Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

HOHN KRISZTINA (LMP): Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! A 2011. évi CCIX. törvény a víziközmű-szolgáltatásról megfogalmazza a jogokat és kötelezettségeket, amelyeknek teljesülniük kell a vízellátás zavartalansága, a nemzeti víziközmű-vagyon védelme, a víziközmű-szolgáltatási ágazatokban a fenntartható fejlődés, az ivóvízkincs kíméletét szolgáló célok teljesülése érdekében.A törvény több alapelvet is tartalmaz, többek közt az ellátásbiztonság elvét, az ellátási felelősség elvét, a szolgáltatói felelősség elvét, a szolidaritás elvét, a költségmegtérülés elvét, valamint a legkisebb költség elvét. A költségmegtérülés elve kimondja, hogy a víziközmű-szolgáltatás igénybevételéért fizetendő díjban a vízi közmű működtetésével kapcsolatos indokolt költségeknek meg kell térülniük.

A kérdés az, hogy valóban megtérül-e, ugyanis az elmúlt időszakban egyre több jelzés érkezik polgármesterektől, hogy újabb és újabb tőkeinjekciókat kénytelenek igényelni az adott önkormányzati tulajdonú vízművek ahhoz, hogy a törvényben előírt zavartalan vízellátást biztosítani tudják. Némely vízművek törzstőkeemelést hajtanak végre vagy egyéb más módon próbálják fedezni a hiányzó forrásokat. De mi is a probléma? Mint az bizonyára önök előtt is ismert, van lehetőségük az önkormányzatoknak pályázniuk vízdíjtámogatásra, de csak azoknak, akik megfelelnek a pályázati kiírásban megfogalmazottaknak. Viszont a baj az, hogy ez az elnyerhető támogatás évek óta csökken, mégpedig azért, mert a keretösszeg nem növekszik, ellenben a pályázók száma folyamatosan nő. Sajnos jellemző, hogy az állami tulajdonú cégek kapják egy jelentős hányadát ennek az összegnek.

További probléma a közműadó, amely  mint tudjuk  méterben van meghatározva és nem bevételarányosan. Ez ugye azt jelenti, hogy egy aprófalvas ellátási területtel rendelkező vízmű több közműadót fizet, mint egy városias területű. Az aprófalvak esetében nincs annyi bevétel az adott településről, mint amennyi az arra a településre eső adó, tehát az ilyen területen működő vízművek nagyobb problémákkal küzdenek.

A lakosság szempontjából fontos intézkedés a rezsicsökkentés. Viszont tény, hogy a 2011 óta nem növekvő vízdíj miatti kiesés pótlásra szorul. Az állami vízművek  amennyiben veszteségesek  kompenzációt kapnak, ellentétben az önkormányzati tulajdonú vízművekkel. Ugye, nem az a kormány célja, hogy bebizonyítsa, hogy a vízművek működésképtelenek, és szükséges az államosítás? Ugye, most nem az következik, hogy az önkormányzatok kénytelenek lesznek akár adósságba hajszolni magukat, hogy a vízművek életképesek maradjanak? Mert ezt a legtöbb önkormányzat, különösen a kistelepülések nem tudják megtenni. Ugye, ez olyan ország ahol a feladat elvégzéséhez (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) szükséges forrást biztosítják? Köszönöm a szót. (Taps az LMP soraiból.)