Készült: 2024.09.18.21:26:57 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

146. ülésnap (2004.05.03.),  23-26. felszólalás
Felszólalás oka Napirend előtti felszólalások
Felszólalás ideje 10:25


Felszólalások:   17-22   23-26   27-30      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszter úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Csabai Lászlóné frakcióvezető-helyettes asszony, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából, “Beruházások, fejlesztések Nyíregyházán és környékénö címmel. Öné a szó, frakcióvezető-helyettes asszony.

CSABAI LÁSZLÓNÉ (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Egy történetet szeretnék elmondani Nyíregyházáról, olyat, amelyik bármelyik magyar városban megtörténhetett volna. A rendszerváltást követően, a kilencvenes évek elején a városban szinte a teljes ipar tönkrement, nem használtak nekünk az oroszokat, ukránokat gúnyoló plakátok, a kormány e térséget elutasító magatartása, hiszen a város iparának termékeit korábban főleg az orosz piac fogadta. Aztán, mivel az emberek élni akartak, beindultak a kisvállalkozások a kereskedelemben, az iparban és a szolgáltatásban, és 1997- 2000 között új külföldi és magyar üzemek nyíltak, a régiek közül is több megerősödött, nyereségessé vált, így nőtt a foglalkoztatás, csökkent a városban és környékén a munkanélküliség.

Aztán 2001 végétől mintha átok ült volna rajtunk, először bezárt a Nyírség Ruházati Szövetkezet, mely több mint negyven évig szállította Nyugat-Európába az elegáns ruhákat; felszámolta magát a Háziipari Szövetkezet; 2000 és 2004 között folyamatosan épült le a városban a honvédség; és a 2003. év elején bezárta kapuit az a Szabolcs megyei tejipari vállalat, amelynek iparűzési adója mindig az első öt között volt a városban. Ekkor itt a parlamentben is többször felszólaltak fideszes képviselőtársaim, tették felelőssé a kormányt, az önkormányzatot, pedig valamennyien tudtuk, hogy a forint túlzott erősödése, az export elértéktelenítése hozta azt, hogy a korábban versenyképes ágazatok gazdaságtalanná váltak. Járai Zsigmond, a jegybank elnöke nyíregyházi látogatásakor maga is elmondta, az euró gyors bevezetése érdekében ez a folyamat előrelátható és elkerülhetetlen volt.

A nyíregyházi cipőgyár, konzervgyár jelenleg is küzd ezzel a problémával. Kérem a kormány segítségét, hogy ne jussanak megszűnt társaik sorsára. Mind a két üzem fontos a térség számára, nem tudjuk, nem akarjuk elfogadni az “elkerülhetetlenö kifejezést.

Aztán 2003 második felében történt valami: biztossá vált az autópálya építése, látszottak a Medgyessy-kormány törekvéseinek a jelei. Több hónapos tárgyalás után először az Electrolux jelentette be 17 milliárd forintos fejlesztését, majd bővült a logisztikai központ, a múlt héten a Michelin döntött úgy, hogy Európában Nyíregyházán fogja gyártani a személyautó-gumiabroncsokat, és ehhez új üzemeket fog építeni. Naponta tárgyalunk magyar és külföldi beszállítókkal, akik az ipari parkunkban vagy a környéken, Szabolcs vagy Hajdú megyében fognak új üzemet építeni.

Ha sikeresek lesznek a beruházások, és miért ne lennének azok, akkor a városban több mint 1500 új munkahely várja a felkészült szakembereket, a környéken további 600-700 új munkahely létesül. Ez kétszer annyi, mint amennyi az elmúlt években megszűnt.

Köszönjük a beruházó vállalatok vezetőinek a bizalmat, a kormány és a minisztériumok igen hathatós közreműködését és mindenkinek a segítségét, aki hozzájárult a sikerhez - igen, a sikerhez. Mondom ezt akkor is, ha néhány ellenzéki képviselőtársam arcán nem láttam örömöt, amikor a hírt a képviselő-testület ülésén bejelentettem.

Azóta se értem, miért nem tudunk együtt örülni közös munkánk sikerének. Azóta se tudom, hogyan lehet mást mondani adatokkal és tényekkel bizonyított dolgokról. Én igenis örülök, és mindent megteszek, hogy a város lakossága saját sikerének érezze az M3-as autópályát, az elkerülő és bevezető utak építését, az új üzemek létesítését, minden egyes új munkahelyet, a könyvtár, a szociális otthon felújítását, a háromezer új szennyvíz- és ezer új ivóvízbekötést, a több mint ezer használatba vett új lakást és a háromezer, felújítás alatt levő házgyári otthont.

(13.40)

Tisztelt Képviselőtársaim! Április 30-án minden korosztály számára értékes programmal, tánccal, dallal léptünk át az Európai Unió láthatatlan küszöbén. Most itt vagyunk. Mondják sokan, hogy elértük a célt. Pedig valamennyien tudjuk, hogy a neheze most következik. Versenyképesnek kell lennünk a szakképzésben, a felsőoktatásban, az infrastruktúrában. Együtt kell működnünk, mert egyedül gyengék vagyunk. Az elérhető 1350 milliárd forint fejlesztési forrás megszerzése, ezzel új munkahelyek létesítése, az oktatás, az egészségügy színvonalának javítása valamennyiünk közös ügye.

A legjobb szociálpolitika a munka, a legjobb romapolitika a munka, a legjobb ifjúságpolitika a munkához, az oktatáshoz jutás esélye. Erre van szüksége Kelet-Magyarországnak, erre van szüksége Szabolcs-Szatmár-Bereg megyének, erre van szüksége az országnak (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), hogy jobban, könnyebben, szebben élhessen mindenki ebben a hazában, közös otthonunkban, Európában. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, frakcióvezető-helyettes asszony. A kormány részéről megadom a szót Burány Sándor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter úrnak. Miniszter úr?

BURÁNY SÁNDOR foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Kedves Képviselő Asszony! Való igaz, a kormány egyik legfontosabb feladata az, hogy új munkahelyek jöjjenek létre az országban. Ennek számos feltétele van. Számos feltétele van, és ezek egy részét maguk a vállalkozások a munkavállalók szorgalmával teremtik meg. Ezeket az állam, a kormány a maga közvetett eszközeivel támogatja. Támogatja autópálya-építkezéssel, ami a beruházások egyre fontosabb feltétele; támogatja az adók mérséklésével, utalok e helyütt a tételes egészségügyi hozzájárulás csökkentésére és 2006-ig történő teljes eltörlésére. Mindezek mellett a kormány viszont közvetlen eszközökkel is segíti az új munkahelyek létrejöttét, illetve az átmeneti nehézségekkel küszködő munkahelyek, vállalkozások megtartását.

Engedje meg, hogy az ön megyéjére vonatkozó néhány számot ismertessek ezen tevékenységről. Ha megnézzük a munkahelyteremtő támogatásokat, akkor 2003-ban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében több mint 1 milliárd forintot költöttünk munkahelyteremtésre, 2004-ben az eddig megítélt összeg meghaladta a félmilliárd forintot, és ezen támogatások segítségével Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében több mint 1700 új munkahely jött létre.

Egy személyes élményemet is hadd osszam meg önökkel, hiszen azt, hogy igenis van remény, éppen egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei beruházás mutatta meg teljesen világosan, amikor Baktalórántházán, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szívében, az ország egy olyan kistérségében, ahol a munkanélküliség messze meghaladta eddig az országos átlagot, tudtunk alapkövet letenni egy ottani vállalkozás segítségével, és a kormány támogatásával ez a vállalkozás, ez az egy cég ma már több száz embernek ad munkát Baktalórántházán.

Ha megnézzük a munkahelymegtartó támogatásokat, azt a fajta támogatást, amelyet átmenetileg bajba került cégeknek ítélünk oda annak érdekében, hogy a munkahelyeket megőrizzük, akkor 2003-ban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében több mint 84 millió forintot költöttünk, de az idei támogatásra fordított összeg is közel 7 millió forintos. Ebből is egy példát hadd emeljek ki, a munkahelymegtartó támogatásokból egy példát. Éppen ezzel, például ilyen támogatással vált lehetővé, hogy Kisvárdán az a cég, amely bajba került, egy másik cég segítségével talpra tud állni, és munkahelymegtartó támogatás segítségével több mint 200 ember munkahelyét sikerült megőrizni.

Ami a két példában közös volt, az a felnőttképzés, képviselő asszony, hiszen mind a két esetben, akár a munkahelyteremtő támogatás, akár a munkahelymegtartó támogatás esetében is, a felnőttképzés keretében odaítélt segítség kiemelt szerepet játszott a munkahelyek teremtésében és megtartásában. Hiszen ma már egyre nyilvánvalóbb, hogy a munkaerő-piaci igényekhez kevés a tőke önmagában, ha a munkavállaló-versenyképesség ezen követelményeknek nem felel meg, és hogy azonnal, gyorsan a munkavállalók százait képessé tegyük a technológiákkal való bánni tudásra, ennek érdekében a felnőttképzés keretében tudtunk és tudunk a jövőben is segítséget adni.

Összegezve tehát, az ön megyéjében, az ön városában, mint cseppben a tenger, tükröződnek az országos foglalkoztatási tendenciák, hiszen szemben a 2001. évvel - amelynek során a foglalkoztatottak száma csökkent, és az előző kormányzati ciklus örökségéből ez nagyon kellemetlen örökség volt -, az elmúlt két évben a foglalkoztatottak száma közel százezer fővel bővült, és ez azt jelenti, hogy egy nagyvárosnyi emberrel több dolgozik az országban. Sok kis ilyen példából állt össze ez a szám, sok-sok ember, munkavállaló és vállalkozó erőfeszítése, szorgalma járult ehhez hozzá. A kormány ehhez azt tette hozzá, amit hozzátenni kötelessége volt.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)




Felszólalások:   17-22   23-26   27-30      Ülésnap adatai