Felszólalás adatai

Az egyik ilyen sarkalatos törvény az államháztartási törvény, hamarosan kezdődik a részletes vitája, napirenden van a Magyarország pénzügyi stabilitásáról szóló törvényjavaslat, itt van a nemzeti vagyonról szóló törvényjavaslat, és nem utolsósorban a jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslat, amivel lesznek még gondjaink, ahol miniszterelnök úr azt jelezte a felszólalásában.

Nehezíti a tárgyalást, hogy időkeretben folynak ezek a viták, és így meglehetősen furcsa helyzetek adódnak. Ha az órára nézek és látom az időkeretet, bizony bele fog nyúlni az éjfél utáni időbe is ennek a törvényjavaslatnak a tárgyalása, miközben utána van még egy másik is, ami szintén időkeretes. Ha komolyan vesszük azokat az időkereteket, amiket a Ház vezetése meghatározott, akkor azt látjuk, hogy a törvényhozás komolyságát veszély fenyegeti.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mondtam már ebben a Házban, és feltehetően mondani is fogom még, mert időszerű, és ismétlés a tudás anyja: én Arisztotelésztől többek között azt tanultam, hogy nem emberek uralma alatt élünk, hanem törvények uralma alatt élünk, de nem általában törvényeket kell alkotni, hanem jó törvényeket kell alkotni.

(22.10)

Jó törvényeket kéne alkotni, és tudnánk talán jobb törvényeket alkotni akkor, hogyha nem lennének ennyire zsúfoltak ezek, nem szaladnának egymásra ezek a témakörök, hogy igen nehéz áttekinteni és friss fejjel vagy akár fáradt fejjel ezeket végiggondolni. Tehát a jó törvények megalkotásának a garanciái sajnos nincsenek meg.

Tehát nagy valószínűséggel mondhatom, hogy ez a törvény sem lesz jó törvény. Nem kételkedek abban, hogy önök, mármint a kormánytöbbség el fogja fogadni, eddig mindig ez történt a sarkalatos törvényekkel. Ezt is el fogják fogadni, noha ez messze nem olyan szintű előkészítéssel került ide, ami az elfogadását egyébként indokolttá tenné.

Kezdem azzal, hogy ez a nemzeti jelző, amit ráaggatnak mindenre, ha kell, ha nem, ez engem rettenetes módon zavar. Nem hiszem, hogy csak engem zavar. Kérem, elnevezték a Pénzügyminisztériumot Nemzetgazdasági Minisztériumnak, nem volt jó Kossuthnak a pénzügyminisztériuma. Elnevezték a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot, az adóhivatalt Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak, Nemzeti Foglalkoztatási Alap van a Munkaerő-piaci Alap helyett, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság van és így tovább. Pedig korábban is volt bőven nemzeti jelzővel meghatározott intézményünk: Magyar Nemzeti Bank, Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., Nemzeti Színház és így tovább. Azt gondolom, elkoptatjuk a nemzeti jelzőt, tisztelt képviselőtársaim.

Vigyázni kellene erre, mert azért a nemzeti jelző a Nemzeti dalhoz kötődik meg a Nemzeti Színházhoz meg a nemzeti ünnepekhez, és minden törvényre ráaggatjuk a nemzeti jelszót, és azt fogja hinni valaki, hogy ha egy törvényre rátesszük a piros-fehér-zöld csíkot, a nemzeti színeket, akkor az egy jó törvény lesz. Itt van a kezemben a Magyar Közlönynek az a száma, amiben Magyarország Alaptörvénye található, szép nemzeti színekkel körítve. Ez is jó példája annak, hogy ettől nem egy törvény, egy alaptörvény sem. Tehát vigyázzunk a nemzeti jelzővel, és ne hagyjuk ezt a témát a Kerényi-féle megoldások körében, ami ugye, ismerjük ezt a bizonyos "alaptörvény asztala" című megoldást.

De végül is ez ízlés kérdése, és ízlésekről vitatkozni fölösleges, meg stiláris kérdés, ennél talán fontosabb az, hogy a nemzeti vagyon fogalma, ami itt már szóba került - meg a bizottsági ülésen is szóba került -, ez már egy tartalmi hibája ennek a törvényjavaslatnak, hogy nemzeti vagyonnak nevezi azt, ami sokkal szűkebb, mint a nemzeti vagyon. Kérem tisztelettel, én utánanéztem, mikor készültem erre a hozzászólásra, ha valaki a Révai Lexikont megnézi - nekem 1916-os kiadás van meg -, abban is definiálják a nemzeti vagyont, meg azóta számtalan magyar közgazdász és statisztikus ugyancsak ebben a szellemben értelmezi a nemzeti vagyon fogalmát, de ha valaki a Google-keresőbe beüti a nemzeti vagyont, akár itt is meg lehet nézni. Nem azt jelenti a nemzeti vagyon, amit ez a törvénycím mond.

A nemzeti vagyonban benne van a termelő vagyon, benne vannak a munkaeszközök, munkatárgyak, művelés alatti szántóföldek, benne van a nem termelő vagyon: színházak, iskolák, kórházak, középületek, és itt jegyzem meg, hogy van nekünk egy törvényünk, egy 2007-es születésű vagyontörvény az állami vagyonról, ami a vagyont, az állam vagyonát úgy osztotta ketté, hogy kincstári vagyon és üzleti vagyon. Aztán a nemzeti vagyon része a tartalék- és biztonsági készletek, a lakosság tulajdonában lévő házak, telkek, tartós fogyasztási cikkek, a külföldi követelések, ezek mind-mind a nemzeti vagyon részei.

Tisztelettel kérem, ne írjanak át minden kifejezést! Én közgazdász vagyok, a szakmai tisztesség is azt mondatja velem, hogy átírják a teljes közgazdasági terminológiát. Az alaptörvényben a GDP-t definiálták, egészen extrém módon elnevezték teljes nemzeti terméknek vagy micsodának, egy másik törvényben visszahozták a régi kifejezést, ami jó: a bruttó hazai terméket. Hát minek kell mindent megváltoztatni? Azért, mert kétharmaduk van? Önök képesek a Pitagorasz-tételt átírni, az a² + b² az nem c², hanem d², mert nekünk kétharmadunk van? Tessék már tisztelni a szakmát, a szakma terminológiáját! Száz év alatt kialakulnak egyezményes definíciók egy fogalomra, és önök minden további nélkül átírják és másnak nevezik.

Emlékeztetnék Neumann Jánosra, a számítógép atyjára, aki azt mondta többek között, hogy a közgazdaság-tudomány fogalmai és az egzakt tudományok, természettudományok fogalmai között lényeges különbségek vannak, és hogyha nem tudunk egzakt fogalmakat definiálni, akkor nem tudunk kommunikálni. Ha a számítógépen egy karaktert rosszul ütünk be, akkor nincs eredmény. Hát nem lehet bármit bármikor bárminek nevezni! Kérem, ez a törvényjavaslat nem a nemzeti vagyonról szól, hanem annak egy részéről, ami nagyon fontos: az állam vagyonáról, pontosabban az államháztartás egy részéről, mert még az államháztartás egészéről sem szól, hiszen a törvényjavaslat maga mondja ki, hogy a társadalombiztosítási alapok pénzeszközei nem számítanak bele. Hát lehet, hogy még az a szerencse, hogy a tb-alapokban levő nyugdíjalapok nem számítanak bele e javaslat szerint az államháztartás, illetve az állam vagyonába, illetve a nemzet vagyonába. A nemzet vagyonába természetesen beleszámít a nyugdíjalapokban levő pénz is.

Végül is miről szól ez a törvényjavaslat? Átböngésztem vagy kétszer, nem egyforma intenzitással minden passzusát, de alaposan megnéztem. Hát végül is az államháztartásnak két alrendszeréről beszél: a központi költségvetés és a helyi önkormányzatok alrendszeréhez tartozó vagyont próbálja a helyére tenni. Kétségtelen, ennek a törvényjavaslatnak vannak erényei is, ezeket sem szeretném elhallgatni. Mindenekelőtt azt mondanám: először is nem volt még ilyen lajstrom, én legalábbis nem láttam ilyen lajstromot, mint amit az 1. és a 2. melléklet tartalmaz. Ez rendkívül érdekes, és különösen ahogy itt Endrésik Zsolt frakciótársam említette, hogy egy földrajztanár számára - de egy laikus számára is - nagyon sok új információt ad, mert ebből kiderül számomra, hogy ennyiféle folyót meg egyéb érdekes dolgot nem láttam eddig életemben, tehát ad ehhez inspirációkat ez a két melléklet. Ez tehát hasznos.

Az is hasznos, hogy egyes fogalmakat próbál definiálni, illetve definiál a törvényjavaslat, bár itt is vannak hiányosságok vagy legalábbis érdekességek, mert azt mondja többek között, hogy amikor azt a definíciót adja, hogy mi a dolog, akkor azt mondja, hogy a dolog: minden birtokba vehető dolog. (Derültség a Jobbik és az MSZP soraiban.) Hát kérem szépen, hogyha az elemi logika szabályait nézzük, akkor ez elég érdekes definíció. Azt hiszem, ezt hívják tautológiának a logikában, tehát mondjuk, egy logikakollokviumon aligha tudna átmenni valaki akkor, ha ilyen módon definiálna egy fogalmat.

De ennél is fontosabb probléma az - ahogy itt szóba került, és a bizottsági kisebbségi véleményben is elhangzott -, hogy nem teljes a lista. Ez a rendkívül érdekes és értékes 1. számú melléklet, ami tartalmazza ezeket a vagyontárgyakat tételesen felsorolva - illetve nem vagyontárgyakat, hanem a folyókat -, de amiről beszélni akarok, ez a II. fejezet 4. §-ában az állam kizárólagos tulajdonába tartozó tárgyak. Itt már szóba került a Szent Korona mint fizikai értelemben vett nemzeti értéktárgy, az Országház, aztán megáll a sor. Vártam a Lánchidat, vártam az Árpád hidat és így tovább, taxatívan felsorolva - miért állt meg itt? (Derültség, közbeszólások a Jobbik soraiban.) Itt kimaradtak a Duna-hidak, kimaradtak olyan kérdések, mint a jegybanki nemesfémkészletek. Kérem tisztelettel, az 1990-es évek elején az akkori jegybankelnök vezérletével eladtak 62 tonna aranyat. Jó lenne most, ha az lenne, most kétszer annyit érne körülbelül az az arany.

(22.20)

Surányi Györgynek az volt a véleménye, hogy az aranyat ő csak a szép nők nyakában szereti látni vagy ujján jegygyűrű formájában.

Mennyi most a jegybank aranykészlete? Gondolom, az is a nemzeti vagyon része. Alig hiszem, hogy ezt vitatná valaki. Ez a 3 tonna, ami még megvan, az most nem része ezek szerint a nemzeti vagyonnak? Vagy mi van az állami tartalékkészletekkel? Ezt sem először mondom! A Tartalékgazdálkodási Igazgatóság szerepel a 100 százalékos állami tulajdonban levő vállalatok listáján, nagyon helyesen. A Tartalékgazdálkodási Igazgatóság gazdálkodik azokkal a készletekkel, amelyek vis maior-helyzetekben, katasztrófahelyzetekben az ország rendelkezésére állnak. Erről sem tesz említést ez a javaslat.

A honvédelmi készletek, a honvédelmi járművek, műkincsek, köztéri szobrok, semmi nincs róla. A köztéri szobor, ami a Kossuth téren a Rákóczi-szobor vagy a Kossuth-szoborkompozíció vagy József Attila nem része az állami vagyonnak vagy a nemzeti vagyonnak? Dehogynem! Csak ebben nincs benne.

Államtitkár asszony a költségvetési bizottsági vitában a kérdésemre azt válaszolta, hogy az a leltár vagy az a vagyonregiszter, amit régóta várunk, nem fog elkészülni ez év végére. Ez egy rendkívül lelombozó információ volt számomra. Azért is többek között, mert én írtam egy levelet az év elején Fellegi miniszter úrnak, pontosabban kérdést tettem föl neki, ahogy ezt az alkotmány lehetővé teszi a képviselők számára, azt kérdeztem, hogy mikor készül el az állami vagyon leltára, és mikor teszik majd nyilvánossá. Ez volt a kérdésem.

Kaptam egy választ, ami végül is megnyugtatott, azt mondtam, hogy hát akkor jó, legyünk még türelemmel, mert hiszen - írta miniszter úr a válaszában - az év végi határidőre, mármint 2011. év végi határidőre az állani vagyon tételes leltárát elkészítjük és hozzáférhetővé tesszük. Kérem tisztelettel, most egyéves csúszás van, aztán esetleg egy év múlva meg azt mondják, hogy most nagyon nagy a feladat, nem tudtuk megoldani.

Tisztelettel jelentem, hogy ha nem tudják megoldani a Nemzeti Vagyonkezelő vezetői ezt a feladatot, akkor talán más vezetőkkel kell dolgozni. Olyan fizetések mellett, mint amik a Nemzeti Vagyonkezelőnél vannak - a honlapjukról vettem a számokat, tényeket, illetve egzakt adatokat mondok, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-ről beszélek -, a vezérigazgató havi fizetése 2 millió forint, akárcsak a vezérigazgató-helyettesé: kettőmillió forint. A kabinetfőnök havi fizetése 1 millió 150 ezer forint. Kérem tisztelettel, ilyen fizetéseket élvező vezetőktől elvárható az, hogy gyors tempóban és szakszerűen oldják meg ezt a feladatot. Csinálják már meg ezt a vagyonregisztert, vagyonleltárt, mert ez állampolgári joga, alkotmányos joga mindenkinek, hogy hozzáférjen és megismerkedjen ezekkel az adatokkal!

Kérem szépen, eleink meg tudták ezt csinálni olyan helyzetben, amikor az ország tényleg a tönk szélén volt, hiszen a trianoni békeszerződések vették el az ország kétharmadát, de voltak olyan statisztikák, amelyek világosan meg tudták mondani a nemzet termőföldjét hektárban. 22,3 millió hektárról 9,6 millió hektárra csökkent Magyarország nemzeti vagyonán belül a termőföldek aránya. A rétek, legelők aránya 28 százalékra csökkent, az állami erdőké, illetve a nemzet erdeinek aránya 14,5 százalékkal csökkent. Nem sorolom az adatokat. 1928-ban a Justice for Hungary című kiadványban ezek megtalálhatók voltak. Hogy tudták ezt megcsinálni akkor, számítógépek nélkül, 1928-ban? És most nem tudjuk, hogy hol tartunk, nem tudjuk, mennyi az ország vagyona. A nemzet vagyona, illetve az állam vagyona. Ugyanúgy nem tudjuk, mint ahogy 1990-91-ben sem tudta az akkori országvezetés, de mondjuk, történelmietlen lenne talán őket szakszerűtlenséggel vádolni, hiszen abban a helyzetben tényleg információk nélkül kellett cselekedni.

De tény az, hogy úgy kezdődött el a privatizáció 1990-től - még korábban a spontán privatizáció -, meg a kárpótlás meg a helyi önkormányzatok vagyonhoz juttatása, hogy nem tudták a vezetőink, hogy mennyi az állam vagyona. És úgy kaptak a pártok is székházakat, hogy ott volt a nagy szalmakazal, abból kivették a székházakat, így kapott a Fidesz is egy nagyon szép épületet, aztán másnap eladta, amikor megkapta, az Erzsébet híd pesti hídfőjénél a volt Tiszti Kaszinót, mint tudjuk, vagy így kapta az MDF a Bem rakparti laktanyát, és így tovább. Ezt ki lehetett akkor egyszerűen emelni az állami vagyontömegből, mert nem tudta azt akkor senki sem, hogy az mekkora tömeg.

Tisztelt Képviselőtársaim! Sorolhatnám ezeket a hiányosságokat, de végül arra szeretnék hangos gondolkodással magamnak választ adni, meg talán másokat is a válaszhoz hozzásegíteni, hogy mi végül is a célja ennek a törvényjavaslatnak. Nem találtam más választ, mint azt, hogy meg akar felelni az alaptörvény előírásainak, előírásának, és kipipálni egy újabb sarkalatos törvényt, mert valami oknál fogva december 31-éig, ha törik, ha szakad, itt még a tisztelt kormányoldal, kormánytöbbség mindenáron ki akarja kényszeríteni a parlamentből ezeket a sarkalatos törvényeket.

Pedig én azt gondolom szakmai szempontból, hogy ha összefésülnék ezt a törvényjavaslatot meg a hatályban levő 2007-es CVI. törvényt, az állami vagyonról szóló törvényt, ami feles törvény - ez meg kétharmados törvény -, akkor lehetne egy tisztességes törvényt csinálni, amely áttekinthető, és nem ilyen kutyafuttában készült, mint ahogy ez itt ránk van kényszerítve. Ha tehát csak az a célja, és én más célt nem találtam, hogy megfeleljen az alaptörvény 38. cikkelyének, akkor ez a 4-5 bekezdés, amit a 38. cikk tartalmaz az alaptörvényben, önmagában is képes garanciákat adni sok mindenre, ami fölmerült Aradszki képviselő úr és mások részéről is. Mindaddig az alaptörvény január 1-jétől hatályba fog lépni, és sok mindenre garanciákat ad. Én tehát nem érzem a hiányát annak, hogy egy ilyen hevenyészett és alapvető kérdésekre választ nem adó törvényjavaslatot keresztülhajszoljon a Ház csak azért, hogy ki lehessen pipálni még egy sarkalatos törvényt.

Fölmerült itt MSZP-s képviselőtársaim részéről az a kérdés vagy az a probléma, úgy értelmezték a törvényjavaslat paragrafusait, hogy az Állami Számvevőszék hatáskörét érinti, csökkenti vagy nyirbálja ez a törvényjavaslat. Bevallom őszintén, én ezek után fogom alaposabban tanulmányozni ezt a problémát, mert én az Állami Számvevőszékről szóló törvényt, ami az első sarkalatos törvény volt, szakmailag annyira rossznak tartom, hogy nem is foglalkozom azzal, hogy más törvény ezzel milyen viszonyban van. Ez egy elhibázott törvény, és lehet, hogy szakmailag van abban valami, amit MSZP-s képviselőtársaim mondtak, azzal tudniillik, hogy a hatályos számvevőszéki törvény szerint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. éves tevékenységét a számvevőszéki törvény szerint évente kell ellenőrizni, a mostani törvényjavaslat ezt pedig úgy fogalmazza, hogy az évenkéntiség nincs megismételve benne. Talán ez valami koherenciazavart jelent a két törvény között. Ezt is érdemes megnézni a törvényjavaslat készítőinek is.

(22.30)

Tisztelt Képviselőtársaim! A Jobbik programjában, a radikális változás programjában az a törekvés szerepel, az a mondat van leírva többek között, hogy 2010 végéig megalkotjuk az állami vagyonleltárt, amit az ÁSZ-nak, az Állami Számvevőszéknek hitelesítenie kell.

Itt tudniillik még egy dologról szó van, és erről végképp nem beszélt senki sem idáig, hogy egy dolog ez a lajstrom - amit én, mint mondtam, a magam módján üdvözlök, mert nem láttam még ilyet -, de nem teljes, több módosító indítvány már kint van a honlapon, lehet látni, hogy milyen vasútvonalak nincsenek rajta, milyen egyéb műtárgyak és vagyonelemek hiányoznak róla, tehát korántsem teljes ez a lajstrom. De az igazi kérdés az, hogy megvan-e az állam vagyona, meglesz-e, megvan-e minden úgy, ahogy majd a vagyonleltár tartalmazza, azt ellenőrizni kell. Egyáltalán a vagyonleltárt, azt gondolom, úgy fogja elkészíteni - ha idén már nem, akkor nem tudom, mikor - ez a szervezet, hogy tételesen megnézik, megvannak-e a földhivatali nyilvántartásokban ezek az ingatlanok meg az ingóságok, ami szintén fontos, meg a járművek, ami szintén fontos, meg amiről beszéltem, a műkincsek, a köztéri szobrok és a honvédségi eszközök meg a tartalékkészletek, ezek mind megvannak-e.

Vagy tizenvalahány évvel ezelőtt volt egy számvevőszéki vizsgálat, ami arra volt többek között kíváncsi, hogy a központi költségvetési szervek nyilvántartásaiban szereplő ingatlanok és az egyetlen hiteles forrásnak tekinthető földhivatali nyilvántartások hogyan vannak egymással szinkronban. Miután több ezer tételt megnéztek a földhivataloknál, illetve az adott központi költségvetési szervnél, kiderült, hogy csak a fele, durván a fele stimmelt. Tehát egy kórház, egy színház, egy hivatal a saját könyveiben olyan vagyonelemeket tartott nyilván, ami a földhivatali nyilvántartás szerint nem az övé volt, és fordítva.

Na most, ezért fontos az, hogy ez a vagyonleltár elkészüljön, és ezt kövesse egy auditálás az Állami Számvevőszék részéről, hogy tényleg megvannak-e ezek. Hogy az állami tartalékkészletek úgy vannak-e meg, olyan állagban vannak meg, hogy egy gabonatárolóban lévő gabona az még nem ment tönkre, vagy az olajtartályokban tényleg olaj van, és nem valami más folyadék, és azok a honvédelmi célú vagy terrorelhárítási célú eszközök vagy fegyverek vagy bármilyen fontos készletek azok rendben vannak-e. Ezek nagyon fontos információk, és ezekkel sem foglalkozik ez a törvénytervezet. Természetesen vannak olyan részek itt, vannak olyan kérdések, amelyek tételesen nem hozhatók le a törvényben, mert ezeknek a természete olyan, hogy esetleg titkos információkat tartalmaznak.

De összességében végül is az a tiszteletteljes javaslatom, hogy ne erőltessék át ezt a törvényjavaslatot csak azért, hogy ki lehessen pipálni még egy feladatot a sok sarkalatos törvény közül. Ez nem érett, ez egy hevenyészett és kellőképpen ki nem érlelt törvényjavaslat; egy törvénnyel több lesz, ha elfogadják, de nem leszünk beljebb ettől.

Köszönöm szépen, elnök úr. Köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiban.)