Felszólalás adatai

Elöljáróban szeretném megemlíteni azt, hogy a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény összességében az önkormányzati vagyon, a tulajdonosi jogok gyakorlása, az önálló helyi adó kivetésének és beszedésének joga, a vállalkozási tevékenység folytatása, illetve a költségvetési és gazdálkodási szabályok tekintetében megfelel az önkormányzatok európai chartájában foglalt alapelveknek a gazdálkodás feltételeit, keretrendszerét illetően.

Ennek a törvénynek célja volt az, hogy stabil, kiszámítható és biztos gazdasági hátterük legyen az önkormányzatoknak, megteremtődjenek a hiány nélküli működés, gazdálkodás feltételei; erre lehet alapozni hatékony helyi igazgatási munkát és színvonalas közszolgáltatási tevékenységet. Fontos az önkormányzati szféra számára az a folyamat, amely az adósságkonszolidációt jelenti. Ez esetben a cél az volt, hogy álljon meg az önkormányzatok adósságállományának növekedése, szilárduljon meg az önkormányzatok pénzügyi, gazdasági helyzete.

Ez több lépcsőben valósult meg, szeretném erre emlékeztetni a tisztelt Házat. 2012-ben közel 200 milliárd forint érintette a megyei önkormányzatok adósságkonszolidációját, majd az 5 ezer fő alatti lakosságszámú települések vissza nem térítendő költségvetési támogatást kaptak, és ezzel a teljes adósságukat lenullázták, hogy úgy mondjam, több mint 1700 település közel 75 milliárd forint értékben kapott támogatást. A folyamat 2013-ban folytatódott, és ebben az esetben 277 települést érintve azt mondhatjuk, hogy a több mint 1000 milliárdnyi adósságállományból 610 milliárd forint átvállalása történt meg a központi költségvetés részéről. Ez igen jelentős mértékben befolyásolja a 2014. évi, illetve a hosszabb távú önkormányzati gazdálkodási szempontokat.

Az önkormányzatok gazdálkodásának keretrendszerét illetően egy fontos és talán kényesnek is mondható témával szeretném folytatni, ez pedig az önkormányzati adóigazgatás, ennek a szabályrendszere. Emlékezetes, hogy a szocialista kormány arra törekedett, arra tett lépéseket, hogy az önkormányzati adóhivatalokat megszüntesse, elvegye ezt az önállóságot az önkormányzatoktól, és hogy az állami adóhivatalba olvasszák be ezeket a szervezeteket. Ez alapvetően ellentétes volt az önkormányzati érdekekkel, hiszen elvette volna azt a lehetőségünket, hogy közvetlen kapcsolatunk van a helyi gazdasági szereplőkkel, és képesek vagyunk figyelemmel kísérni azt, hogy az egyes ágazatokban milyen adóalap keletkezik, hogyan változik a helyi gazdaság.

Nos, a kétharmados többséggel a Fidesz-KDNP ezt a szándékot megakadályozta, ugyanakkor szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy szükség van az adóigazgatási szabályok finomítására.

(9.30)

Hogy példákat mondjak: az ingatlanadó köztudomásúan az önkormányzatok második legfontosabb helyi bevétele, ugyanakkor adatbázisszinten nem kapnak az önkormányzatok például a földhivataloktól az ingatlanokra vonatkozó információkat. Vagy ugyanígy mondhatnám, hogy az építési hatóságok és az önkormányzati adóhatóságok között is adatbázis szintű együttműködésre lenne szükség, ez egyrészt fehérítené a gazdaságot, másrészt elősegítené az adózási fegyelem erősítését, harmadrészt pedig oly módon növelné az adóbevételeket, hogy nem nőnek az adómértékek.

Szeretném azt is megemlíteni, a magam részéről fontosnak tartanám azt, hogy az adó- és értékbizonyítványokra vonatkozó szabályok változzanak. Ismeretes az, hogy a helyi adóhatóságokra ez a munka, ez a feladat igen nagy terhet ró, ugyanakkor ezek általános illetékmentességet élveznek. Úgy gondolom, hogy e téren a nyújtott szolgáltatásokkal összhangban megállapítandó illetékmérték növelhetné az önkormányzatok bevételeit és gazdasági önállóságát.

A költségvetési törvény IX. fejezete foglalkozik alapvetően és legfontosabb meghatározó módon az önkormányzatok gazdálkodási pozícióinak változásával. Összességében több mint 703 milliárd forintot tartalmaz ez a fejezet, a többletek a báziskorrekció nélkül több mint 60 milliárd forintot tesznek ki. Ezen belül meghatározó fontosságú a települési önkormányzatra jutó pedagógus-életpályamodell 60+10 százalékos többletigénye, ez több mint 24,3 milliárd forintot tesz ki, hozzátéve azt - az idei báziskorrekciót is figyelembe véve -, hogy ez az összeg meghaladja a 31,2 milliárd forintot. Azt gondolom, ez egy nagyon fontos vívmány, valóban annak a bizonyítéka, hogy Magyarország jobban teljesít.

Fontosnak gondolom azt is, hogy az önkormányzatok európai uniós fejlesztési pályázatainak a sajátforrás-kiegészítésére vonatkozó előirányzat nő. Ez a növekmény 3 milliárd forint, és ezzel megközelíti a 17 milliárd forintot. Szeretném ezzel együtt megfogalmazni azt a véleményemet, hogy tekintettel arra, hogy a 2007-13-as időszak fejlesztéseinek nagyon jelentős része a pénzügyi elszámolás szempontjából 2014-re húzódik át, vizsgálandónak tartom azt, hogy van-e mód ennek az önerős alapnak a későbbi bővítésére. Természetesen logikailag ez összefügg azzal is, hogy a fejezeti tartalék emelésére is sor kerül a 21014-es költségvetésben, összességében 10 milliárd forint keretösszeggel.

Az e-útdíj fuvarozói kompenzáció miatt is mintegy 10 milliárd forint ellentételezés történik meg. Ezzel összefüggésben és ehhez a gondolathoz kapcsolódóan szeretném megemlíteni, hogy az iparűzésiadó-alapra vonatkozó szabályozás - nyilván a gazdaság szempontjait figyelembe véve - úgy alakul, hogy a K+F kiadások az adóalapot csökkentik, mérséklik. Azt tapasztaljuk, hogy e tekintetben a nagyvállalatok, a legnagyobb adózók élnek is a lehetőséggel, ez érzékelhető a 2013-as iparűzésiadó-bevételeken, ennek a kompenzálási lehetőségeit is célszerű volna megvizsgálni.

Említettem a bevezető gondolatok között, hogy milyen jelentősen befolyásolja az önkormányzatok működési feltételeit a végrehajtott adósságkonszolidáció. Az igazságosság nyilván azt is követeli, hogy az adósságkonszolidációban részt nem vett települések is jussanak pluszforrásokhoz. Tudomásom szerint erre már az idén is volt példa, illetve a BM kezelésébe tartozó pályázati kiírásoknál abszolút előnyt élveztek azok a települések, amelyek nem vettek részt az adósságkonszolidációban. Úgy gondolom, hogy ez a 10 milliárdos összeg fontos kistelepülési fejlesztésekhez nyújt majd lehetőséget. Jelentős mértékű az egyes önkormányzati feladatokhoz kapcsolódó fejlesztési támogatás emelése is, hiszen itt 700 millió forintról 1 milliárd forintra emelkedik az előirányzat. Ez hasonlóan, úgy gondolom, a kistelepülések kiegészítő fejlesztéseit teszi lehetővé, olyan fejlesztéseket, amelyek helyben nagyon fontosak, összességében azonban nem igen drága beruházásokról van szó.

Az, hogy a költségvetési törvénytervezet közel 1,4 milliárd forinttal növeli a helyi önkormányzat üdülőhelyi feladatainak támogatását, jelzi azt, hogy a turizmusban pozitív irányú elmozdulás van. Ez nyilván az adóköteles vendégéjszakaszám növelését jelzi, illetve azt, hogy az önkormányzatok érdekeltsége a turizmusfejlesztésben nő.

Fontosnak ítélem a feladatfinanszírozás finomítási folyamatában azt, hogy központosított jogcím jelenik meg a közösségi közlekedés támogatására. Ez valamelyest több mint 1 milliárd forint, hozzátéve, hogy itt a budapesti előirányzat 10 milliárd, és a vidéki városok, a vidéki települések közösségi közlekedésének támogatása sok-sok finanszírozási nehézséggel küzd. Ismeretes az, hogy széles körben élveznek kedvezményt a tanulók, a nyugdíjasok és más kedvezményben részesülők. Összességében, annak érdekében, hogy a közösségi közlekedés a vidéki városokban megtartsa működőképességét, meggyőződésem szerint ennek az előirányzatnak a növelésére lenne szükség. És ha már ilyen jellegű, önkormányzati kompetenciába tartozó közszolgáltatások fenntartásával, fejlesztésével kapcsolatos kérdést említettem, megemlítem azt is, hogy számos önkormányzati vállalat tevékenykedik a víz- és csatornaművek, a kommunális hulladékgazdálkodás területén, ahol is a működőképesség megőrzése és a fejlesztések biztosítása közérdek, adott esetben önkormányzati pénzügyi közreműködést is igényel.

A helyi önkormányzati finanszírozás 2014-ben - úgy gondolom, hogy a 2013-as tapasztalatokat figyelembe véve - finomításra kerül, lépés történik a feladatfinanszírozás célszerűbb, okszerűbb biztosítása érdekében. Ennek, úgy gondolom, alapvetően nyertesei lehetnek bizonyos értelemben a kistelepülések, illetve azok a települések, amelyek helyiadó-bevételekkel kevésbé rendelkeznek. Ugyanakkor az a tény, hogy a javaslat a pénzbeli szociális ellátásokat és az úgynevezett egyéb önkormányzati feladatokat bevonja a beszámítás rendszerébe, ez elsősorban a nagyobb települések helyzetét nehezíti, és őszintén szólva, a működésihiány-mentes gazdálkodás szempontjából okoz feszültséget. Ha és amennyiben van mód és lehetőség ezen szabályok finomítására, egy kedvezőbb pozíció elérésére, ezt a magam részéről abszolút mértékben támogatandónak tartanám.

Fontosnak gondolom továbbá - hogy pozitív elemet említsek -, hogy a 2013. évi szerkezetátalakítási tartalék keretében nyújtott támogatások 3 milliárd forint összértékben beépülnek az alapfinanszírozásba. Említettem ezt a bizonyos egyéb önkormányzati feladattámogatást, ami a nagyobb városok szempontjából szigorúbb szabályozást tartalmaz, ugyanakkor pozitívumként kell kezelnünk azt, hogy ez az összeg eddig legalább 3 millió forint volt, most ez 4 millió forintra emelkedett abban az esetben, ha a település lakosságszáma nem éri el a 2 ezer főt, az adóerő-képesség pedig a fejenkénti 20 ezer forintot. Ez tehát ugyancsak a kistelepülések helyzetén igyekszik javítani, mint ahogy az is, hogy a szociális és gyermekvédelmi ellátások keretében új elem, hogy a támogatás legalább 600 ezer forint, illetve 1000 forint/fő adott feltételek esetén, hasonlóan az előbbihez.

(9.40)

Meggyőződésem szerint az önkormányzatok fontos feladata a kulturális feladatok ellátása, a kulturális kínálat javítása. E tekintetben a megyei hatókörű városi múzeumok feladatellátása, illetve a települési önkormányzatok muzeális intézményi feladatainak támogatása, végezetül pedig a megyei könyvtárak kistelepülési könyvtári szolgáltatásainak finanszírozása egyaránt javul. Azt gondolom, hogy ez az elmúlt időszak törvényalkotási folyamatának pozitív eleme. Biztosabbá vált a megyei hatókörű városi múzeumok, illetve a megyei feladatokat ellátó könyvtárak finanszírozási helyzete. Úgy gondolom, említésre érdemes az is, hogy 2014-ben a muzeális intézményt támogató települések is részesülhetnek támogatásban.

Végezetül két témát szeretnék érinteni, a bölcsődei ellátást és a gyermekétkeztetés kérdését. A bölcsődei ellátás támogatásánál a korábbi, gondozási naphoz kötött támogatást felváltja a beíratott és ellátott gyermekek után járó támogatási forma. A rendelkezésre álló keret 7 milliárd forint többletet biztosít e feladatokhoz. Ezt, úgy gondolom, mindenképpen pozitívan értékelhetjük önkormányzati szempontból, hiszen Ertsey Katalin állításával szemben ez azt jelzi, hogy a kormányzat igenis fontosnak ítéli a családok helyzetét és a bölcsődék működtetését. De nemcsak a bölcsődék működése javul, számos uniós pályázatból 2014-ben egyébként a bölcsődék felújítása, energetikai korszerűsítése is megvalósul majd.

Ami a gyermekétkeztetést illeti, itt is a feladatfinanszírozás finomításáról van szó. Azt gondolom, ebben is kellene találni még további mozgásteret. A gyermekétkeztetés finanszírozására a kedvezményes gyermekétkeztetésben részesülők után számol a törvénytervezet a 102 ezer forint/fő támogatással, hasonlóan az előző évhez. Kiegészítésre azok az önkormányzatok jogosultak, ahol az adóerő-képesség nem éri el a 20 ezer forint/főt. Ugyanakkor a körzetközponti települések, a kerületek jelentős területi ellátási kötelezettséggel bírnak, és a környező településekről bejáró tanulók, kollégisták étkeztetése is feladatuk. Hogy egy példát említsek, az én városomban az általános iskolások 30 százaléka, a középiskolások 70 százaléka bejáró vagy kollégista. Tehát, azt hiszem, ezeket a feladatokat a költségvetés finomhangolásánál pozitívabban kellene elbírálni.

Azzal együtt, hogy a gyermekétkeztetés előirányzata 51,5 milliárd forint, ha jól érzékelem, akkor ez mintegy 7 milliárdos növekményt jelent, azt a gondolatot szeretném felvetni, hogy a szociális intézményekhez hasonlóan a bértámogatás és dologi támogatás rendszere alakuljon ki. A finomhangolás mind az önkormányzatok által működtetett konyhákra, mind a vásárolt étkeztetésre ki kellene hogy terjedjen. Úgy gondolom, hogy a gyermekeink étkeztetése, ellátása fontos társadalompolitikai cél, és ennek még az eddiginél is jobban kellene tükröződnie a javaslatban.

Összességében meggyőződésem, hogy a 2014. évi költségvetés a 2013-ashoz képest pozitív irányú elmozdulást jelent az önkormányzati feladatfinanszírozásban, és meggyőződésem, hogy a tartalék előirányzatok bevonásával ez egy olyan működési keretet jelent, amelynek alapján nyugodt lélekkel állíthatjuk, hogy a 2014-es költségvetési törvényjavaslat önkormányzati szempontból támogatandó.

Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)