Felszólalás adatai

Napirend előtti felszólalásra jelentkezett a Fidesz képviselőcsoportjából Németh Szilárd István képviselő úr, Csepel polgármestere, "Csepel, a 300 éves örökség" címmel.

Mielőtt megadnám a szót a képviselő úrnak, köszöntöm a karzaton helyet foglaló csepeli polgárokat, akik jelenlétükkel megtisztelik az Országgyűlés ülését, itt a helyszínen követik a vitát.

Képviselő úr, parancsoljon!

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! 2012. július 18-án lesz három évszázada, hogy a török pusztítás után úrbéri szerződésbe foglalták Csepel újjáépítését. Ez a neves alkalom úgy kívánja, hogy itt a tisztelt Házban is megemlékezzünk a magunk mögött hagyott 300 év neves eseményeiről.

Csepel története nem 300 évvel ezelőtt kezdődött, hiszen a honfoglaló magyarok koráig nyúlik vissza. Csepel, amely nevét a legenda szerint Árpád lovásza után kapta, 973-ban már fejedelmi székhely volt. Alig volt olyan jelentős magyar uralkodó, aki ne kötődött volna valamilyen formában Csepelhez. Itt született Árpád fejedelem Zolta nevű fia, ide jött gyógyulni V. István Árpád-házi király, és itt búcsúzott el Mária királyné a mohácsi csatába induló férjétől, II. Lajostól. A török dúlás után 1712. július 18-án Savoyai Jenő herceg svábországi hadfiak számára adott engedélyt, hogy azon a helyen, ahol egykor Beatrix királyné lakhelye volt, Csepel falut újjáépíttessék.

Időben egy kicsit ugorva azt láthatjuk, hogy Csepelen valósult meg a magyar hadiipar hőskora és lett a település a nemzeti modernizáció egyik meghatározó központja. A csepeli ipart és ezzel a magyar hadiipart is egy zsidó család teremtette meg Magyarországon. A gyáralapító Weiss Manfréd közösségépítő eredményei az ipari teljesítményen túl is rendkívül jelentősek. Gyári kaszinót és könyvtárat alapított, dolgozói lakásokat építtetett, és kórházat hozott létre, dalárdát és számos jótékonysági egyletet működtetett. Csepel rendkívül sokat köszönhet neki, talán a legtöbbet neki köszönhetjük.

Tisztelt Képviselőtársaim! A csepeli emberek bátorságáról és szabadságba vetett hitéről tanúskodik a különböző diktatúrákkal szembeni küzdelem. A nyilas uralommal szembeni egyetlen tömegtüntetés a csepeliek nevéhez fűződik, akik 1944 decemberében Koncz János főjegyző vezetésével megtagadták a kiürítési parancsot. Az 1956-os forradalom és szabadságharc szovjet leverésével szembeni egyik legjelentősebb és leghosszabb fegyveres ellenállás is Csepelen bontakozott ki. Szintén csepeli a Sztálin-szobor '56-os ledöntésében aktívan résztvevők egyike is. Szabadságharcosok voltak ők, akik küzdelmet vállaltak és áldozatot hoztak a szabadság érdekében. Tisztelet és megbecsülés nekik.

Tisztelt Országgyűlés! Mi, csepeliek elmondhatjuk, hogy volt és lesz ereklyés országzászlónk, és van bencés gyökerekkel rendelkező gimnáziumunk. A szocializmus sötét évtizedei sem kerültek el azonban bennünket. Volt ezért internálótáborunk, és ránk ragadt a "vörös" jelző is. Büszkék lehetünk azonban nagyszerű munkásainkra és a csepeli ipar értékteremtő eredményeire.

A száz évvel ezelőtt alapított Csepel SC sportolóinak sikere az egész világot bejárta. Kovács István máig az egyetlen szabadfogású birkózó-világbajnokunk, Tóth II. József a magyar-angolon lőtte az ötödik gólt abból a bizonyos hétből, Balczó András világ- és olimpiai bajnok utánozhatatlan módon uralta az öttusa sportágát, világverő kajakosaink, Kőbán Rita és Kolonics György elévülhetetlen nemzetközi sikereit talán nem is kell ecsetelnem.

Tisztelt Képviselőtársaim! Csepelt azonban messze elkerülte a rendszerváltás, így a kommunisták rombolása, pusztítása itt nem az elmúlt negyven, hanem hatvan év terméke. Ennyi ideig tartották kezükben a teljes gazdasági, politikai és kulturális élet irányítását. De ezzel az óriási lehetőséggel nem a közjót és a közcélokat szolgálták, hanem csak saját üzlet- és elvtársaik útját egyengették. Fejlesztési ígéreteiket sohasem teljesítették, lezüllesztették a valaha világhírű ipart, elvették a dolgozók kenyeret adó munkáját, és az értékes üzemi ingatlanokat pedig mind lenyúlták. Szó szerint meggyalázták Weiss Manfréd dicső örökségét. Éppen ezért 2010. október 3-a - ugyanúgy, ahogy 1712. július 18-a - a csepeli újjáépítésre adott felhatalmazást, csak nem egy herceg, hanem a csepeli emberek döntő többségének demokratikus akaratából.

Az elmúlt másfél esztendőben több évtized lemaradását kellett behoznunk, és mérhetetlen pazarlást kellett megszüntetnünk. De az örökül hagyott óriási költségvetési hiány lefaragása mellett 41 év ígérgetés után elindítottuk Csepel teljes csatornázását. A Weiss Manfréd-terv keretében most kezdtük el kidolgozni az újraiparosítás, a munkahelyteremtés, a termelőmunka megindításának lehetőségeit. Csepel ma jó úton halad. Bízunk a közös akarattal alakított jövőben, a csepeli fiatalok tehetségében, hagyományaink értékében, erejében.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A kormány nevében Halász János államtitkár úr válaszol az elhangzottakra. Parancsoljon, államtitkár úr!

HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Szeretném megköszönni önnek úgy is mint Csepel polgármesterének a felszólalást, hiszen Csepelről eddig az ország házában kevés szó esett. Sokszor csak úgy szoktuk emlegetni, hogy a XXI. kerület, pedig Csepel valójában jóval több, mint egy kerület, komoly történelme van. Az első feljegyzést a szigetről Anonymusnál találjuk, akinek adatai szerint a honfoglaló magyarok e szigetet korán felkeresték és előnyeit felismerték. Csepel nevét először a dömösi prépostság 1138-as alapítólevelében említették jobbágyközségként. Buda meghódítása után Csepel is török kézre került, a megszállók valószínűleg kikötőt tartottak itt fenn, a szigeten található falvak fokozatosan hanyatlásnak indultak, majd a 15 éves háború alatt Csepel elpusztult, és helye több mint száz évig lakatlan maradt. Az újratelepítésre 300 éve, 1712-ben tettek először kísérletet.

Miután a falut az 1838-as tavaszi jeges ár is lerombolta, az újjáépítéskor magasabb fekvésű területet jelöltek ki. Életére ekkortól már nagy hatással volt a közeli Buda és Pest, majd az egyesült főváros. Fejlődésében, ahogy képviselő úr is említette, döntő szerepet töltött be a Weiss-testvérek által 1892-től beindított töltényfelújító és töltényszétszerelő műhely, amely alapja lett a későbbi Csepel Műveknek. További fellendülést hozott 1912-ben a HÉV-közlekedés kezdete, a Csepeli Nemzeti és Szabadkikötő 1928-as átadását követően a kerület a dunai hajózás központja lett. A települést 1950-ben Budapesthez csatolták, ami robbanásszerű bevándorlást, nagyszabású építkezéseket és a növekvő létszámú lakosságnak kenyeret adó ipartelepítést eredményezett.

(9.00)

Mára azonban a XXI. kerület sokat veszített a korábbi kiemelt ipari, munkáskerületi státusából, lakói manapság a modern polgári gondolkodást, magatartást és munkakultúrát igyekszenek elterjeszteni.

Szükséges megemlítenem, amikor Csepelről beszélünk, a Csepeli Munkásotthont és a Csepeli Munkásotthon Alapítványt, amelyet az egykori Csepel Művek vállalatai hoztak létre 1991-ben, és ma nemcsak a kerület, hanem a főváros és az agglomeráció kulturális igényeit is igyekszik kielégíteni. Mindennek jegyében könyvtárat, befogadó színházat, művészeti együtteseket, klubokat, szakköröket, tanfolyamokat működtet. Igazi közösségi élet zajlik Csepelen. És persze még számos más intézményt, a galériát és helytörténeti gyűjteményt, a Szent Imre téren lévő szökőkutat vagy Nepomuki Szent János szobrát is említhetném Csepel kapcsán. (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.)

Köszönöm még egyszer a képviselő úrnak, hogy megosztotta velünk szűkebb pátriájának ünnepét. Köszönjük szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Felszólalások:   5-8   9-12   13-18      Ülésnap adatai