Felszólalás adatai

A tisztelt képviselő úr azt mondja, hogy nem tettünk semmit. Hadd utaljak arra, hogy a Dunaferr 1500 fő elbocsátását jelezte, és utána, hosszas tárgyalások után ez most 400, azaz négyszáz főt érint. Az első leépítési hullámban 124 munkavállalót, a másik, amit ön említ, január 24-én 150-et. Ön is nagyon jól tudja egyébként, hogy azok, akiknek a munkahelye megszűnik, két lehetőség közül választanak: vagy kérik azt, hogy végkielégítést kapjanak, és utána kilépnek a szabad munkaerőpiacra, vagy pedig a Dunaferr "Foglalkoztatásért" Acélalapítványához kerülnek, amelyik aztán foglalkoztatja őket egy évig a bér 80 százalékáig. Nyolcvan százalékáig egy éven keresztül, és ezt még kiegészíti az OFA támogatása, vagy ha úgy tetszik, költségvetési pénz, fél évig még azt a maradék 20 százalékot hozzáteszi. Úgy gondolom, hogy azért ez egy nagyon humánus megoldás a foglalkoztatásnál, hogy vagy a végkielégítést választják, vagy ha nem - és egyébként az adatok azt mutatják, hogy fele-fele arányban választják ezt -, akkor egy évig és ezen belül fél évig a teljes jövedelmet kapják, utána pedig 80 százalékát, és az alapítvány segíti, és nyilvánvalóan a Foglalkoztatási Hivatal is, hogy átképzéssel találjanak munkahelyeket is.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)