Készült: 2024.04.29.11:58:07 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

88. ülésnap, 279. felszólalás
Felszólaló Tóth Sándor (MSZP)
Felszólalás oka elhangzik az interpelláció/kérdés/azonnali kérdés
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás ideje 2:51

Felszólalások:  <<  279  >>    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

TÓTH SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! Az Országgyűlés az 1999. évi LXXIII. törvénnyel módosította a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényt. Az 1999. évi LXXIII. törvény 2. § (2) bekezdése módosította az 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdésének j) pontját, amellyel a kereső tevékenységet újradefiniálta a következők szerint: "Kereső tevékenység, ha e törvény másként nem rendelkezik, minden olyan munkavégzéssel járó tevékenység, amelyért ellenérték jár, ide értendő az őstermelői igazolvánnyal rendelkező személy tevékenysége is".

Ezen meghatározás alapján 1999. október 1-jétől, tehát három nap múlva, az őstermelői igazolvánnyal rendelkező személyt, tekintet nélkül a jövedelmére, ki kell zárni a munkanélküliek jövedelempótló támogatásából, illetve szüneteltetni kell az ellátást, amíg rendelkezik őstermelői igazolvánnyal. Tehát az őstermelői igazolvány birtokában végzett tevékenység, az abból származó bevétel - a jövedelem nagyságától függetlenül - rendszeres kereső tevékenységnek minősül.

Békés megyében, de főként a dél-békési és észak-békési térségben, évek óta óriási a munkanélküliség, de azt hiszem, azzal sem mondok újat képviselőtársaimnak, hogy nem csak az ország ezen részén. Mivel mezőgazdasági vidéken élünk, kényszerből a munkanélküliek is kiváltották az őstermelői igazolványukat. Ez kötelező volt akkor is, ha valakinek csak egy hold földje volt, vagy egy sertést akart értékesíteni a piacon.

Tisztelt Miniszter Úr! A szociális ellátásokat minden demokratikus államban jövedelemhatárokhoz kötik. Nálunk, úgy tűnik, fittyet hánynak erre, mindenkit büntetnek, akinek van őstermelői igazolványa, függetlenül attól, hogy van-e jövedelme, vagy épp veszteséges a tevékenysége. Sajnos, többnyire ez utóbbi a jellemző. Ez ügyben több települési önkormányzat is az Alkotmánybírósághoz kíván fordulni.

Tisztelt Miniszter Úr! Tisztában van-e azzal, hogy hány családot tesz még szegényebbé és szerencsétlenebbé ez a törvény, és szándékában áll-e módosítani ezen? Várom a válaszát. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)

Felszólalások:  <<  279  >>    Ülésnap adatai