Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

SZABÓ SÁNDOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban, képviselőtársaim már elmondták, hogy 2011 óta november 15-e, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem születésnapja a magyar szórvány napja. Az RMDSZ nagyváradi kongresszusa a Hunyad és Kovászna megyei tisztségviselők javaslatára 2011-ben, február 27-én fogadott el egy olyan határozatot, amelyben november 15-ét a magyar szórvány napjává nyilvánította. Amiatt döntöttek így, mert az anyaország határain kívül a tömbben, a kisebbségben és a szórványban élő magyarok sajátos, különleges gondokkal küszködnek, és közülük is talán a szórványban élők helyzete a legveszélyeztetettebb.

2013-ban a magyar szórvány ünnepe kiterjedt az egész Kárpát-medencére. Erről a Magyar Állandó Értekezlet szórványszakbizottsága határozatot hozott 2013 májusában. A magyarországi központi eseményt november 12-én Budapesten a Magyarság Házában tartották. A résztvevők szakmai konferencián tekintették át az erdélyi, vajdasági, a felvidéki és a kárpátaljai szórványstratégiákat, a szórványban folyó oktatást és nyelvoktatást, az asszimiláció jelenségét és a szórványkollégiumok helyzetét. Az RMDSZ a Magyar Állandó Értekezlet 2014. évi ülésén tett arra javaslatot, hogy törvény szentesítse a magyar szórvány napjának a megünneplését. A MÁÉRT ülését megelőzően Medgyesen a magyar szórvány napjának erdélyi központi rendezvényén Kelemen Hunor köszönetet mondott mindazoknak, akik közösségépítő munkát végeznek a szórványvidéken, hangsúlyozva azt, hogy a tömb és a szórvány tulajdonképpen egymásra vannak utalva, egyik sem létezhet a másik nélkül.

Az RMDSZ elnöke szerint leghamarabb a nagyvárosi szórványközösségek számára kell megoldást találni a kihívásokra. A legnagyobb probléma az, hogy nem tudjuk elérni a nagyvárosok negyedeiben az ott élő embereket, és még az egyház segítsége sem elegendő ehhez. A Temesvár, Zilah vagy éppen Kolozsvár nagy negyedeiben élő magyar közösségek a legveszélyeztetettebbek, őket fenyegeti leginkább az asszimiláció, hangoztatta akkor Kelemen Hunor. Kiemelte az anyanyelvi oktatás fontosságát, kijelentette, hogy minden magyar gyermek számára biztosítani kell annak a lehetőségét, hogy anyanyelvén tudjon tanulni.

A magyar szórvány napja elfogadásán túl azonban kiemelt figyelmet kell fordítani, és tenni is kell a szórványközösségek problémáinak megoldására, amelyek külső segítséget igényelnek nyelvük és kultúrájuk megőrzéséhez. Ennek érdekében itt már többször elhangzott, szükséges a szórványközpontok, oktatási intézmények és kollégiumok továbbfejlesztése és hálózatba történő integrálása. A közép- és felsőfokú oktatás megerősítése mellett további szórványközpontok és -kollégiumok létrehozása is szükséges, ezek működtetése is fontos. A szórvány tanári és lelkészi ösztöndíjprogramokat pedig el kell indítani. Kiemelt odafigyelést igényelnek a nagyvárosi szórványok, ahol elsősorban az oktatási és a kulturális intézményrendszer hiányosságait kell közös erővel pótolni.

Szükség van továbbiakban a szórványprogramok költségvetésének a támogatására is, annak növelésére. A fejlesztési célok megalapozott meghatározása érdekében szükséges egy átfogó szórványprogram kidolgozása is, és végezetül támogatni kell a magyarok által lakott régiók, valamint a szórványban élő közösségek között kialakuló testvérkapcsolatokat és kulturális programokat.

Az MSZP tehát a magyar szórvány napjáról szóló határozati javaslatot támogatni tudja, de az előbb felsorolt problémákra, azt gondoljuk, hogy kiemelt hangsúlyt kell fordítanunk. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiból.)

(15.10)