Felszólalás adatai

DR. VERES JÁNOS (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Legszívesebben én is reagálnék a vitában elhangzottakra, bár igazából én nem arra készültem, hogy most reakciókat tegyek; pusztán két megjegyzést szeretnék hozzáfűzni a kialakult vitához.

Érdekes dolog ez a "regisztrációs szám megváltozása" történet, hiszen az én ismereteim szerint semmi nem kötelezi sem a tagokat, sem a kamarákat arra, hogy új regisztrációs számokat adjanak ki, azaz az a helyzet is elképzelhető, amire Rubovszky képviselő úr utalt, hogy a régi kamarai regisztrációs számát tartja meg a kamarai tag. Van ilyen igény egyébként, tehát felmerült azon kamarai tagok részéről, akik bejelentkeztek az új kamarába, az az igény, hogy ők nem kívánják megváltoztatni a számukat, és azt kérik a kamarától, hogy a régi számon fussanak tovább, és ekkor nem jelenik meg számukra az a kötelezettség, amelyről itt most beszélünk. Én nem vagyok jogász, ebből következően nem vagyok teljesen biztos abban, hogy ezt az igényt ki lehet-e elégíteni; én nem találtam olyan előírást eddig, hogy kötelező lenne új lajstromszám szerinti felvétele az újonnan bejelentkezett önkéntes tagoknak.

Éppen ezért ez egy nyitott kérdés az én számomra a jelen pillanatban, még a mai napon. Lehet, hogy az államtitkár úr erre majd perdöntő választ tud adni, én most egyelőre nem tudok arra választ adni, hogy vajon van-e új kötelezettség.

Most azért mondom ezt így el, mert konkrét üggyel találkoztam az elmúlt hetekben, amikor ez felmerült, hogy ő bizony nem kívánja megváltoztatni a számot, függetlenül attól, hogy annak a számnak a jelentéstartalma egy másfajta rendszerben bírt információtartalommal, és ebből következően elképzelhető, hogy az újban egy másfajta logika szerinti számot kellene adni az új tagoknak. Én mindezt megértem, csak miután a törvény, legalábbis az én olvasatom szerint, nem írta elő azt, hogy új számot kell adni, ebben az esetben ez is elképzelhető, hogy nem lehet megtenni azt, hogy erővel ráerőltessünk az önkéntes tagokra egy új szám miatti eljárási kötelezettséget. Tehát ez a kérdés szerintem jelen pillanatban még nyitott.

Ami miatt én hozzá szerettem volna szólni alapvetően, az a következő. Én nem akarok abba a vitába belemenni, hogy az új arány mennyiben igazolta vissza vagy mennyiben nem igazolta vissza a decemberben született törvénynek a szükségességét és jó voltát avagy kevésbé jó voltát, mert meggyőződésem szerint ezzel nem érdemes ma már foglalkozni. Göndör képviselőtársam reagált Tóth képviselő úr hozzászólásának arra a részére, amelyre egyébként reagálni kellett volna.

Én inkább arra szeretnék kitérni, hogy az a javaslat, amely beterjesztésre került, örülök, hogy az államtitkár úr már eleve az expozéjában elmondta, hogy tulajdonképpen a leírt szöveg nem azt a célt valósítja meg, amely, mint kiderült, a kormánynak az eredeti célja volt. A leírt szövegből is az derült ki számunkra, hogy mindenképpen egy negatív megkülönböztetés érvényesül az önkéntes kamarai tagságot vállaló vállalkozások számára. Azt hallottam én ki az expozéból, hogy ilyen szándék nincs. Nyilvánvalóan úgy szeretné elfogadni ezt a bizonyos módosítást most a kormány, illetve a kormánytöbbség is, hogy ez ne legyen negatív megkülönböztetés az önkéntes kamarai tagságot vállalók számára, mint ahogy senki sem kéri vagy senki sem követeli azt, hogy az ezt nem vállalók számára egy többletteher jelentkezzen.

A nyáron sokfajta újságpolémia alakult ki ezzel kapcsolatban, hogy kinek milyen többletterhe jelenik meg. Ha abban egyetértünk, hogy ez a fajta változtatás semmilyen vállalkozói kör számára ne jelentsen többletterhet, akkor megítélésem szerint könnyen megállapodásra tudunk majd jutni abban a kérdésben, hogy egy milyen tartalmú, mire kiterjedő javaslatot kell majd végül megszavazni a parlamentben. Én tehát az államtitkár úr expozéja alapján abszolút nyitottnak érzem azt a kérdést, hogy ebben kormánypárti és ellenzéki megállapodásra lehet jutni, és minden további nélkül kellő időben el is lehet ezt fogadni.

Ami miatt nem lehet megállni, és azt gondolom, hogy két mondatot mondani kell arról, hogy miért is nem sikerülhetett a kivételes eljárás: csak azért nem, mert számunkra a kivételes eljárás kezdeményezésééig nem tette egyértelművé sem a kormány képviselője, sem a kormánypárti frakciók, hogy mi az önök szándéka, és milyen irányú, milyen fogalmazású törvényt szeretnének majdan elfogadni. Ezt már csak azért is merem mondani, mert még a mai napon is hangzott el olyan nyilatkozat, sajtónyilatkozat, amely e tekintetben nem az államtitkár úr által, a kormány véleményeként itt tolmácsolt nézetet tükrözte, hanem egy más tartalmú megnyilatkozást tartalmazott; kormánypárti oldalról hangzott el, amit én sajnálatosnak tartok természetesen. Ugyanis, ha önök ezt elmondták volna kellő időben azon szavazás előtt, megítélésem szerint az ellenzéki frakciókat abba a helyzetbe hozhatták volna, hogy végig lehetett volna gondolni a Rubovszky úr által elmondott logikáját ennek a történetnek.

(20.00)

Nem tartom azt kizártnak, hogy ebben az esetben, ha a alapelvet elfogadtuk volna egymás között, akkor ez a vita kivételes eljárásban is lezajló vita lehetett volna, és akkor gyorsabban lehetett volna ezt a bizonyos módosítást elfogadni; amit persze szükségesnek tartanék minél hamarabb elfogadni, és ennek érdekében kérem is az államtitkár urat, aki a kormányt képviseli ebben a vitában, hiszen a tárcája az előterjesztő, ezen a héten itt a részletes vitára is sor kerül a terv szerint, és ebben az esetben nyilvánvalóan a héten bizottsági ülés fogja tárgyalni a benyújtott módosító indítványokat, ott nyilvánvalóan célszerű lenne egyértelművé tenni az imént általam megfogalmazottakat - ha jól értettem, még egyszer mondom, hiszen most hallom először ezt a megközelítést, amit az államtitkár úr elmondott -, annak érdekében, hogy egyáltalán gondolkozhassanak az ellenzéki frakciók abban, amit Rubovszky képviselő úr vetett itt fel a Házszabálytól való eltérés kérdéskörében. Mert szerintem fontos dolog az, hogy lehetőségük legyen a vállalkozóknak minél hamarabb tudni azt, hogy októberi és novemberi határnapokkal különböző jogosultságok vagy lehetőségek keletkeznek, illetve szűnnek meg.

Nyilvánvalóan ezt a tömegkommunikáció elviszi az országban abban az esetben, ha ebben látszik egy egyetértés, és adott esetben októberben megszülethet, hiszen az azt követő szűk két hét - most így fogalmazok, az október közepi plenáris heti szavazás keddjéhez viszonyítottan szűk két hét -, figyelembe véve azt is, hogy a Magyar Közlöny hány nap alatt ér el, mondjuk, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébe, mindenképpen egy túlságosan szűk időintervallumot ad arra, hogy akkor még ezt figyelembe véve hozhasson bárki döntést, hiszen azt gondolom, az elhangzottak alapján reális vagy jogos elgondolás, hogy ez bizonyos mértékben még befolyásolhat vállalkozásokat a gondolkodásban.

Azt szeretném kérni, hogy ezt vegyük figyelembe, és miután az államtitkár úr azt mondta, hogy ez az általam benyújtott módosító indítvány esetleg megfontolás tárgyát képezheti, nyilvánvaló, ha célszerűnek látják vagy látjuk közösen, akkor az időpontok, tehát a határnapok adott esetben célszerűen módosíthatók is azért (Dr. Hende Csaba jelzésére.) - és ebből a bólogatásból úgy tűnik, egyetértésre jutottunk egymás között -, hogy senki se szenvedjen azért kedvezőtlenebb elbírálást, mert ez a változás ebben az évben bekövetkezik. Ha ebben egyetértünk egymás között, akkor azt gondolom, ennek van egy racionális, megfogható, végső megfogalmazása is, amit mindenki számára kellő időben, kellő tartalommal el lehet juttatni.

Még egyszer mondom, sajnálom, hogy ez a fajta, az államtitkár úr megfogalmazott szándék számunkra nem volt ismert ezelőtt három héttel, mert a dolog a benyújtott indítvány tartalmából ítélve nem így tűnt, mint ahogy az államtitkár úr megfogalmazta, és azt mi mindenképpen módosítani szerettük volna, hiszen azt nem akartuk, hogy az önkéntes kamarai tagságot vállaló vállalkozói kör számára legyen negatívabb vagy kedvezőtlenebb a helyzet, mint az önkéntes kamarai tagságot nem vállaló vállalkozói kör számára egyébként a benyújtott javaslat értelmezése alapján.

Azt gondolom, létezik egy olyan egyetértés ebben a kérdéskörben, amely alapján az e heti bizottsági ülésen, illetve az ehhez kötődő egyéb megbeszélésen is - megítélésem szerint - a végére lehet érni ennek a polémiának, és azt követően kinek-kinek el lehet gondolkodni azon, hogy mi a legjobb megoldása az adott helyzetnek; figyelembe véve a három hetet, a Házszabálytól való eltérést és minden más körülményt, az október végi határnapot és a novemberi határnapot is, ami az előterjesztésben szerepel, a legcélszerűbb megoldást lehet választani.

Köszönöm szépen a figyelmet. Ennyit szerettem volna az általános vitában elmondani. (Dr. Hende Csaba tapsol.)