Készült: 2024.09.22.23:45:26 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

70. ülésnap (1999.05.07.), 6. felszólalás
Felszólaló Mayer Bertalan (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó Költségvetési bizottság
Felszólalás oka Bizottság kisebbségi véleményének ismertetése
Videó/Felszólalás ideje 4:39


Felszólalások:  Előző  6  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

MAYER BERTALAN, a költségvetési és pénzügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Magyar Köztársaság 2000-2002. évi költségvetési irányelveiről szóló országgyűlési határozati javaslatának előterjesztője a költségvetési politika fő tervezett irányaiként a versenyképesség növelését, a pénzügyi stabilitást és a gazdaság és a társadalom közötti kohézió erősítését jelölte meg, fő prioritásként a család társadalmi szerepének erősítését, és kiemelt hangsúlyként kezelte a vidékfejlesztési feladatokat a régiók fejlesztését, a nyugdíj reálértékének tartását.

Tisztelt Ház! A költségvetési és pénzügyi bizottság ellenzéki képviselői a fentiekben ismertetett célok megvalósítását elősegítő kormányzati intézkedési elképzeléseket keresve - de nem találva - fogalmazták meg és mondták el aggályaikat. Rögtön a vita elején megfogalmazást nyert, hogy az előterjesztett dokumentum a költségvetési irányelvek saját feladatának nem felel meg. És nemcsak azért, mert az a megközelítés, amely benne van, eltér a mi megközelítési módunktól, hanem mert a Pénzügyminisztérium szakértői némi optimizmussal állítják, hogy 4-5 százalékos növekedési pályára lesz lehetőség, ha kedvezően alakulnak a feltételek, akkor lehet 5 százalék is; ha nem, akkor 3,5-4 százalék körüli lehet a növekedési pálya.

Ezzel szemben, amit az Országgyűlésnek el kellene fogadnia, azt mondja, hogy a bruttó hazai termék növekedése 2000-ben 4-5, 2001-ben 4,5-5,5, 2002-ben 5,5-6 százalék, amely ugyan elmarad a Fidesz választási kampányában harsogott 7 százalékos ígérettől, de mégis folyamatos gyorsítást tartalmaz. Ugyanakkor semmilyen elképzelést és magyarázatot nem találtunk arra vonatkozóan, hogy miért éppen ennyi a költségvetési kiadás; hogyan tartja féken a csak egy évre kompromisszumot vállaló minisztériumokat; hogy mitől lesz takarékosabb az állami költekezés. Hogy emögött milyen reformok várhatók, nem találtunk utalást. Lényeges viszont, hogy olyan változás az adórendszerben, amely a gazdasági szereplők magatartását érdemben befolyásolná, nem lesz.

Bekerült viszont egy új közgazdasági fogalom: a társadalmi kohézió. Feltételezni tudjuk, hogy ez alatt a társadalmi deficiteket kell csökkenteni, hogy a családtámogatások a legfontosabb elem. Az anyagból viszont kicseng, hogy a családtámogatás fő és bővülő formája továbbra is az adókedvezmény marad, ez pedig azt jelenti, hogy a középosztályra irányulnak a támogatások, és az alacsony jövedelműek megint kiszorulnak, ebből pedig nem lesz társadalmi kohézió.

Megfogalmazódott a kormánynak és a pénzügyminiszternek mint előterjesztőnek a felelőssége is, ugyanis az előterjesztés felnagyítja az eredményeket, és illúziókat kelt, bagatellizálja a problémákat, és hibás a kiindulópontja, vagyis 1999-re mint bázisévre vonatkozó elképzelése; annál is inkább, mert az a pálya, amelyet a határozattervezet felvázol, a növekedési pálya szempontjából megalapozatlannak tűnik, vele együtt azonban drasztikus államháztartásihiány-csökkenést és külkereskedelmiegyensúly-javulást prognosztizál. Olyan apróságoktól tekint el a kiindulópontnál, hogy valójában mennyi lesz 1999-ben a költségvetési kiadás és az államháztartási hiány.

Véleményünk szerint túltervezik a bevételeket, a tervekhez képest túlköltekezünk, és a problémákat egy évvel, még egy évvel, aztán még egy évvel tovább toljuk, aminek eredményeképpen nem tudjuk, hogy merre is haladunk; miközben megfogalmazódtak olyan igények, hogy rendelkezni kellene az európai uniós csatlakozás miatt olyan programmal, amely nyilván 4-5-6 évig tartó konkrét lépéseket is tartalmaz nemcsak az adórendszerben, nemcsak az agrártámogatások kérdésében, hanem számtalan más kérdésben is, amelyeket előre meg kell tervezni, és mindenki számára nyilvánosságra kell hozni, hogy kiszámítható legyen a magyar gazdaság, kiszámítható legyen a magyar kormányzat.

Mindezek alapján sem a megalapozottságát, sem a társadalmi célrendszerét - amelyet csak nagyon hiányosan fogalmaz meg -, sem az egész jövedelempolitikára, adópolitikára vonatkozó következményeit nem tartjuk érdemben tárgyalhatónak.

Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP soraiból.)




Felszólalások:  Előző  6  Következő    Ülésnap adatai