Felszólalás adatai

ELNÖK: Avarkeszi Dezső, az MSZP képviselője, kérdést kíván feltenni az igazságügyi és rendészeti miniszternek: "Eszköztelen-e a jogállam a bíróság befolyásmentes működésének biztosításával összefüggésben, van-e jogi válasz a bírósági tárgyalótermi félelemkeltéssel szemben?" címmel.

A képviselő urat illeti a szó.

(Pettkó Andrást a jegyzői székben
Móring József Attila váltja fel.)

DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! A bírák függetlensége, a bíróságok befolyásmentes működésének biztosítása a jogállamiság alappillérei. Nem véletlen, hogy alkotmányunknak a bíróságokkal foglalkozó paragrafusai a köztársaság kikiáltásának napján, 1989. október 23-án léptek hatályba. Az alkotmány szerint a bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve. A bírói függetlenség elvének fontos garanciája, de egyben fontos garanciája a sajtószabadságnak, a kiegyensúlyozott tájékoztatáshoz fűződő jognak, hogy a bíróság tárgyalása, ha törvény másképp nem rendelkezik, kivételt nem tesz, nyilvános.

A múlt héten kezdődött a Fővárosi Bíróságon egy egyesület feloszlatása iránti per. A tárgyalás különösen nagy érdeklődést váltott ki, azon részt kívántak venni az egyesület tagjai, szimpatizánsai, a sajtó munkatársai, valamint az Országos Cigány Önkormányzat tagjai. Sajtóinformációk szerint az egyesület egyenruhás tagjai megakadályozták újságírók, valamint a cigány önkormányzat tagjainak bejutását a tárgyalóterembe. Ezzel nemcsak a nyilvánosság elve, a sajtószabadság, a kiegyensúlyozott tájékoztatáshoz, tájékozódáshoz való jog sérült, hanem a bíróságok befolyásmentes működésének elve is.

Tisztelt Miniszter Úr! Eszköztelen-e a jogállam e garanciák biztosításával összefüggésben? Van-e jogi válasz a bírósági tárgyalótermi félelemkeltéssel szemben?

Várom megtisztelő válaszát.

ELNÖK: Válaszadásra megadom a szót Draskovics Tibor miniszter úrnak.

DR. DRASKOVICS TIBOR igazságügyi és rendészeti miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Hitem és meggyőződésem szerint a jogállam nem eszköztelen, rendelkezik, vagy ha ezek az eszközök ma nem lennének teljes körűek, akkor megteremthetők mindazok a jogi és szervezési eszközök, amelyek biztosítják, hogy azok az alkotmányos alapelvek, amelyekre a képviselő úr is hivatkozott, s amelyek a demokrácia egyik alappillérét jelentik, következetesen érvényesüljenek.

Magam is megdöbbentőnek találtam azt, ami a sajtóból ennek a tárgyalásnak a kapcsán kiolvasható volt. Ennek érdekében lépéseket is tettem, illetve kívánok tenni. Az egyik lépés természetesen a rendőrség határozottabb fellépése. A gyülekezési törvény lehetőséget ad arra, hogy a rendőrség megóvja azoktól a demonstrációktól a bíróságokat, amelyek nyomást gyakorolnának a bíróságok működésére. Egyébként ilyen jellegű segítséget a rendőrség ebben az esetben is adott a bíróság vezetésének, amelynek egyébként joga és kötelessége gondoskodni a tárgyalóterem rendjéről. Hozzáteszem: úgy gondolom, nemcsak arról, hanem arról is, hogy az épületben, a bíróság épületében olyan körülmények legyenek, amelyek garantálják, hogy aki be akar jutni, bejusson, az kellő nyilvánosságot kapjon, mármint a tárgyalás, ugyanakkor ne lehessen befolyásolni a résztvevők által a bíróság munkáját.

Megkerestem a Legfelsőbb Bíróság elnökét, kérve, hogy tekintse át az Országos Igazságszolgáltatási Tanács az ezzel kapcsolatos gyakorlatot. Örömmel tájékoztathatom a Házat, hogy áprilisi első ülésén az Országos Igazságszolgáltatási Tanács napirendre fogja tűzni ezt a kérdést. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumban pedig elindult egy munka annak áttekintésére, van-e szükség és lehetőség a jogszabályok kiegészítésével vagy esetleg módosításával tovább erősíteni azt az eszköztárat, amelynek meglétében egyébként, úgy gondolom, mindnyájan hiszünk.

Köszönöm.

ELNÖK: Viszontválaszra megadom a szót Avarkeszi Dezső képviselő úrnak.

DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP): Tisztelt Miniszter Úr! A múlt heti tárgyalással kapcsolatban a Fővárosi Bíróság elnökhelyettese a következőket nyilatkozta egy rádióműsorban, idézem: "Megérkezett sajnálatos módon egy, a Magyar Gárda céljaival ellentétes célokat képviselő csoport is, és ebből alakult ki egyfajta vita, amelynek az eredménye az volt, hogy a rendőrséget igénybe kellett vegye saját biztonsági őrségünk, hogy nehogy véletlenül valamiféle további probléma keveredjen ki a dologból."

Miniszter úr, valóban azok okozták a problémát, akik nem értenek egyet a gárdával? Ön, mint az Országos Igazságszolgáltatási Tanács tagja, mit gondol erről, illetve kíván-e valamit tenni ez ügyben?

ELNÖK: Viszontválasz illeti meg a miniszter urat.

DR. DRASKOVICS TIBOR igazságügyi és rendészeti miniszter: Képviselő úr, önhöz hasonló értetlenséggel fogadtam ezt a nyilatkozatot. Természetesen, amikor az igazságszolgáltatási tanács ülésén ez a kérdés napirendre kerül, bízom benne, hogy erről is szó lesz. Meggyőződésem, hogy a bírósági igazgatás vezetői pontosan értik, mert érteniük kell azt a felelősséget, ami rájuk hárul. Ahogyan a politikusoknak, nekik különösen sem szabad olyan nyilatkozatokat tenniük, amelyek a legkisebb mértékben is azt a látszatot keltik, hogy valamifajta megkülönböztetést tesznek, például a tárgyalóterembe bemenni kívánó polgárok között.

Nagyon szerencsétlennek tűnik ez a nyilatkozat, bízom benne, hogy az igazságszolgáltatási tanács kellő eréllyel fog fellépni azért, hogy még a látszata is eloszoljék annak, hogy igazgatási vezetők a bíróságok részéről nem az alkotmányosság talaján állnak.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)