Felszólalás adatai

POZSGAI BALÁZS (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Nem hiszem, hogy sokat kellene dilemmázni azon, hogy a 2001-2002. évekre benyújtott költségvetés az áttörés vagy az átverés költségvetése. Számomra egyértelmű, hogy az átverésé. Érzi ezt sok kormánypárti vagy kormányt támogató képviselőtársam is, jelzik is ezt eddigi hozzászólásaikban. Nem tagadom, én is ezt szeretném érzékeltetni a rendészeti szervezetek és az önkormányzatok vonatkozásában, ugyanakkor szívem szerint azt hangsúlyoznám, hogy mennyivel több lesz az a felhasználható pénzösszeg, amelyet a szervezetek önmagukra fordíthatnak.

A kormány ahelyett, hogy megjelenítette volna a jövő évek költségvetésében a közbiztonság növelésének anyagi hátterét, kimondott céljaival ellentétben éppen ellehetetleníti e szervezetek működését. Nem hiszem, hogy volna közöttünk akárki, akinek ne lenne célja a szervezett bűnözők elleni fellépés és az eredményesség javulása, a korrupció elleni küzdelem visszaszorítása, a vámcsalások, orgazdaságok letörése, a zöldhatáron beözönlő menekülttömegek határon való feltartóztatása, urambocsá', a menedékjogért folyamodók döntésig való ellátása.

Önök, tisztelt képviselőtársaim, akik e törvénytervezet elfogadását javasolják kormányoldalról, céljaikban nemes kérdéseket fogalmaztak meg Az új évezred küszöbén című kormányprogramjukban a polgári Magyarországért. Ebben ígérték, hogy a kormány megerősíti a rendvédelmi szervezeteket, megteremtik a szükséges pénzügyi, infrastrukturális feltételeket. Igaz is, belevágtak sok mindenbe, de a gazdasági stabilitást csak időlegesen tudták e szervezeteknél megteremteni. Elég, ha csak az információs rendszer működésére tekintünk, láthatjuk, hogy van új számítógéppark a rendőrségen, de programja csak arra szolgál, hogy egy épületen belül egy emberre ne nyomozzanak két helyről vagy ha igen, tudjanak egymásról. Városok között, az ország nagyobb területein ezek összefogására nem működik ez a rendszer, amit egyébként robotzsarurendszernek hívnak. Ugyanígy a határőrség keretében működik a határregisztrációs rendszer, de csak a közúti határátkelőhelyeken, ugyanakkor a vasúti átkelőkön ma még ellenőrizhetetlen a ki- és bejárkálás.

A továbbiakban: ismert mindenki előtt, hogy betöltetlenek a rendészeti szervezetekben az álláshelyek. A megfelelő létszámokkal eddig is, de a jövőben is adósak maradnak. Szinte állandósult a rendőrség több mint kétezer fős létszámhiánya, bár kissé törekednek ennek megoldására a költségvetésben, 1700 fő fejlesztést jeleznek, de ez önmagában ezt a kérdést nem oldja meg. Ugyanez a helyzet a határőrségnél is. Ahelyett, hogy megteremtenék a rendészeti szervek presztízsét, csak egyre nagyobb és keményebb fegyelmező eszközökkel tudják a belső rendet, a cselekvőképességet megtartani, a korrupciót kordában tartani.

Erre az évre is, tehát 2000-re ígéret volt, ha az infláció a tervezett felett alakul, a 8,25 százalékos bérfejlesztéssel szemben kiegészíti a kormány a kereseteket. Ez mintegy 5 százalékos illetménykorrekciót jelentene azonnal, tehát ma annak érdekében, hogy a tervezett 2,5-3 százalékos reálbér-növekedést tartani tudják. De hol van ennek a fedezete a 2001-2002. évek költségvetésében? Uraim, én csak azt az ígéretet kérem számon, amelyet dr. Orbán Viktor miniszterelnök tett a Vigadóban elhangzott év eleji beszédében.

Kérem önöket, támogassák velünk együtt azt a módosítást, amely az állami többletbevétel terhére a köztisztviselői illetményalap és a közalkalmazotti bérek inflációhoz igazított változtatását javasolja annak érdekében, hogy ez legyen már a 2001-2002. évi illetmények számítási alapja. Ugyanakkor megítélésünk szerint nem kerülhető meg a rendfokozati illetménytábla növelése egyszeres szorzóval.

Tisztelt Ház! Miközben a kormány érzékelten nemcsak a rendészeti szervezetek dolgozóival szemben, magát a törvényeket sem tartja be, hiszen a Hszt. is megfogalmazza: "A hivatásos állomány tagjai, a fegyveres szervezetek feladataihoz igazodó szakmai ismeretek birtokában különleges közszolgálatot teljesítenek, ezért az Országgyűlés elismeri a hivatásos szolgálattal járó nagyobb áldozatvállalást és az azzal arányban álló erkölcsi és anyagi megbecsültség indokoltságát." De ismerjük el, hölgyeim és uraim, nem teljesülnek a törvény preambulumában megfogalmazottak!

Mindaddig, amíg a fegyveres szolgálatot vállalók napi megélhetési gondokkal küzdenek, a hivatástudatukra, az esküre hivatkozni önmagában kevés. Ugyanakkor a kormányzati hűség érdekében olyan fegyveres elitet akarnak létrehozni, amely csak növelné az egy szervezeten belüli különbségeket, és amely ráadásul szembemegy a szolgálati törvénnyel. Képviselőtársaim, ha arra gondolnak, hogy e szféra közalkalmazottai még a hivatásos állományúaknál is nehezebb helyzetben vannak, annak ellenére, hogy többségükben beosztásuknál, feladatkörüknél fogva speciális munkát végeznek, az elmúlt években még az inflációt elérő bérfejlesztésben sem részesülnek.

Összegezve: a következő két év költségvetési kilátásai kedvezőtlenek. A belügyi tárca minden egysége, de különösen a rendőrség a korábbinál rosszabb szinten fog működni; még az idei évinél is tovább csökken a felújításokra, fejlesztésekre fordítható összeg. Az elmúlt tíz év gyakorlata folytatódik a gördülő, bázisszemléletű tervezéssel, amely folyamatosan növeli a költségvetési hiányt mind az országos központokban, mind a területi, megyei szervezeteknél.

A belügyi szakma igénye és a költségvetési tervezet közötti 20 százalékos hiányt az alultervezett inflációs hatások még tovább fogják rontani.

(19.10)

Az látható, hogy teljesíthetetlen a rendőrségnek nemcsak az ez évi 5,9 milliárd forintos bevételi kötelezettsége, de még inkább a jövő évi 9,5 milliárdos tervezet. Nincs betervezve a költségvetésbe a rendőrök túlóráinak ellentételezése, alultervezett több, a BM alá tartozó más szervezet költségvetése, benne a maffiaellenes központ felállítása. Az is ijesztő, hogy a 8,27 százalékos bérnövekmény eléréséhez 2 százalékos létszámleépítés társul, tehát 786 főt kellene elbocsátani, miközben létszámhiánnyal küzdenek. Egyszerre jelenik meg a költségvetésben egy 1700 fős létszámfejlesztés, ugyanakkor egy 786 fős leépítés is.

Ugyanakkor az is látható, hogy a minimálbérek felemelése a közalkalmazottak tekintetében sajátos problémát vet fel. Összecsúszhatnak a pályakezdők és az öt-nyolc éves munkaviszonnyal rendelkezők fizetései.

Tisztelt Ház! Nem folytatom a sort, de közben egy kérdés vetődik fel bennem. Milyen érzéssel írhatta alá a belügyminiszter úr a fejezeti előterjesztést a pénzügyminiszter úr mellett, mi volt ezzel a BM fejezeti előterjesztéssel a kormány valódi célja?

Ennyit a rendészeti szervezetekről, és néhány gondolat az önkormányzatokról.

Alapvető probléma az önkormányzatoknál, hogy az infrastruktúra elengedhetetlen felzárkóztatása helyett továbbra sem kapnak megfelelő részt az önkormányzatok a költségvetési többletbevételekből való osztozkodás során. Bár az állami támogatások súlya, tehát aránya a központi költségvetésből minimális mértékben emelkedik, az önkormányzatok összbevétele a kormány számításai szerint reálértéken, jó esetben, szinten marad. Ezzel a támogatási modellel nincs esély a lemaradások csökkentésére, folytatódik az önkormányzatoknál a vagyonfelélés, mind teljesebbé válik a kiszolgáltatottsága az állami kegynek.

Az önkormányzati támogatások szabályozásával kapcsolatban az alábbi fő kérdéseket szeretném kiemelni.

1. Kivették a bázisból az árvízi többletköltségek miatt az önkormányzatoktól zárolt mintegy 7 milliárd forintot. Ennek semmiféle elvi alapja nincs, hiszen egyszeri, eseti döntésről volt szó, ennek a bázisra semmiféle hatása nem lehet. Azt még el lehetett volna képzelni, hogy ebből a vis maior tartalékot növelik meg, amit kedvező helyzetben gátépítésre, mederrendezésre csoportosítanának át, de ilyen nincs a költségvetésben. Ennek megfelelően legalább a bázisszámítások korrekcióját kérném, hogy érjük el még a módosítási egy napi időszakunkban.

2. Továbbiakban: győzelmi jelentésként hangzott el a hírekben, hogy az idei első költségvetés olyan az elmúlt tíz év folyamán, amelyik nem tartalmaz létszám-leépítési kötelezettséget az önkormányzatok számára. Ez a hír csak látszólagosan igaz; de ennyire igaz volt a korábbi évek költségvetéseire is, ugyanis egy ilyen kötelezettség sértené az önkormányzatok szervezetalakítási szabadságát. Mint a korábbi években, akkor általában 3 százalékos mértékkel, most 2 százalékos létszámcsökkenéssel veszik figyelembe a létszámot a bér- és tb-költségek alapjának számításakor.

3. Az előzetes számításaink szerint a pedagógusok béremelésére a normatívaemelésen keresztül adott összeg nem fedezi a tanárok béremelését, különös tekintettel a 2001. szeptemberi 20 százalékos béremelés áthúzódó hatására, ami 2002-re önmagában több mint 13 százalékos béremelkedést jelentene. Ehhez képest a számítási anyag szerint a béremelés éves szintje 115,28 százalék, ami óvatos számítások szerint is legalább 5 százalékos fedezeti hiányt jelez. 2001-re is hiányzik mintegy 1,5 százalék.

4. Továbblépve: a kormány nem kívánja végrehajtani a tavaly jelentős vívmányként beharangozott költségvetését, hogy legalább az önkormányzatok két évvel korábbi tényleges oktatási célú kifizetéseinek 90 százalékát megadja normatívában támogatásként. Ez sem teljesült ebben a költségvetésében.

5. Továbblépve: a közművelődési, közgyűjteményi feladatok finanszírozásában még nagyobb a visszalépés. Bár a kormány itt önmagához következetes, hiszen a 2000. évi költségvetésnél már egy évvel halasztotta a kulturális törvényben vállalt kötelezettség teljesítését, most végleg le akar számolni a korábbi tényleges költségeket alapul vevő finanszírozással. Egyszerűen törölni akarja a törvényből az erre vonatkozó pontot, tisztelt államtitkár úr.

6. Az induló céltámogatásokra eddig soha nem látott alacsony szinten biztosítanak forrásokat. Míg tavaly 8 milliárd forintos szinten volt erre forrás, a jövő évre csak 1,4 milliárd van erre betervezve. Közben a címzett támogatás 2 milliárdja sem növekszik. Nagyon szerény érv ezzel szemben a korábbi determináció felemlegetése, hiszen ez a kormány ígérkezett el, kellő átgondoltság nélkül, több mint 30 milliárdra a múlt évben. Legalább a tavalyi 8 milliárdos szinten biztosítanák az új céltámogatások fejlesztésének indítását, elsődlegesen a közműveknél.

7. Vissza kell hozni, hogy azok a települések, amelyek teljesítik a normatív feltételeket, alanyi jogon jussanak ehhez a támogatáshoz. Ennek az összege úgy 6,6 milliárd forintot jelentene.

8. A céltámogatási rendszer újraszabályozása az elmúlt év ütemezési problémái miatt indokolatlanul merevvé válna. Nem lehet egy sablon szerint kezelni a néhány tízmilliós beruházásokat - ahol a megvalósítás akár egy éven belül is megtörténhet - a milliárdos nagyságrendűekkel, ahol az odaítélés évében a teljesítés a jelenlegi tervezetben szereplő 30 százalékos arányban, a közbeszerzési eljárás időigénye miatt, objektíve lehetetlen. A kisberuházásoknál pedig indokolatlanul széthúzza a tervezet a megvalósítást, ami költségnövelő.

9. A kormány - centralizáló hajlamának engedve - még a már saját képére formált területfejlesztési tanácsokban sem bízik. Az ezek által elosztható összegek nominálisan is csak az árvízi elvonással csökkentett szintet érik el, mindkét évben, tehát 2001-ben és 2002-ben is. Itt tényleg elvi alapon tartjuk szükségesnek a jelentős emelést, hiszen ellenzéki vezetésű önkormányzatok az előző évek tapasztalatai szerint igen kevésre számíthatnak e forrásból.

10. Tovább folyik a harc, a források decentralizálása; a korábbi alanyi jog helyett mindinkább a kormány ízlésének kiszolgálói kapnak csak támogatást. Ezen belül a nagyobb települések, illetve összetettebb szennyvízprogramok 1 milliárd felett átkerültek a céltámogatásból a címzett támogatásba.

Továbbiakban: a bérlakásépítés támogatása továbbra sem alanyi jog. Javasoljuk jelentős összeg elkülönítését erre a célra, és a normatív paraméterek mellett a feltételeknek megfelelőknek kötelezővé tenni a támogatást. Erre a Szocialista Párt szerint legalább további 4-5 milliárd forint lakástámogatásra van szükség. Ugyanígy szükségesnek tartjuk a pincék és partfalak megerősítésére való céltámogatási kör bővítését, de ott sem a követelményeknek megfelelően alanyi jogként, hanem külön elbírálással e megoldást.

Továbbiakban: a hulladékgazdálkodáshoz biztosított támogatást nem normatív, hanem pályázati alapú elbírálással szeretnénk a rászorulóknak odajuttatni.

11. És befejezésként: jellemző módon a jelentős energia- és anyagköltség-emelkedés ellenére semmiféle dologi növekedéssel nem számolnak a normatívák kialakításánál, azaz ezt a terhet teljes egészében az önkormányzatokra rakják. Ugyanígy nem biztosítják az energiaköltségek növekedését a normatívákban.

(19.20)

Tisztelt Ház! E pontokban szedtem össze az önkormányzatok költségvetésével kapcsolatos véleményünket, igazolva azt a kétpercesben elmondott véleményünket, hogy folytatódik a forráskivonás a közszférából és az önkormányzati rendszerből. A Szocialista Párt ezt nem támogathatja, nem támogatja, ezért így nem értünk egyet a beterjesztett törvényjavaslattal sem.

Köszönöm szépen a türelmüket és a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)