A felszólalás szövege:

KARA ÁKOS, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A digitális társadalom irányába történő elmozdulás, az információkhoz és a szolgáltatásokhoz való hozzáférés új módját biztosítja az állampolgárok számára a mostani törvényjavaslat, amelyet tárgyalunk. A közszféra szervezetei is egyre növekvő mértékben támaszkodnak az internetre a lakosság számára alapvető fontosságú információk széles körének előállításában, illetve azok megismertetésében, gyűjtésében, valamint különböző elektronikus szolgáltatások nyújtásához. A magyar kormány továbbra is kiemelt figyelmet fordít arra, hogy az állampolgárok a digitális társadalom kínálta előnyökből minél inkább részesülhessenek, különös tekintettel az állam által nyújtott közszolgáltatásokhoz és információkhoz történő hozzáférés területén. Ennek érdekében is indítottunk el olyan kezdeményezéseket, mint például a digitális jártasság növelését sokszínű eszközökkel elősegítő úgynevezett „Digitális jólét” programsorozat különböző intézkedéseinek a tervezésekor, megvalósításakor.

A kormánynak a digitális jólét megteremtését szolgáló intézkedéseihez jól illeszkedik az Unió által 2016 őszén elfogadott, a közszférabeli szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentesítéséről szóló irányelv. Ennek az irányelvnek az a célja, hogy a tagállamokban a közszférabeli szervezetek egységes szabályok és követelmények alapján tegyék akadálymentessé honlapjaikat és mobilalkalmazásaikat. Az európai polgárok egyre szélesebb köre fér hozzá a közszféra szervezeteinek honlapjain és mobilalkalmazásain az elérhető adatokhoz és szolgáltatásokhoz, ezért könnyebbé válik számukra az információhoz való hozzájutás, ezzel jogaikat hatékonyabban tudják érvényesíteni és életminőségük is javulhat.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Mit jelent a gyakorlatban a honlapok és a mobilalkalmazások akadálymentesítése? Az akadálymentes honlap egy átlagos, a nem fogyatékkal élő felhasználó szempontjából pont úgy néz ki, mint egy nem akadálymentes. A különbség akkor látható, amikor valaki valamely képességében, például a látásában vagy hallásában korlátozott felhasználóként szeretné számára használható módon megnézni az oldalt, illetve arról információt szerezni.

Fontos kiemelni, hogy az akadálymentesítés az irányelv szerint nem egyenlő kizárólag a látássérültek igényeinek való megfeleléssel, hanem más típusú fogyatékkal élők speciális igényeit is figyelembe kell venni. Márpedig az esetlegesen érintett kör igen széles. Ha a statisztikai adatokra támaszkodunk, akkor jelenleg Magyarországon megközelítőleg 490 ezer fogyatékkal élő személy él, közülük több mint 80 ezer gyengén látó vagy vak. A másik jelentős érintetti kör az időseké, akik a korukból adódóan szembesülhetnek hasonló problémákkal, valamint bárki, akinek például átmenetileg kell ilyen helyzettel szembenéznie egy műtét, baleset vagy valamilyen más képességakadályozás, fogyatékosság esetén.

Néhány konkrét példával élve: egy honlap akkor akadálymentes, ha a szöveg olyan formátumban van, amit a szabványos felolvasószoftverek a látássérültek számára könnyen fel tudnak olvasni. Azt pedig biztosan sokan megtapasztalhatták már, hogy még egy jól látó embernek is gondot okozhat, hogy a mobiltelefont vagy tabletet használva az adott honlap betűmérete, kontrasztja a felhasználás szempontjából alkalmatlan, illetve nem jól alkalmazható. Egy akadálymentes honlappal kapcsolatban ez a jövőben már alapvetően elvárás lesz, hogy megfelelő módon lehessen használni.

Tisztelt Képviselőtársaim! A hatályos jogszabályok nem rendelkeznek külön a honlapokhoz és a mobilalkalmazásokhoz való akadálymentes hozzáférésről, ezért ennek az irányelvnek az átültetéséhez a speciális honlapokkal és mobilalkalmazásokkal kapcsolatos alapvető szabályok külön törvényben történő megalkotására van szükség. A tárgyalt törvényjavaslat az irányelvi rendelkezések átültetése révén olyan műszaki és technikai előírásokat vezet be, amelyek eddig csak a nemzetközi iránymutatásokban, illetve a szabványok önkéntes alkalmazásával jelentek meg a hazai gyakorlatban. Ezt se becsüljük le, voltak korábban olyanok, akik erre már figyeltek, de most nyilván így sokkal nagyobb lehetőség nyílik, illetve a törvényi szabályozás keretén belül szükséges, kötelező alkalmazása nyílik meg, így fogalmazhatok pontosan.

A törvényjavaslat tehát meghatározza a honlapok és a mobilalkalmazások alapvető akadálymentesítési követelményeit, amelyek a jogszabály szintjén nem konkrét technikai megoldásokat jelentenek, hanem elsősorban alapelveket határoznának meg, így például kezelhetőséget és érthetőséget.

(13.50)

Elfogadott technikákra és jó gyakorlatokra utalnak, például harmonizált szabványokra, amelyeket a honlapok és mobilalkalmazások tervezése, készítése és üzemeltetése során alkalmazni kell majd.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az internet technológiai alapjait önszabályozás keretében fejlesztő konzorcium gondozásában létezik egy nemzetközileg elfogadott szabálygyűjtemény, amely a weboldalak akadálymentes hozzáférhetőségének szabályait rögzíti. Erre alapozva elkészült egy, az irányelv által hivatkozott európai szabvány, amely magyar szabványként is közzé lett téve. A törvényjavaslat átveszi az ebben az irányelvben felállított védelmet, hogy amelyik honlap megfelel e szabvány előírásainak, azt úgy kell tekinteni, hogy teljesíti az akadálymentességi körülményeket.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tekintettel arra, hogy a törvényjavaslatban meghatározott feladatok jelentős technikai és szakmai felkészülést követelnek meg az érintett szervezetektől, a törvény végrehajtása 2019 őszétől 2021 nyaráig több lépcsőben történik. A törvényjavaslat az irányelvi kivételekhez igazodva néhány esetben lehetővé teszi, hogy bizonyos tartalmak, például online térképek, médiaszolgáltatások vagy bizonyos típusú honlapok, például iskolák, óvodák honlapjai átmenetileg vagy állandó jelleggel mentesüljenek a követelmények alól, mert a szabályozás figyelembe veszi, hogy nem áll rendelkezésre minden szervezetnél hatékony és könnyen alkalmazható technológiai eszköz.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! A törvényjavaslatot hosszú szakmai előkészítés és egyeztetések előzték meg. Köszönjük a beérkezett, megküldött javaslatokat, véleményeket a fogyatékkal élők szervezeteitől, az őket képviselő szervezetektől.

Végezetül azt szeretném kérni tisztelt képviselőtársaimtól, hogy támogassák a törvényjavaslatot, és ne úgy tekintsük ezt, mint egy uniós irányelvi kötelezettséget, hanem úgy is, hogy a fogyatékkal élők közszolgáltatásokhoz és információkhoz való szélesebb körű hozzáférését tudjuk segíteni, a digitális jólét kiteljesítését tudjuk szolgálni, ami szerintünk alapvető elvárás egy XXI. századi társadalomban.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

KARA ÁKOS, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy pillanatra csak hadd idézzem fel, hogy miről szólt a törvényjavaslat, mert itt a végén elkanyarodtunk a lényegtől; amiről beszéltünk most, bár nyilván sok fontos dolog szóba került, de a mostani törvényjavaslatnak az a célja, hogy a közszférabeli szervezetek honlapjait és mobilalkalmazásait akadálymentesíteni tudjuk. Egyébként szerintem egy ilyen fontos törvényjavaslatnál nyilván nagyon fontos, ha előkerülnek a fogyatékkal élőkkel, idős emberekkel kapcsolatban olyan gondolatok, hogy a digitális jóléthez, egyáltalán a digitális kor eszközeihez, szolgáltatásaihoz milyen módon tudnak hozzájutni, még akkor is, ha utalni kell arra ellenzéki képviselőtársam számára, hogy az általa hivatkozott felülvizsgálati időszak egy korábbi kormány, az önök kormányának a jogalkotásából származott, és azt kellett végrehajtani az akkori kormányhivatali rendszernek, struktúrának.

Szeretném megköszönni a képviselőtársaknak a mostani törvényjavaslathoz benyújtott támogató észrevételeket. A konkrét szervezetekre vonatkozó kérdésre tisztelt képviselőtársamnak szeretném jelezni, hogy a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségétől, az Értelmi Sérültek Országos Szervezetétől, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségétől, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségétől érkezett a legtöbb javaslat. Voltak még más szervezetek szintén, akik küldtek észrevételt, javaslatot, és nyilván lehetőség szerint igyekeztünk ezek közül minél több javaslatot befogadni.

Egyébként, tisztelt képviselőtársaim, éppen az lesz az egyik legfontosabb feladata a törvény elfogadása esetén a kormányzatban ezzel foglalkozó kollégáknak, hogy a végrehajtásba, tehát a technikai háttér felállításába és az alkalmazás mindennapjaiba próbálják meg lehetőség szerint bevonni ezen érdekképviseleti szervezetek tapasztalatait.

Azt gondolom, hogy ez döntő lesz egyébként, a fogyatékkal élő embertársaink véleménye döntő kell hogy legyen majd ennek a törvénynek a konkrét gyakorlati alkalmazásánál, konkrét gyakorlati alkalmazásakor.

Ha megengedik nekem, külön reagálnék Mesterházy képviselő úr javaslatára, hiszen valóban megérkezett az ő javaslata, és megnyugtathatom, hogy elkészült a válasz. A válasz pedig tulajdonképpen világosan és egyértelműen fogalmaz, a kormányzat az elmúlt időszakban különböző fejlesztésekkel, különböző jogszabályi háttérrel, ha szabad az egyszerűség kedvéért így fogalmazni: jogi akadálymentesítéssel sokat tett azért, hogy például a szupergyors internet, tehát a gyors internet sok százezer háztartásba az elmúlt években eljuthasson.

Megnyugtathatom képviselőtársaimat, hogy a kormányzat továbbra is elszánt és eltökélt a digitalizációt szolgáló szupergyorsinternet-fejlesztés újabb szakaszára. Úgyhogy januártól megnyitjuk a szupergyorsinternet-fejlesztés második szakaszát, ahol már nem a 30 megabit/secundumot, hanem egy nagyobb sávszélességet fogunk preferálni. S valóban, ebben a januárban kezdődő újabb fejlesztési időszakban a „Magyar falvak” program keretében is egyre több háztartás felé szeretnénk eljutni a most szupergyorsnak nevezett, de egy későbbi időszakban már egy még nagyobb sávszélességet biztosító, nyilván a kor követelményeivel folyamatosan lépést tartó fejlesztések tekintetében.

(14.30)

Ebben a kormány elkötelezett, hiszen vannak nagyon jó példák Magyarországon, mint ahogy tudjuk, hogy a mobilhálózat területén a magyar hálózat a világ legjobb  mindig változik a pozíció egy-két helyet, de a világ legjobb  tíz hálózata között szerepel. Ennek ellenére kell hogy tudjanak arról, hogy elrendeltük annak a felülvizsgálatát, hogy például az autópályák mentén folyamatosan tudják, megszakítás, illetve szünet nélkül használni a mobilkészülékeiket, akik azt szeretnék.

Tehát nyilván minden olyan jobbító, javító fejlesztést, amelyre szükség van, azt folytatni fogunk, de azt gondolom, hogy vitán felül áll, hogy a „Digitális jólét” program keretében egyrészt képesség-, készségfejlesztési programot indítottunk, most már több mint százezer ember vett benne részt. Vitán felül áll, hogy a „Szupergyors internet” program egy sikeres program, hiszen sok százezer háztartáshoz jutottunk el az elmúlt években. Vitán felül áll, hogy a vidék, illetve Budapest viszonyában a fővárosra is jelentős forrásokat koncentráltunk, hiszen míg vidéken a szolgáltatói vállalásokkal, illetve kormányzati és EU-s forrásokkal, úgy a fővárosban, illetve a központi régióban kormányzati forrásokkal tudjuk biztosítani, hogy fejlesztésekben, például a szupergyors internet ügyében lépést tudjunk tartani. 2022 végére például az iskolai Diákháló-program keretében a szupergyors internetet fogjuk tudni biztosítani valamennyi magyar állami oktatási intézményben, beleértve természetesen a szakiskolai intézményeket is.

Úgyhogy azt gondolom, hogy összességében a digitalizáció tekintetében a kormány elkötelezett, nagyon jelentős forrásokat használtunk fel, és a következő időszakban is nagyon jelentős forrásokat szánunk különböző fejlesztésekre.

A mostani törvényjavaslat pedig természetesen  még egyszer mondom  azokra fókuszál és azokkal foglalkozik, hogy a fogyatékkal élő embertársaink számára, illetve családok számára, számukra is az információkhoz való hozzájutás, az alapvető tudáshoz, információkhoz való hozzáférés lehetőségét segíteni tudjuk.

Szeretném megerősíteni még egyszer, hogy mindenképpen további segítséget, együttműködést fogunk kérni, együtt fogunk működni azokkal az érdekképviseleti szervezetekkel, akik a törvény mostani szakaszában is segítették a munkánkat. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

KARA ÁKOS innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Csak röviden, hogy legyen mód és lehetőség reagálni, ha szükséges. Lényegében arról van szó, hogy a közszférabeli szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentesítéséről szóló új törvény elfogadásával újabb lépést teszünk a befogadó digitális társadalom megteremtésének irányába. A törvényjavaslat azt a célkitűzést erősíti, hogy Magyarországon mindenki egyenlő feltételekkel férhessen hozzá az interneten elérhető, az állam által nyújtott közszolgáltatásokhoz, információkhoz. Azt tudják mindannyian, képviselőtársaim, akik figyelték vagy olvasták, ismerik a törvényjavaslatot, hogy uniós irányelv alkalmazásáról van szó, és azt is tudják, tudhatják, hogy van idő a részletszabályoknak, illetve a részletszabályokból fakadó alkalmazásoknak az alapos átgondolására, megvitatására, tehát a jó gyakorlatok megvalósítására, létrehozására.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt szeretném kérni önöktől, hogy, ahogy többen jelezték a parlamenti vita során, majd támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen a szót, elnök úr.

KARA ÁKOS innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Felszólaló képviselőtársamnak szeretnék annyit mondani, hogy köszönöm szépen a javaslatot, majd a digitalizációval kapcsolatos általános gazdasági, gazdaságfejlesztési vitánál nyilván érdemes erről is beszélni. De szeretném jelezni önöknek, hogy a mostani törvényjavaslat kifejezetten a közszférabeli szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentesítéséről szól. Tehát ez a javaslat semmiképpen nem adja meg annak a keretét.Elöljáróban, ha megengedi képviselő úr, csak szeretnék utalni arra, hogy például a szupergyors internethálózat kialakítása során jogi akadálymentesítés keretében az abban részt vevő vállalkozások számára jelentős könnyítéseket biztosítottunk. Ennek is köszönhető, hogy most már közel 500 ezer új vezetékes elérési pontja van, 500 ezer háztartásnál érhető el az elmúlt évek közös munkájának, a kormány előterjesztésének, illetve az Országgyűlés döntéseinek következtében csak a vezetékes szupergyors internet.

Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm szépen a mostani, illetve a korábbi törvényjavaslat-tárgyalási szakaszokban elmondott észrevételeiket. Azt szeretném kérni önöktől, hogy majd támogassák jelen törvényjavaslatot a zárószavazáskor. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

KARA ÁKOS innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársam! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Innovációs és Technológiai Minisztérium által elrendelt országos fogyasztóvédelmi vizsgálat a magyar családok biztonságos karácsony előtti készülődését szolgálja. A korábbi évekhez hasonlóan a Fogyasztóvédelmi Hatóság idén is fokozottan ellenőrzi az ünnepi időszak jellegzetes termékeit. A karácsonyi vásároknál, kitelepüléseknél az árfeltüntetés mellett a mérőeszközök meglétét, hitelességét, a fogyasztói igények érvényesítéséhez elengedhetetlen nyugtaadást és a panaszügyintézésről szóló fontos tájékoztatást ellenőrzik.A karácsony előtti ellenőrzések során is érvényesül az az elv, hogy a Fogyasztóvédelmi Hatóság elsősorban konzultatív szemléletű, tehát a kkv-k esetében első alkalommal csak figyelmeztetés és nem bírságkiszabás történik. Mivel egyre többen szerzik be az ajándékokat az interneten, ezért az Innovációs Minisztérium IT-laboratóriuma az egész éves ellenőrzés mellett novembertől már kiemelten vizsgálja a webáruházakat is. Az ellenőrzések további kiemelt területe a termékbiztonság, azaz a veszélyes termékek kiszűrése az üzletekben, a webáruházakban és természetesen az említett ünnepi vásárokban is. A biztonság jegyében példaként említhető, ahogy képviselő úr is az előbb említette, a fényfüzérek és az úgynevezett világító díszek vizsgálata, amelynek eredményeként a Fogyasztóvédelmi Hatóság több veszélyes terméket is kivont a forgalomból.

Az ellenőrzések a vásárlók mellett a tisztességes és jogkövető vállalkozások érdekeit is szolgálják, tisztelt képviselőtársaim. (Taps a kormánypártok soraiban.)

KARA ÁKOS innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Innovációs és Technológiai Minisztérium kiemelt célja, hogy folyamatos aktív fogyasztóvédelmi jelenléttel, rendszeres ellenőrzésekkel hozzájáruljon a magyar családok nyugodt karácsonyi készülődéséhez, az ünnepek békéjéhez és biztonságához. Képviselőtársam is használta a biztonság kifejezést, számunkra is ez elsőrendű kérdés. A fogyasztóvédelem ellenőrzései egész évben, decemberben folyamatosak lesznek továbbra is az elkövetkezendő napokban karácsony ünnepéig vásárokban, üzletekben is. Ugyanakkor a magyar vásárlók, családok és tisztességes vállalkozások nem csak az ünnepi időszakban számíthatnak a fogyasztóvédelemre. 2019-ben is ellenőrizzük például az e-kereskedelmet, és továbbra is nagyon fontosnak tartjuk a termékbiztonságot. A gyermekek biztonsága érdekében újra ellenőrizzük majd a nyári táborokat, kalandparkokat, az idősek védelmében pedig az árubemutatókat is, ahol korábban nagyon hatékony lépéseket tudtunk hozni a kormányzat döntéseivel. Köszönöm szépen megtisztelő türelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

KARA ÁKOS innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A digitalizáció folyamatosan és elkerülhetetlenül formálja át a mindennapokat, a gazdasági élet működését, a közigazgatás szervezését. A kormány az elmúlt időszakban fejlesztésekkel, jogszabályi akadálymentesítéssel is sokat tett azért, hogy minden magyar ember, minden magyar család, minden magyar helyi közösség és minden Magyarországon működő vállalkozás a digitalizáció nyertesévé válhasson. E célkitűzés a jövőben sem változik, tovább folytatódnak például az egész országra kiterjedő hálózatfejlesztések. Januártól a „Szupergyors internet” program 2.0 fejezete kezdődik meg, ahol elsősorban az optikai hálózatépítést preferálja a kormány, de legalább 100 megabit/secundum sávszélességet.Folytatódik a Diákháló-program. Tisztelt képviselőtársaim bizonyára tudják, itt az a cél, hogy a magyar állami iskolákban, beleértve természetesen a szakképző, szakképzéssel foglalkozó iskolákat is, 2022 végére a széles sáv, illetve a wifi minden olyan teremben, gyakorlati helyen, ahol tudást, ismeretet, szakmai ismeretet lehet szerezni, ott rendelkezésre álljon, és természetesen más képesség-, készségfejlesztő programok is zajlódnak, folytatódnak tovább az országban.

A most tárgyalt törvényjavaslat is jól illeszkedik a kormányzat infokommunikációt, információs társadalmat erősítő intézkedései sorába. Annak érdekében, hogy az állam lépést tudjon tartani a technológiai fejlődéssel, szükséges, hogy szakértők vizsgálják meg az informatikai beszerzéseknek az állami informatikai rendszerekhez való kapcsolódását, alkalmasságát a megvalósítandó cél elérésére, figyelembe véve persze a legfrissebb digitális technológiákat, irányzatokat, innovatív eszközöket.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács az informatika terén kellő tapasztalattal és átfogó szemlélettel rendelkező szervezet, amely tanácsadó szervként eddig is hatékonyan segítette a kormányzat munkáját. A jelzett törekvések valóra váltása érdekében a kormány indokoltnak tartja, hogy e terület hangsúlyosabban vállaljon szerepet a döntési folyamatok támogatásában, illetve előkészítésében. E cél elérése érdekében szükséges a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács jogszabályi hátterének átalakítása, illetve újraszabályozása. Mindezekre tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy majd a szavazáskor a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjen. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

KARA ÁKOS innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselő Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány a digitalizációt tekinti a magyar versenyképesség egyik legmeghatározóbb, legfontosabb kérdésének. A digitalizáció az a folyamat, amely mind Magyarország, mind minden egyes itt élő magyar ember boldogulását alapvetően befolyásolja nemcsak a jövőben, hanem ma is. Komoly vetélkedés, mondhatjuk nyugodtan úgy, hogy komoly harc folyik a világban, hogy eldőljön, ki tud jobban és gyorsabban haladni ebben a digitális átalakulásban, mely nemzetek diktálnak és mely nemzetek lesznek követők csak a digitalizáció folyamatában. Az infokommunikáció folyton változó körülményei, a naponta megjelenő új technológiák egyben lehetőséget is adnak arra, hogy esélyesként vegyük fel a versenyt azokkal, akik most valamilyen versenyképességi előnyben vannak még Magyarországhoz képest. A vállalkozások és a nemzetgazdaság versenyképessége, az emberek életminősége, jóléte szempontjából meghatározó digitális szolgáltatások elterjedéséhez elengedhetetlen a magas színvonalú távközlési hálózat. Hazánk jelenleg a világviszonylatban előkelő 15. helyet foglalja el a 4G-hálózat sebességét illetően, közel teljes országos lefedettséggel. 2015 óta 500 ezer háztartásban vált elérhetővé a „Szupergyors internet” program keretében a szupergyors internet. Így már 2 millió 800 ezer magyar háztartás számára jelent vezetékes hálózati kapcsolódási pontot ma Magyarországon.

(14.50)

2019 januárjában, tehát néhány hete elindult ennek a programnak a második fázisa, a Szupergyors Internet Program 2.0, amelyben újabb fejlesztéseket céloztunk meg, ahol a minimumot már nem 30 megabit/szekundumos sávszélességben, hanem 100 megabit/szekundum sávszélességben határoztuk meg, és a fejlesztéseknél elsősorban az optikai fejlesztéseket preferáljuk. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

KARA ÁKOS innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselőtársaim! Kedves Képviselő Asszony! Köszönöm szépen mindenekelőtt, hogy ezt a témát ide a parlamentbe behozta, hiszen rendkívül fontos, hogy beszéljünk róla. Nagyon sok konkrét példát, eredményt tudnék még mondani, és még több olyan feladatot tudnék felsorolni, elmondani, ami arra vár, hogy megvalósítsuk, és ugyanolyan jó gyors ütemben, mint például az 5G előkészítésével kapcsolatos eddig elvégzett feladatainkat. Az a célunk, hogy Magyarország régiós vezető szerepet töltsön be az 5G-re épülő alkalmazások fejlesztésében, tesztelésében. De komoly feladat, hogy a mesterséges intelligencia területén is felzárkózzunk a globális versenytársakhoz. Ezért alakítottuk meg a Mesterséges Intelligencia Koalíciót, amelyben lényegében Magyarországon minden fontos és jelentős piaci, illetve egyetemi, tudományos szereplője már jelen van. Célunk az, hogy mesterségesintelligencia-fejlesztések terén is az európai élvonalba tudjunk kerülni.Tisztelt Képviselőtársaim! Számtalan más olyan pont van, amely a digitalizációt is segíti, de azt majd egy másik, következő kérdésnél tudom önöknek elmondani. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

KARA ÁKOS innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A hírközlés és az informatika rendületlen fejlődése számtalan lehetőséget és eszközt biztosít ahhoz, hogy Magyarország polgárai a digitalizáció kínálta előnyökből minél nagyobb arányban részesülhessenek. A korábbi években és jelenleg is számos olyan programot és célkitűzést támogatott és támogat a kormány, amelyeknek célja, hogy Magyarország minden polgára és vállalkozása, miként az egész magyar gazdaság is, a digitalizáció nyertese lehessen. Az ehhez szükséges fizikai infrastruktúra létrehozásában és fejlesztésében hazánk európai és világszinten is, nyugodtan mondhatom, az élvonalban van, volt. Így például a „Szupergyors internet” program idén januárban indult második fázisa, az úgynevezett SZIP 2.0, tehát a „Szupergyors internet 2.0” célja, hogy legalább 100 megabit/secundumra alkalmas, de gigabites sávszélességre bővíthető hírközlési hálózatok épüljenek Magyarországon.

A magyar 4G hálózat, a magyar 4G mobilhálózat az átlagos letöltési sebesség alapján a világ legjobbjai között van, és emellett 2019-ben Magyarországon is elindult az ötödik generációs mobilhálózat. Az elmúlt hetekben-napokban láthatták, hogy új korszak kezdődött az 5G területén Magyarországon a fejlesztések tekintetében.

Tisztelt Képviselőtársaim! A nemzetközi együttműködések fontosságát külön hangsúlyozni nem szeretném, csak szeretnék arra utalni, hogy az a három törvényjavaslat, amely előttünk van, mind-mind a nemzetközi együttműködéseket erősíti. A bemutatott három egyezmény nemzetközi szerződésnek minősül. Az előzetes szakértői egyeztetések során minden olyan félnek, akinek tájékoztatást kellett adni, tudtunk tájékoztatást nyújtani, ezért a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló törvény szerint törvényi szinten kell kihirdetni ezeket.

(16.00)

A most tárgyalt javaslatok célja a megállapodások törvényben történő kihirdetése, továbbá erről a letéteményes hivatalos értesítése.

Mindezekre tekintettel tisztelettel kérem a képviselőtársaimat, hogy támogassák az előttünk lévő törvényjavaslatokat. Köszönöm szépen a szót, elnök úr.

KARA ÁKOS innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm szépen, elnök úr, hogy lehetőséget kapok a benyújtott törvénytervezet fogyasztóvédelemmel kapcsolatos részében néhány fontos dolog tisztázására. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Varju Képviselő Úr! A benyújtott törvényjavaslat nem változtat a korábbi struktúrán, ami a békéltető testületeknek az alapvető helyét rögzíti, tudniillik jelenleg is a fővárosi, illetve a megyei kereskedelmi és iparkamarák mellett működnek a békéltető testületek. Ez a jövőben sem fog változni.

Ugyanúgy nem változik, hogy továbbra is a megyei békéltető testületek és a fővárosi békéltető testületek összessége, tehát húsz testület fogja a fogyasztóvédelmi feladatokat ellátni.

Az viszont valóban változni fog, képviselő úr, mert remélem, hogy az önök frakciója nem ért egyet azzal a folyamattal, ami kialakult a mostani jogszabályból fakadó finanszírozási rendszerrel, hogy létezik az, hogy például a fővárosi békéltető testület 170 millió forintból tud gazdálkodni, abból tudja a fogyasztók érdekeit képviselni, Tolna megye pedig 2 millió 300 ezer forinttal.

Mi elsősorban azért szeretnénk változtatni a fogyasztóvédelmen, mert az elmúlt esztendőkben a kormányzati fogyasztóvédelem területén rendkívül jelentős, fontos, áttörést eredményező előrelépések voltak, és azt szeretnénk, ha a békéltető testületek feladatait tekintve sem lenne lemaradás. Emlékezhetnek rá képviselőtársaim, nagy-nagy közös sikerünk volt, a parlamentben szinte mindenki  néhány ellenzéki képviselőt leszámítva  megszavazta az árubemutatókkal kapcsolatos fogyasztóvédelmi szigorításokat három lépcsőben, gyakorlatilag minimalizáltuk a jelenlétét az országban. Én azt gondolom, közös siker volt a kormányzatnak az az előterjesztése. Rendkívül nagy előrelépés volt termékbiztonság tekintetében, hogy sikerült a megfelelő kormányzati, illetve laboratóriumi háttérmunkával eljutni oda, hogy jelenleg Európában Magyarország tudja harmadikként, tehát dobogós helyezettként  csak Németország és Franciaország előz meg minket  a gyorsriasztási rendszerben egy markáns, megfelelő, magyar embereket, magyar családokat védő rendszert kialakítani egy nagyon komoly laboratóriumi háttérmunkával. Sok eredménye van, tisztelt képviselőtársaim, a fogyasztóvédelemnek.

És valóban, amikor áttekintettük, a stratégiát tekintve, a feladatokat tekintve milyen szakpolitikai feladataink vannak a jövőben, a békéltető testületeknek azt a típusú működését, ami deficitet hoz, negatívumot hoz, azon változtatni kell. Nyolc olyan vidéki békéltető testület van ma Magyarországon, amely  ha szabad ezt a kifejezést használni pénzügyi értelemben  a kiszáradás szélén áll. Pontosan azért, mert törvényi szinten rögzítve van most egy rossz szabályozás. Annak idején, amikor bekerült a csak és kizárólag ügyszámarányos szabályozás, ez egy előremutató javaslat lehetett, hiszen nem tudhatták, hogy hány ügy és az ország milyen részén, mely területén bukkan föl. De azt gondolom, hogy most, 2019-ben, amikor itt vannak előttünk az adatok, rendelkezésre állnak az elmúlt éveknek a munkái, és látszik, hogy egyensúlytalanság kezd kialakulni az országban, ezért itt határozottan be kell avatkozni, és a fogyasztóvédelmi törvény ezen részét meg kell változtatni, hiszen a Budapesti Békéltető Testületet, a Pest Megyei Békéltető Testületet leszámítva gyakorlatilag a vidéki békéltető testületek finanszírozása orvoslásra szorul, meg kell ezt változtatni, jó irányba kell fordítani.

A kamarák tekintetében, én azt gondolom, hogy egy egységes szemléletmódnak is kell üzemelni és egy egységes szemléletmódnak is működni kell Magyarországon. Az úgy nem lehet, hogy Magyarországon van egy fogyasztó vagy van egy vállalkozás, és ugyanabban az ügyben Hajdú-Bihar megyében vagy Budapesten vagy Tolna megyében más típusú határozatot kap kézbe. Így nem lehet kezelni egy fogyasztói érdekvédelmi rendszert, nem tudnak a fogyasztók eligazodni, a fogyasztóvédelemmel foglalkozó civil szervezetek sem. Úgyhogy azt gondolom, összességében az, hogy a minisztérium ilyen tekintetében, a fogyasztóvédelemért felelős miniszter nagyobb szerepet vállal, az kifejezetten kívánatos szerep, ez az ilyen szempontból egységes szemléletmód.

Képviselő urat szeretném megnyugtatni, az biztosan egy tévedés az önök részéről, a szakértőik ezt nem dolgozták fel valószínűleg kellő alapossággal, de ez a jogszabálytervezet pontosan úgy szól, hogy biztosítani fogja, hogy egyenlő számban lesznek a fogyasztóvédelem területén a vállalkozásokat képviselő, tehát a vállalkozói szemléletet, illetve a fogyasztókat képviselő vagy az úgynevezett semleges szempontból a fogyasztóvédelem békéltető testületeiben részt vevő emberek. Tehát pont az fog történni most, hogy kiegyensúlyozottá válik a rendszer, és azt gondolom, hogy az uniós irány is e tekintetben, gyakorlat tekintetében pontosan így néz ki.

A fogyasztóvédelemnek  teszem hozzá még  a kiválasztási rendszere, képviselő úr, ha ismeri ezt a rendszert és foglalkozott vele, akkor tudja, hogy rendkívül aránytalan volt, és egy borzasztó bonyolult eljárásrend szerint alakult korábban a békéltető testületek kiválasztásának a módja. Most egy teljesen világos logika szerint lehet jelentkezni bárkinek. Jelentkezhet egy magánember, aki a fogyasztóvédelem területén szeretne a békéltető testületi munkában részt venni, de ez nem zárja ki azt, hogy olyan ember is jelentkezzen, aki kötődik egy fogyasztóvédelmi civil szervezethez. És ilyen tekintetben a kamara csak egy technikai hátteret nyújt a pályáztatás folyamatához. És éppen az, hogy egy miniszteri fogyasztóvédelmi, kormányzati, miniszteri szinten születik döntés a békéltető testületi tagokról is például, azt jelenti, hogy garantálni lehet a fogyasztóvédelem területén megfelelő egyenlő arányban részt vevő vállalkozásokat, a fogyasztókat képviselő embereket, ami éppen a jövőben sokkal nagyobb hangsúlyt fog kapni, és pont a jövő fogja azokat a korábbi diszfunkciókat kiküszöbölni, mint ami eddig volt.

Tehát, tisztelt képviselőtársaim, kedves Varju képviselőtársam, arra kérem, hogy nézze meg alaposabban a törvényjavaslatot, és arra kérem, hogy támogassa ezt a javaslatot, hiszen pont az emberek érdekében, pont a kiegyensúlyozott fogyasztóvédelem érdekében születik meg ez a javaslat. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

KARA ÁKOS innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársam! Ha szakmai irányba megy a vita, akkor kapható vagyok egy rövid hozzászólásra. Képviselő úr, még egyszer szeretném rögzíteni: a kamara technikai lebonyolító lenne a békéltető testületek új kiválasztási folyamatában. Ide azok a szakemberek, akik eddig részt vettek a békéltető testületi munkában, jelentkezhetnek, és jelentkezhetnek újak is. Képviselő úr, annyi bizalmat pedig adjon a rendszernek, hogy pont a fogyasztók szempontjából, amit jeleztem… Képviselő asszony, szerintem fontos lenne, pont a fogyasztók szempontjából jeleztem, hogy előfordul ma Magyarországon…

Tudják-e, akkor felteszem kérdésnek: előfordule ma Magyarországon, hogy egy vállalkozás vagy egy fogyasztó három különböző megyében három különböző állásfoglalást kap? Ezt csak akkor lehet elkerülni, hogyha végre valaki veszi a bátorságot, és azt mondja, hogy egy olyan szintre emeli, olyan komolyságra emeli ennek a rendszernek a működését, a súlyát, hogy igen, van egy egységes szabályrendszer, és Győr-Moson-Sopron megyétől Szabolcs-Szatmár megyéig azonos módon látnak el, bírálnak el egy ügyet.

Azt gondolom, hogy azoknak, akiknek eddig volt szerepe a békéltető testületekben, ezután is lehet szerepe a békéltető testületekben. Annyi lenne most a változás összességében, hogy egy lényegesen egyszerűbb pályázati rendszer van, nincs egy ilyen civil szervezeti, bonyolult, homályos hátterű civil szervezeti küldési rendszer a folyamatban, de ez nem zárja ki azt, hogy Magyarországon a társadalmi szervezetek tagjai ugyanúgy békéltető testületi tagi munkában ne tudnának részt venni. Részt fognak tudni venni.

Képviselő asszonynak megnéztem Somogy megyében; köszönöm szépen, jelezte, hogy fogják támogatni a Jobbik részéről a törvényjavaslatot. Ön a saját megyéjében, Somogy megyében biztosan jelentősen előbbre fog tudni lépni, mert azt gondolom, én államtitkárként tarthatatlannak tartom, hogy míg Budapesten 170 millió forint jutott 2018-ban a békéltető testület működésére, Somogy megyében pedig 5 millió 200 ezer forint. Én azt gondolom, hogy ezen változtatni kell, ez így nem működhet. Attól még, hogy Budapesten többen laknak és több az ügy, az nem azt jelenti, hogy a vidék Magyarországán ne lennének fogyasztóvédelmi problémák.

Úgyhogy azt gondolom, hogy ezeket az aránytalanságokat meg kell szüntetni, és ennek a jogszabályi hátterét pedig biztosítani kell. Köszönöm szépen, elnök úr, a lehetőséget.

Köszönöm szépen képviselőtársaimnak a türelmet. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

KARA ÁKOS innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Ha megengedik, a korábbiakhoz hasonlóan tényszerűen hadd mondjak néhány dolgot. Ennek a jogszabálynak a szükségessége, amit képviselő úr mond, hogy bizony most törvényt kell módosítani, ha tetszik, ha nem, mert szerintem is helytelen módon törvényben rögzítették, hogy ügyszámarányos a békéltető testületek támogatása. Szerintem felesleges törvényi szinten rögzíteni. De miután most a törvény kimondja, hogy csak ügyszámarányosan lehet a békéltető testületek között elosztani a forrást, így muszáj törvényt módosítani. Mi a mostani módosításban arra teszünk javaslatot, hogy egy más szinten kell ezt rendezni, és akkor valóban egy kormányzat, egy államtitkár erre sokkal rugalmasabban tud reagálni, és ebben biztosak lehetnek a jövőben, hogy én arra fogok javaslatot tenni egy alacsonyabb szintű jogszabályalkotás során, hogy vegyes rendszer legyen, minden területnek, megyének legyen meg az alapfinanszírozása, és ezt egészítse ki egy valódi ügyszámarányos, ahol egyébként mondvacsinált ügyek nincsenek, tehát olyan ügyeket ne regisztráljanak be békéltető testületek bizonyos pontjain az országnak, hála istennek, kevés ilyen békéltető testület van, ami csak a forrást viszi összességében, de roppant kevés ügyintézést visz.

Tehát ennek a jogszabály-módosításnak valóban ott van a deregulációs célja is, mert a fogyasztóvédelemnek gyorsan kell reagálnia. Rendkívül gyorsan változik a világ, és ahogy mi annak idején tudtunk jogszabály-módosítás nélkül reagálni arra, hogy például létrehoztunk egy IT-laboratóriumot, ami az európai fogyasztóvédelmi csúcsszervezet szintjén rendkívüli szimpatikus, rendkívül nagy támogatottságot kapott, képviselő úrnak szeretném elmondani, önöknek mindannyiuknak, hogy több mint kétezer webáruházat tudtunk ellenőrizni. De ezt a típusú problémát, amiről beszélünk, ehhez a mostani jogszabály-módosítást véghez kell vinnünk. Arra kérem a tisztelt képviselőtársaimat, megköszönve a türelmüket, hogy támogassák a törvényjavaslatot, a kormány által benyújtott törvényjavaslatot. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

(18.30)