Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Köszönöm a türelmüket. Én magam már több órája vártam a felszólalásra, de elnézést kérek, itt hirtelen véget ért az előző napirendi pont.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország vonatkozásában 1992. november 5-én lépett hatályba az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt egyezmény. Az emberi jogi egyezmény jelenleg 14 hatályban lévő jegyzőkönyvvel rendelkezik. A 2012. évi brightoni konferencián elfogadott nyilatkozat az Emberi Jogok Európai Bírósága ügyterhének csökkentése kapcsán feladatként jelölte meg egy további, az egyezmény módosítását igénylő kérdésekre vonatkozó jegyzőkönyv előkészítését. Így került napirendre az egyezményt módosító 15. jegyzőkönyv megalkotása, amelynek célja és lényege tehát a bíróság munkájának hatékonyabbá tétele.

Az egyezmény érvényesülésének alapkonstrukciója változatlan. A jegyzőkönyv is megerősíti, hogy elsősorban a szerződő államok kötelezettsége az egyezményben foglalt jogok és kötelezettségek érvényesítése, és ebben a jogok tartalmát és korlátozhatóságát illetően bizonyos mérlegelési joggal is rendelkeznek. A bíróság tehát kontrollt és kiegészítő jellegű jogvédelmet nyújt, ami azt jelenti, hogy a kérelmező csak akkor fordulhat Strasbourghoz, ha a hazai jogorvoslatokat kimerítette, a szerződő államoknak ugyanakkor kötelességük, hogy hatékony hazai jogorvoslatokat biztosítsanak a nemzeti jogon belül.

Az egyes újonnan szabályozott tárgykörök a következők. A legutóbbi módosítás a bírák hivatalviselési idejét a korábbi hat évvel szemben kilenc évben állapította meg, ugyanakkor eltörölte azt, hogy ismételten megválaszthatók a bírák. A mostani 15. jegyzőkönyv a választhatósági életkor felső határát a 65. életévben állapítja meg. A hatályos szabályok szerint 70 éves korban a bíró mandátuma megszűnik. Csak egy zárójeles megjegyzés: nem tudom, emlékeznek-e még azokra a hosszú vitákra, amikor arról vitatkoztunk, hogy vajon lehet-e csökkenteni a magyar bírák szolgálati idejének felső korhatárát. Nos, az Emberi Jogi Bíróságon ez most következik be. (Dr. Gyüre Csaba: Nem, éppen hogy növelték.)

Az eljárási rendet illetően a jelenlegi szabályok alapján a bíróság első fokon eljáró kamarájának joga van ahhoz, hogy az előtte folyamatban lévő ügyben, amennyiben az egyezmény vagy a kapcsolódó jegyzőkönyvek értelmezésében lényeges új kérdés merült fel, vagy egy korábban hozott határozattal ellentétes megítélés formálódik, akkor döntési hatáskörét átadja a nagykamarának, így a kérelem elbírálása felgyorsulhat, mert a kétfokozatú eljárásból egy fok kimarad. Ennek viszont jelenleg korlátot szab az, hogy a felek ellenzése esetén a kamara nem élhet ezzel a jogával.

(18.30)

A 15. jegyzőkönyv ezt a korlátozó lehetőséget eltörli. A kérelmezők az egyezmény hatályos szabályai alapján a hazai jogorvoslatok kimerítése után, a jogerős végső határozat kézbesítésétől számított hat hónapon belül fordulhatnak a bírósághoz. Az információs technológia és a kommunikációs eszközök fejlődése következtében a 15. jegyzőkönyv ezt a határidőt négy hónapra csökkenti.

Az ügymenetet segíti egy további módosítás is. Jelenleg a bíróság az előterjesztett egyéni kérelmet elfogadhatatlannak nyilvánítja, amennyiben úgy találja, hogy a kérelmező nem szenvedett jelentős hátrányt, kivéve, ha az egyezményben és az ehhez kapcsolódó jegyzőkönyvekben meghatározott emberi jogok tiszteletben tartása a kérelem érdemének vizsgálatát teszik szükségessé. Viszont az is kitétel most, hogy ezen az alapon egyetlen ügy sem utasítható el, amit hazai bíróság nem vizsgált meg megfelelően. Ez utóbbi kitételt a 15. jegyzőkönyv eltörli, és így kiküszöböli azt, hogy a bíróság az egyébként érdemében jelentéktelen és jelentős hátrányt nem okozó üggyel akkor is foglalkozzon, ha a hazai eljárás pusztán formai okokból nem volt kielégítő.

A csatlakozás célja, hogy a bíróság megnövekedett ügyterhét csökkentse. Ugyancsak fontos cél a strasbourgi eljárások felgyorsítása. A 15. jegyzőkönyvet az Európa Tanács 47 tagállama közül 41 tagállam írta alá, közülük 21 ratifikálta. Magyarország részéről július elején történt meg az aláírás, ez alkalommal az Európa Tanács főtitkárhelyettese méltatta a magyar csatlakozást. A törvényjavaslat a jegyzőkönyv kihirdetésével annak a belső jogrendbe történő beillesztését szolgálja.

Mindezek alapján kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen a szót.