekintélyét, akkor rendbírsággal sújtom."

És annak megfelelően rendbírsággal sújtott, majd ezt követően, öt perc múlva még egyszer rendbírsággal sújtott, miután tovább próbáltam folytatni az indokolásomat. Tehát elképesztő! És ez a bíró, ez a hat bíró jelenleg állományban van, és hozza a döntéseit. Valóban, ahogy Z. Kárpát Dániel képviselőtársam mondja, szégyenletesnek tartom.

És folytatnám sort, mert ehhez kapcsolódóan előterjesztettem egy olyan módosító javaslatot, ami, nagyon remélem, ugyan én nem vagyok a Velencei Bizottság, de bízom benne, hogy legalább olyan súllyal latba esnek országgyűlési képviselőként szavaim, mint a Velencei Bizottság lassan már tényleg ikonná magasodó fároszai. Egyébként azért Buquicchio úrról annyit hadd mondjak el, a Velencei Bizottság vezetőjéről, hogy múlt hétfőn Párizsban az Európa Tanács emberi jogi bizottsági ülésén, ahol én is tag vagyok, jelen voltam, ő is ott volt vendégként, nyilatkozott Magyarországról. És az egyházügyi törvényről is szó esett, ahol elmondta, hogy szörnyű dolog, hogy a magyar kormány kapta meg az egyházzá nyilvánítás lehetőségét. Fölkaptam a fejemet, te Úristen, miről beszél ez az ember. Fel is tettem a kezemet, bocsánat, pontosítsuk már, nem a kormány, hanem az Országgyűlés. Nem értettünk azzal sem egyet ugyan, mert szerintünk a bíróságnál lenne jó helye, de nem a kormány kapta, kedves Buquicchio úr, tessék pontosítani. Nem volt hajlandó pontosítani, nem értette meg a problémát.

Szóval, elnézést kérek, azért ne magasztaljuk már mindenek fölé a Velencei Bizottságot. De egy biztos, én azt javaslom, igazán az veszélyezteti a magyar független igazságszolgáltatást, ha olyan bírók vesznek részt a mai napig is az ítélkezésben, elsősorban büntetőítélkezésben, de sajnos vannak polgári ügyekben is politikailag lejáratódott bírók, akik 2002 és 2010 között politikailag motivált jogszabálysértő döntések hozatalában vettek részt. Na most, ehhez nem kell nagy jóstehetségnek lenni vagy éppenséggel gondolkodónak, hogy kitaláljuk, hogy kik ők. Gyakorlatilag elég elolvasni azokat az országgyűlési jelentéseket, amelyek erről az időszakról szólnak. Elég elolvasni, mondjuk, a Jogvédők a nemzet szolgálatában című könyvet, és sok más jogvédő szervezet rendelkezik nagyon széles listákkal arról, hogy kik ezek a politikailag elfogult, lejáratódott bírók. Például azok a nyomozási bírók, akik 2006 szeptemberét követően, szeptember 19-20-a tájékán valóban mindenfajta vonatkozó eljárási szabályt durván megszegve közel 200 fiatalt helyeztek törvényellenes módon előzetes letartóztatásba.

Na most, nekünk az a javaslatunk, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnökét jogosítsuk föl, de egyben kötelezzük is, hogy kezdeményezze ezen politikailag motivált döntéseket hozó bírók szakmai alkalmasságának vizsgálatát az illetékes bírósági vezetőnél. És még azt is javaslom, hogy az ilyen kezdeményezést tehet bármely, erre vonatkozó megalapozott információval rendelkező jogvédő szervezet is többek között, nyilván mindenki más is, tehet ilyet. Szerintem, ha igazán komolyan venné az Európai Unió megint csak a magyar embereket, és nem egy Magyarországot szívató büntető hadjárat részeként fognák fel a magyar igazságszolgáltatás kérdéseit, akkor azért aggódnának igazán, hogy Magyarországon hogy lehet az, hogy olyan bírók járnak el, akik egyébként, mondjuk, '90 előtt zokszó nélkül ítélkeztek politikai ügyekben, és izgatás miatt, és egyéb más állam elleni bűncselekmény miatt futószalagon ítélték el azokat, akik lázadtak a rendszerrel szemben. Illetve, hogy lehet az, hogy valóban ilyen lejáratódott bírók, akik az elmúlt 8 évben politikailag döntöttek és eljártak, még a karban vannak.

Tehát ez az igazi nagy veszély. Ezért egy átmeneti rendelkezést javasoltam beiktatni, és úgy gondolom, ez lenne igazán egy első számú fontos feladat, hogy megtisztítsuk a bírói kart az illetéktelenektől. Már csak azért is, mert polgárijogi ügyekben is van ilyen eset. Hát azért azt el kell mondanom, hogy kialakult egy nagyon szép és nagyon következetes bírói gyakorlat a polgári jogi kártérítések területén. Ugye, nagyon sok tüntető hazafit meghurcoltak a Gyurcsány-, Medgyessy-időszakban, Bajnai-időszakban, először a rendőrök, majd pedig utána ügyészi, bírói szakba kerültek ezek az ügyek, akik tiltakoztak, azt mondták rájuk, hogy bűncselekményt követnek el, szabálysértést, mert tüntetnek. Kiderült, hogy abszolút nem, felmentették őket, és ezért elég komoly kártérítéseket sikerült kiharcolnunk jogvédőként. Nagyon szép legfelsőbb bírósági ítéletek születtek. De van egy bírói tanács a jelenlegi Kúrián is, a Mészáros Mátyás által vezetett tanács, aki egyszerűen, úgy, ahogy van, szembehelyezkedett ezzel a döntéssorozattal, és most egyre több ilyen, úgynevezett megfordító, lenullázó döntést hoz.

Úgy gondolom, ez egy felháborító és megakadályozandó folyamat. Ezért is fogom majd kezdeményezni a Kúria elnökénél, hogy vizsgáltassa fölül ennek a bírónak az alkalmasságát. Egyébként, ha információim nem csalnak, érdekes módon a megbukott Baka András bíró urat ezen bíró mellé osztották be. Úgyhogy nekem nagyon rossz érzésem van akkor, amikor Budaházy György két kártérítési ügyét is fogja tárgyalni április 25-én ez a kedves bírói tanács, hogy mennyire lesz majd elfogult vagy elfogulatlan. Úgy érzem, ez közügy. Az a közügy ugyanis, hogy ha bárki belekerül most egy ilyen helyzetbe vagy éppen korábbi ügyünket, mondtam, ma zárult le a Fővárosi Ítélőtáblán 2007-es, jogellenesen meghurcolt tüntetők kártérítési ügye, ez az ügy is el fog kerülni a Kúriára. Tehát én eléggé, hogy mondjam, aggódó vagyok a tekintetben, hogy vajon hogy lehetséges egy ilyen bírói tanács működése a Kúrián.

Ráadásul azért Baka Andrással kapcsolatban jegyezzük azért már meg egy mondat erejéig azért, hogy ő volt az, aki kinevezését követően nem sokkal, tulajdonképpen megszegve bírói esküjét és vezetői esküjét, azt mondta, hogy ő úgy gondolja, hogy a Jobbik ellen megalapozottan tehető egy feloszlatási javaslat. Szinte táncra kérte föl gyakorlatilag az akkor igen nagy számú lelkes jelentkezőket, hogy a Jobbikot oszlassák fel. Bocsánatot kérek, azért egy ilyen ember miatt azért ne hullassunk már krokodilkönnyeket!

Aztán itt még egy-két javaslatunk van az ügyeloszlással kapcsolatban, szolgálati kirendeléssel kapcsolatban. A szakmai alkalmasságot kérem, hogy nagyon erősen vegyük figyelembe. Erre vonatkozó javaslatot terjesztettem elő. Elmondtam már itt, ugye egy rémtörténetet a korábbi felszólalásomban, hogy családjogi bíró ítélkezett rendőrségi kártérítési ügyekben, és ebből milyen anomáliák keletkeztek. (Az elnök megkocogtatja a csengőt.) Végül pedig, ha soron kívüli ügyekben döntést hoz, tehát arról hoz döntést az Országos Bírói Tanács, hogy valamely ügyben soron kívüli eljárást rendeljenek el, akkor szerintem kutya kötelessége - egy perc hosszabbítást kérek, ha szabad, kivételesen -, az ügy érintettjét hívják meg erre az ülésre. Szerintem ez nem egy ördögtől való gondolat. Azért szerencsétlen ember, akinek az ügye eljut már oda, hogy az Országos Bírói Tanács tárgyaljon az ügyében, és döntsön arról, hogy kiemelt jelentőségére tekintettel valóban úgynevezett soron kívüli kategóriába rakható-e az ügy, hallgassák már meg szerencsétlen embert, menjen már erre az ülésre. Úgy gondolom, ezzel nagyon nagy, extra kérést nem továbbítunk.

Tehát összegezve az álláspontot, a Jobbik végül is ezekkel a módosítókkal szeretne hozzájárulni a törvény jobbításához, ha ezeket támogatják, akkor mi az egész törvényjavaslat támogatását is megfontoljuk.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)