Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY, a Jobbik kép­vi­selőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képvi­­selőtársaim! Ahhoz, hogy a beván­dorlás egészségügyi aspektusairól helyesen beszél­jünk és helyes megítélésbe helyezzük, mindenképpen fontos, hogy egy leltárt állítsunk fel, hogy mit is tudunk a bevándorlással, az illegális bevándorlással kap­csolatos egészségügyről és az egészségügy, az egészségügyi rendszer, az ellátórendszer és az ország kihívásairól. Így hát fel kell ismerni, illetve meg kell ismerni azokat a körülményeket, amelyek befolyá­solják az egészségügy működőképességének haté­konyságát ezen a területen, azaz meg kell nézni, hogy mitől lesz vagy éppen mitől nem lesz hatékony a jelenlegi rend­szer, és hogy az hogyan tudja az adott jogi szabályozási környezetben, illetve az állam­igazgatás kialakításán keresztül befolyásolni az egészségügy működését.

Ehhez mindenképpen sorra kell venni és alapvetően fel kell ismerni azokat az alapismérveket, amelyek a jelen helyzetből adódnak, és ezeket érde­mes számba venni. Mindenképpen ehhez tartozik, ami már itt sokszor a mai nap során megfogal­ma­zásra került, az sajnos az a hajlandóság, amely az illegális bevándorlók tömegében tapasztalható, miszerint nem kívánják, nem is akarják és nem is tervezik az együttműködési, mondjuk úgy, minimum humánus kötelezettségnek eleget tenni, tehát semmi­ben nem működnek együtt a hatóságokkal, ahogy erre korábban több médianyilatkozatban is már kitértek, az ő körükben igen alacsony az együttműködési készség, sokkal nehezebb tehát ezeket a betegeket vagy ezeket a személyeket szűrni, ővelük szót érteni, szükség esetén kezelni.

De nagyon fontos azt is nézni, hogy hol is lehet egyáltalán végezni ilyen szűréseket, milyen jogi lehe­tőségek és egyáltalán milyen realitás van hogy hol végződnek, illetve hol vannak ilyen szűrések. Mint az ismert és már említésre került, ezek jellem­zően a déli határ­szakaszokon, a tranzitzónákban, Röszkén és Tompán valósultak meg, ahol egyrészt a fertőző betegeket kiszűrték, és megvizsgálták azokat az egész­ségügyi panaszokat, amelyekre panasz­kodtak, illetve amelyeket magukénak vallottak az illegális beván­dorlók.

Nagyon érdekes ezeknek a helyiségeknek a kialakítása. Jól látszik, hogy akkor lehet szűrést végezni és akkor lehet helyesen megközelíteni, ha vala­milyen zárt helyről beszélünk, hiszen az ön­magában egy mezőre odavezényelt vagy össze­fogott, összegyűjtött bevándorlók körében nem lehet a szűrést elvégezni, sem technikai lehetősége, sem emberi állományi lehetősége nincs ezekben az ese­tekben a szűrésnek, így mindenképpen egy zárt hely szükséges a megvalósíthatósághoz. Emble­matikus példája, és hogy mennyire fontos a zárt hely és mennyire fontos, hogy jól lássuk a problémát, az M5-ösön történt szerencsétlen baleset, amelyben szintén illegális bevándorlók egy embercsempésszel bale­setet szenvedtek, és Kecskeméten önmagában a kezelőorvos már gyakorolta azt, hogy egy zárt, elkülönített helyen tartsa mindaddig, és vélelmezve egyébként a fertőzőképességüket az ott kezelt betegeknek, egy elkülönített helyen tartotta ezeket az illegális bevándorlókat, akiknek egy részénél a személy­azonossága, az eredete, az egészségügyi kór­képe, illetve az aktuális egészségi állapota sem volt megállapítható. Ha úgy tetszik, ő már saját magától megvalósított egy bizonyos karantént.

Amit mindenképpen számba kell venni, a száza­lékok alakulása. Erről is szó volt már. Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal tájékoztatása alapján 95 százalékuk a szűrt személyeknek nem szenvedett beteg­ségben, azonban a leszűrt embereknek is a 95 százaléka eltávozott anélkül, hogy egyébként a szűrés eredményeiről értesült volna, vagy bármilyen módon velük kapcsolatba léphetett volna a hatóság, azaz volt 5 százalék, aki valóban fertőzött volt, de az 5 százaléknak is a 95 százaléka - hiszen osztotta a többi­eknek a sorsát, 95 százaléka - szintén eltávo­zott. Ezek ez év januári, illetve szeptemberi adatok. Tehát ők úgy hagyták el az országot, hogy velük kapcsolatban más intézkedés megtételére nem kerülhetett sor.

De nézzük meg még a számokat is, amelyről az Országos Tisztifőorvosi Hivatal beszélt, és ezek, jelzem, csak a menekültstátusért folyamodottaknak a száma, hiszen azok a személyek, mondhatjuk úgy, ellenőrizetlenül özönlötték el az országot és lénye­gében még a regisztrációjukra sem megfelelően vagy egyáltalán nem - bár itt a kormánynak egy kicsit egy­más­sal ellentmondó a kommunikációja - került sor. Az ő számaikkal nem vagyunk tisztában, nyilván­valóan náluk szűrés nem folyt le. Idén úgy látni, hogy eddig 1400 fő volt az, aki szűrésben részt vett. Szeptemberben mindösszesen 230 menekült­stá­tusért folyamodó ember vett részt a szűrő­vizs­gálatokon, és azért fontos ezt a számot elmon­dani és hogy milyen tünetekkel rendelkeztek, mert ha nagy átlagában azt nézzük, hogy a mene­kültstátusért folyamodottak milyen etnikai, illetve milyen szár­mazási és milyen betegségkórképekkel rendelkeztek, akkor látjuk, hogy egyébként nagyjából fedik azoknak az illegális bevándorlóknak mind az etnikai, nemzetiségi, illetve nemzeti megoszlását, tehát nyugodtan mondhatjuk, hogy körükben is hasonlóak lesznek a felmerült betegségek. Így megállapítható, hogy a fertőző májgyulladás, a hepatitis B, illetve C, valamint a szifilisz volt a legjellemzőbb betegség, de további megbetegedések voltak közöttük: a rüh, illetve a tetvesség. Szeptem­berben 1017, illetve 843 ilyen esetről kapott jelentést az Országos Tiszti­főorvosi Hivatal.

Tehát jól mutatják a számok, hogy még ilyen alacsony számban is, ahol szűrték, egy ilyen alacsony számú szűrtség mellett is komoly betegségekkel, illetve szignifikáns adatokkal találkoztunk. Tehát sokadjára hangoztatva, ha evidenciaalapú szűrési ered­ményeket nézünk, és ezt egy nagyobb popu­láci­óra vetítjük, ami Magyarországot elérte, és Magyar­­országon a 310 ezret meghaladó átlépő­számról beszélünk, akkor láthatjuk, hogy az orszá­gunkat ostromolta 312 ezer fő is legalább hasonló számban és hasonló betegségekkel kellett hogy ren­delkezzen. Tehát ekkora teher van egyéb­ként magán az egész­ségügyi ellátórendszeren, ha valamennyi ember egyéb­ként az ő látókörébe kerül. És hogy mégis mekkora a teher, Rétvári államtitkár úr írásbeli kérdé­semre adott válaszában volt, hogy 27 ezren fordultak összességében orvoshoz. Ezt termé­szetesen le kell választanunk a szűrő­vizsgálatok vonaláról, hiszen itt nem szűrővizs­gálatokról van szó, hanem vala­mennyi panasszal, bármilyen megbetegedéssel és egyéb egészségügyi panasszal az orvoshoz for­dulást nézzük. Ez úgy néz ki, hogy 27 ezren fordultak orvoshoz, ez azt jelenti, hogy 27 ezer orvosi vizsgálat zajlott, ami 27 ezer nem járulékot fizető személynek az orvosi találkozása volt, és az egészségügyi rend­szerrel való interak­ciójában ilyen költségkö­vetkez­ményekkel járt az egészségügyre.

Akkor itt érdemes egy cezúrát tenni annyiban, hogy államtitkár úrtól azért majd várjuk arra a választ, hogy milyen költséggel számol a lefoly­ta­tandó szűrővizsgálatok esetén, hogy az állam milyen költségvetési forrásokat tud milyen összegben elkülöníteni arra, hogy ha itt több tízezer vagy adott esetben százezer embert kell szűrővizsgálatnak alá­vetni, mennyi vizsgálat, milyen költséggel és honnan lesz erre kellő humán erőforrás, aki a vizsgálatokat végzi, illetve hogy mely szervezeteknél lesz ez elkülö­nítve. Szintén hivatkozásként megvolt, hogy a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, az Orszá­gos Mentőszolgálat, az Országos Egészség­biztosítási Pénztár az elmúlt időszakban már 200 millió forin­tot meghaladó összeget számolt fel, illetve számolt el az egészségügyi ellátásra, és ez természetesen nem megint a szűrésekről és csak a szűrésekről szól, hanem arról az összes egészségügyi teherről, amit a bevándorlás okoz Magyarország számára.

(16.20)

Tehát ha jól látjuk, akkor ebben az esetben ez a 200 milliós szám bőségesen megugorhat, amennyiben ennek a jogszabálynak megfelelően végre kell hajtani ezeket a szűrővizsgálatokat.

Érdemes azt is tudni, hogy milyen tünetek vannak, illetve mivel kell számolnia az országnak, mivel kell számolni a törvényhozóknak, amikor erről a témáról beszélünk. Elsődlegesen felső légúti megbetegedések, emésztési panaszok szoktak lenni a leggyakoribbak, azonban már kerültek elő például rotavírussal fertőzött személyek, tüdőgyulladásban szenvedők, illetve bárányhimlős esetek. A legújabb jelenségek, hogy rubeolajárvány tört ki Németországban az illegális bevándorlóknak köszönhetően. Hasonlókra számíthat egyébként Magyarország is. Tehát az ezek elleni védelem és egyébként a szűrés egy fontos feladat, természetesen mindamellett meg­nézni, hogy milyen terheket jelent ez az ellátórendszerünkre.

Annak idején egyébként egy nagyon extrém álláspont is napvilágot látott, Jakab Zsuzsannáé, aki az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének európai regionális igazgatója. Ő maga azt mondta, hogy nem is a bevándorlók azok, akik veszélybe sodorják az európai társadalmat, hanem mi, európaiak veszélyeztetjük a bevándorlókat. Tehát látható, hogy mennyire ellentmondásosan ítélik meg a probléma nagyságát például egy dániai luxusirodából, ahol egyébként az igazgató asszony irodája található. De igen komoly problémáról van szó.

Mi annak idején egyébként azt javasoltuk, hogy a luxusirodáját elhagyva nyugodtan jöjjön el Röszkére és Ásotthalomra, és nézze meg, hogy működik-e a szűrés, mert egyébként akkor nem működött, láthatjuk, kivonták magukat alóla. Javasoltuk, hogy jöjjön el és nézze meg, hogy milyen betegségek vannak, hogy saját maga lássa, és ne csak Dániából spekuláljon arról, hogy milyenek vannak. És azt is mondtuk, hogy nemcsak Röszkéhez, hanem az akkor még egyébként csordulásig telt Keleti pályaudvarhoz is nyugodtan ellátogathatott volna, ahol, azt hiszem, mindenkinek kézzelfogható volt nemcsak egy nagyon komoly járványügyi fenyegetettség, hanem egy nagyon komoly járványügyi veszélyhelyzet is. Hiszen csak a szagokból, csak az elhelyezett hulladékokból, illetve az ott uralkodó rendből teljesen nyilvánvaló volt, hogy nagyon nem működik jól a rendszer.

De meg kell vizsgálni azt is, hogy milyen jogszabályi környezet van, mi ad lehetőséget a járványügyi intézkedésekre. A járványüggyel kapcsolatosan két A4-es oldalnyi jogszabálysor van, törvények és egyéb rendeletek, ez összességében 24 jogszabály harmonizálását jelenti, ha járványügyről és járványügyi intézkedésekről beszélünk, akkor ezt a 24 jogszabályt kell egyszerre áttekinteni és harmonizálni, és ennek alapján láthatjuk, hogy egyébként a törvényjavaslat, bár azt mondja, hogy érdemben nyúl bele, és egy előrelépést biztosít, lényegében talán nem áll mindenben harmóniában a járványügyi jogszabályok között.

A törvényjavaslat kiegészíti egyébként az új egészségügyi törvényt, és egy olyan új intézménnyel látja el, amit államtitkár úr már az expozéjában elmondott, ami a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetre adna megoldást. A személyi hatályát tekintve a menedékjogról szóló törvény szerinti elismerési kérelmet benyújtó személyekre koncentrál, a szűrések helyét - és ezt említettük, nagyon fontos -, a menekültügyi hatóság által kijelölt helyen teszi lehetővé, ami egy kicsit azért még mindig képlékeny, hogy melyek lesznek ezek a kijelölt helyek. De beszél a tranzitzónáról is, tehát jogunk van feltételezni azt, hogy egyébként egy tranzitzónai szűrésről álmodozik, vagy azt kívánja a kormány megvalósítani.

Ami viszont érdekesebb és a szűrés elvégzésének egyik sarkalatos pontja lehet, és talán egyetlen hibaforrása is lehet, az magának a szűrésnek az elvégzéséről kiállított igazolás. Látnunk kell, hogy önmagában azzal, hogy egy szűrést elvégeznek, költséget okoznak az államnak, erről kiállítanak egy igazolást, majd ez a tranzitzónából a Magyarországra való belépésnek az egyik feltétele lesz. Ez önmagában semmi mást nem csinál, mint csak egy adminisztrációs terhet tesz a magyar államra, egy költséget ró a magyar államra, viszont a járványügyi biztonságot nem tudja garantálni, mert továbbmegy az a személy vagy tovább tud menni az a személy, csak a megszerzett igazolással, hogy nála szűrés volt, anélkül, hogy megismernénk egyébként az ő eredményeit. Tehát érdemesebb lenne úgy és kristálytisztán megfogalmazni, hogy a továbblépésének a lehetősége, azaz, hogy Magyarországra beléphessen vagy Magyarországon keresztül átmehessen, annak a feltétele az legyen, hogy ne csak a szűrésről való igazolását, hanem a szűrési eredményeit is lássuk, illetve bemutassa, hiszen mint láttuk, előtte is a szűrésen részt vevők 95 százaléka sem volt tisztában és nem is várta meg, és nem is tudott a szűrésének az eredményéről.

Tehát ezzel mindenképpen kezdeni kell valamit, ezzel kapcsolatosan törvénymódosításra mindenképpen szükség lesz, vagy a módosító javaslatokra szükség lesz. Utána kritikaként elmondható, hogy a jogszabály nem akadályozza meg a beteg vagy a potenciális fertőzőforrás mozgását, és nem tesz elé olyan fizikai korlátot, amellyel megakadályozható lehetne, hogy az egészséges lakossággal érintkezzen vagy olyan helyre lépjen, ahol fertőzésveszély alakul ki. Nem ad időt talán a kellő vizsgálatra, igazából annak az elvégzését előtérbe helyezi, de az eredményre kevesebb hangsúlyt fektet maga a javaslat.

A Jobbik Magyarországért Mozgalom egyébként már a tavaszi vitában is elmondta, és akkor nagyon sok embernek a meglepődést láttam az arcán, hogy milyen járványok fenyegetnek egyébként Magyarországon. Ez azóta egyébként teljes realitássá vált. Éppen ezért egy határozati javaslatot nyújtottunk be, jóval megelőzve egyébként a kormányt, amelyben több jogszabály módosítását kértük, többek között egyébként az egészségügyi törvénynek is a módosítását, amelyben azt szerettük volna, hogy tükröződjön, hogy ne becsüljük alá a járványügyi helyzetet, a szabad mozgásnak valamilyen módú korlátozását, olyan korlátozását, ami az európai uniós jogszabályokkal, illetve a magyar jogszabályokkal is összhangban van, azt biztosítsuk, és ezáltal megvédjük a Magyar­országra leselkedő potenciális fertőzésektől az országot. A célja az volt, hogy egy szervezett és egyben hatékonyabb ellenőrzést kapjunk a határainkon, és hogy ezek a személyek szabadon egyébként vagy fertőző állapotban ne menjenek át az országon.

Mindenképpen azt szükséges azért hangsúlyozni, és ami érdemes, hogy államtitkár úr válaszában esetleg kihangsúlyozásra kerüljön, hogy bár ezt egy szélesebb körű biztonsági rendszernek tituláltuk, ehhez képest, a semmihez képest valóban előrelépés, a Jobbik elképzeléséhez képest nem előrelépés. Azonban azt tisztázni kell, hogy milyen költségvonzata lesz, tehát milyen terhei lesznek a társadalomra, milyen számú szűrésről beszélünk, milyen költségek mellett beszélünk, mennyibe fog kerülni az adófizetőknek, illetve azt is esetleg elmondhatná a kormány, hogy a jelenlegi törvénymódosítás mellett milyen más, egyébként járványügyi intézkedésekben gondolkodott, és mik voltak azok az egyeztetési szempontok, amiket figyelembe vett, mert nagyon úgy néz ki, hogy ez jelenleg a fertőzések terjedéséhez nem akadály, nem megoldás, illetve csak részbeni megoldás.

Éppen ezért jóval határozottabb fellépésre van szükség a kormány részéről. Köszönöm szépen a türelmet, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)