Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

KÓSA LAJOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Először egy ügyrendi megjegyzést szeretnék tenni. A vitában én előterjesztőként veszek részt. Az előterjesztőnek joga van a vitában bármikor hozzászólni, sőt kéréseket fogalmazhat meg az ülés levezetésével kapcsolatban, például javaslatot tehet a vita lezárására. Tehát ne keverjék össze a különböző szerepeket! Ha egyszerű képviselőként vagy úgymond általános feladatokat ellátó képviselőként szól valaki, akkor nem illetik meg őt ezek a jogok. Tehát minden olyan kioktatást, ami a demokratikus viselkedéssel kapcsolatos, visszautasítok. Egész egyszerűen önök nem ismerik a házszabályt, és ez okozza a zavart.

(11.00)

Elnök Úr! Tisztelt Ház! Valóban, a szövetkezeti mozgalommal, a szövetkezeti gondolattal kapcsolatban komoly múlttal rendelkezem, de én ezt nem vádként élem meg, hanem örülök neki. Nagyon-nagyon örülök annak, hogy a diákszövetkezeti rendszert sikerült rendbe tenni. A diákszövetkezeti rendszer akkor jutott válságba, amikor Kiss Péter meghalt, és így a parlamentben a legnagyobb akkori mentorukat elveszítették. Utána jött a Czeglédy-korszak, ami egyébként a bűnözéssel volt egyenértékű. Czeglédy Csaba valóban egy bűnöző, ráadásul visszaeső bűnöző, kétszer ítélték el ugyanolyan bűncselekmények alapján jogerősen. Tehát mindenkinek jogában áll, sőt így a helyes, hogyha Czeglédy Csabát mint visszaeső bűnözőt aposztrofálja. Minden mást bűnözőnek titulálni mindenfajta megalapozottság nélkül olyan vádaskodás és rágalmazás, amit Varga képviselő úrtól nagyon sokszor láttunk már, mert Varga képviselő úr egyetlenegy tudománya a rágalmazás mindenfajta alap nélkül. Soha semmi pozitívat még nem tett politikai pályafutása alatt, ismerem Debrecenből, azon kívül, hogy alusisakot hajtogatott magának, hülyét csinálva az egész országban magából, de ez a szíve joga, illetve rágalmazott mindenfajta alap nélkül. Ez az ő tudománya, ebből adott ízelítőt. Gratulálunk hozzá!

Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nem térek ki mindenre, ami a vitában elhangzott, mert a javaslatom nem valamifajta lapis philosophicum vagy panacea, hogy minden problémára megoldást találjon. Olyat kértek számon a javaslatomon, amit nem tud, de nem is akar: áfakérdés, adópolitika, kínai egyetem alapítása, a bérszínvonal alakulása, az infláció alakulása. Ez egy szövetkezeti előterjesztés, szövetkezeti előterjesztés, ez egy vállalkozási forma. Tehát mindenki, aki itt demográfiától kezdve mindenki mindenféléről beszélt, nem kívánok ezekre válaszolni (Z. Kárpát Dániel: Miért írtátok az indokolásba?  Az elnök csenget.), azért nem, mert, még egyszer mondom, ez egy szövetkezeti törvénymódosítási vita. Éppen ezért a Z. Kárpát Dániel által felvetettekre nem kívánok reagálni, mert nem jöttek ide a tárgyhoz.

Bangóné képviselőtársam hozzászólásához annyit mindenképpen szeretnék tenni, hogy nem először tapasztaljuk már, hogy komoly szövegértési gondjai vannak a törvényjavaslatokkal kapcsolatban. Ezt egyébként a munka törvénykönyve vitáján is megéltük, amikor az általam előterjesztett módosításból azt olvasta ki, hogy megszűnik a szabadszombat Magyarországon, és mindenkinek dolgozni kell szombaton is. Gondolom, mindenki észrevette, hogy ez nem igaz. Mi akkor is tudtuk, hogy hazugság. Ő egy  pont, pont, pont  nagyon erős képet csináltatott magáról fekve az MTA székházában, de minden más, amit mondott, az ezzel kapcsolatban hülyeség volt.

Korózs képviselőtársam felvetéseire szeretnék érdemben reagálni, mert azok szemmel láthatólag a tárgyhoz tartoztak és fontos kérdésekre utaltak. Beszélt az általános szövetkezeti mozgalomról. Nem mindegyik szövetkezet működik úgy, hogy személyes részvételre kéri a tagságot. Például a lakásszövetkezetek. 600 ezer ember él lakásszövetkezeti lakásban. Itt mindenfajta jogi anomáliák vannak, majd szeretnék ezzel kapcsolatban is egy törvényi előterjesztéssel élni. Ott értelemszerűen a személyes közreműködés értelmezhetetlen is.

Például az ÁFÉSZ-ok átalakulásával létrejött egy zrt. helyettük, ami nem nevezhető szövetkezetnek, bár egyébként a szövetkezeti mozgalom tagja is ilyen furcsa örökségként. Lényegében a hitelszövetkezetek megszűntek Magyarországon, bankká alakultak át. Tehát elég jelentősen alakult át a szövetkezeti mozgalom, de a törvény egy általános kerettörvény a szövetkezetekkel kapcsolatban. Vannak szövetkezeti formák, ahol a személyes közreműködés értelmezhető, ilyen az iskolaszövetkezet, a nyugdíjas-szövetkezet, és a kismama-szövetkezet is ilyen lesz, ahol viszont a személyes közreműködésnek nincs korlátja. Azért nincs korlátja, mert abból indulunk ki, hogy ez egy önkéntes vállalkozási forma, ahova, hogyha belép valaki, akkor a személyes közreműködést maga vállalja. Egyébként bizonyos termelési és értékesítési szövetkezetek ilyenek, főleg mezőgazdaságra, betakarítás idején jellemző, ahol például a tagok 9 óránál is többet dolgoznak egyfolytában, tulajdonosként, tehát ez nem mond ellent a munka törvénykönyvének, ahol ez ki van zár-va, de ők nem is alkalmazottak, hanem tagok. És mondjuk, egy hordás vagy egy úgynevezett kampányidőszak idején, amikor mezőgazdasági betakarítás, feldolgozás van, akkor elképzelhető, hogy többet teljesítenek, viszont az általános szabályozás erre nem tér ki, ezt nem tiltja, mert abból indultunk ki, hogy a tagok  hogy is mondjam  el tudják dönteni, hogy ezt vállaljáke vagy sem.

Itt a kismama-szövetkezeteknél azért van benne ez a korlátozás, mert itt mindenképpen fontosnak gondoltuk azt, hogy a kismamák élethelyzetéből fakadóan ne vállalhassák túl magukat. Tehát mind a pihenőidő, mind pedig a 9 órás korlátozás ezt a célt szolgálja. Tehát itt nem valamifajta kényszerről van szó, hanem ha valaki túl akarja vállalni magát, vagy bizonyos szintek felett akar vállalni, ezt szerettük volna korlátozni.

Tehát itt az a félelem, amit Korózs Lajos megfogalmazott, szerintem megalapozatlan. Ha valaki elolvassa a szöveget, akkor ez egy felső határt szab egyébként annak a vállalásnak, amit egy kismama személyes közreműködéssel tehet. Nem valószínű egyébként. Tehát tipikusan ilyen vállalást diákszövetkezetek vállalnak  a nyugdíjasok nem szoktak , mert a diákokra jellemző az, hogy hórukkmunkát vállalnak, két napja van, akkor beleáll, és dolgozik napi 10-12 órát. Ott nincs korlátozás, tag a szövetkezetben, személyes közreműködéssel mint tulajdonos dolgozik. Ezt a kismama-szövetkezeteknél a speciális élethelyzet és az otthon gondozott kisgyermek miatt gondoltuk, hogy valami felső korlátot beteszünk. Ha még ez is sok, akkor vegyük lejjebb, tehát akkor várom a módosító javaslataikat, de ez nem valamifajta kényszer, hanem ez egy korlátozás.

A másik, amit felvetett Korózs Lajos, hogy hogy lehet értelmezni azt, hogy külön megfogalmazunk olyan feladatokat, vagy nem is feladatokat, hanem olyan lehetőségeket, amelyeknek az ellátását lehet finanszírozni a szövetkezet szociális vagy a közösségi alapjából. De ha megfigyeli a szöveget, amennyiben ilyet csinálnak, akkor erre plusz-adókedvezmény van, mert az étkezési jegy, ami szja-mentes, az étkezési jegy felhasználását erre megengedjük, és akkor úgymond így az szja-t egy kicsit tudják csökkenteni, ha valaki akarja.

Megpróbáltuk azt összeszedni, hogy mi életszerű a kismamák számára, ami a szociális és a közösségi alapok felhasználásánál kiemelendő, és itt az élethelyzetükből indultunk ki megint, hogy nyilvánvalóan szakmai előadások meghallgatása vagy bizonyos gyermeknevelési tanfolyam ilyen lehet. El kell különíteni a szövetkezeti bevételből egy közösségi alapot, és hogy ezt erre lehet felhasználni, ez egy lehetőség, igazából szja-kedvezmény a kismama-szövetkezetekben részt vevőknek, de megint csak azon az alapon, hogy megpróbáltuk modellezni, meg érdekvédelmi szervezetekkel beszéltünk annak kapcsán, hogy mi lehet itt életszerű.

Én nagyon remélem, hogy ha még van olyan javaslat, ami esetleg megfogalmazódik, és tényleg ahhoz a tárgyhoz kapcsolódik, amiről a törvényjavaslat szól, akkor azt szívesen várom, hogy előterjesszék, és megpróbáljuk beépíteni, vagy leülünk és megbeszéljük, hogy az értelmese vagy sem. Egy biztos: ez a törvényjavaslat a kismama-szövetkezetek mint lehetőség megalapításáról szóló törvényjavaslat. Egy csomó minden, ami a vitában felvetődött, arra alkalmatlan, de a parlament maga is úgy dolgozik, hogy nem ilyen generáláltalános wishful thinking törvényjavaslatokat terjesztünk elő, hogy legyen minden jobb, és ezt mindenki tartsa be, hanem konkrét terület, konkrét jogszabály, ami egy konkrét feladatot vállal fel, jól, rosszul, meglátjuk. Nagyon-nagyon sok ilyen jogszabályra van szükség ahhoz, hogy összességében Magyarországon az élet kedvezően alakuljon. Én ehhez szeretnék hozzájárulni.

Akikkel konzultáltam, azoknak ez tetszett, de legalábbis senki nem mondta, hogy érdeksérelmet szenved ettől, és biztos vagyok benne, hogy nem ez volt az utolsó olyan javaslat, amit a szövetkezetek kapcsán előterjesztettem. Remélem, hogy azért ez is meg fogja kapni legalább a kormánypártok többségét, és akkor utána elindulhat ez a javaslat, a kismama-szövetkezetek ügye. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti sorokból.)

(11.10)