Felszólalás adatai

SISÁK IMRE JÁNOS (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat vitájában sok szó esett az önkormányzatokról, kevesebb a családokat érintő adótörvények módosításával összefüggésben. E két területről szeretnék szólni. De mielőtt erre rátérnék, szeretnék az előttem szóló Juhászné Lévai Katalin képviselő asszony által elmondottakra reagálni.

A képviselő asszony és a szocialista képviselők a mai napon előszeretettel említették az egészségügyi hozzájárulás módosításáról szóló törvényjavaslat azon részét, hogy 1200 forinttal csökkentik az egészségügyi hozzájárulást. Azt felejtették el csak folyamatosan mondani a vitában, hogy erre nem 2005. január 1-jétől, hanem 2005. november 1-jétől kerül sor. Természetesen nem szeretnék ellentmondásba kerülni képviselőtársammal, mert Csáky képviselő úr pontosan ez ellen emelte fel a szavát.

Egyrészt: ha a módosítást komolyan gondolják, akkor nyilván nem novemberben kell ezt meglépni, hanem 2005. január 1-jén; kettő: ha ezt meglépik, akár 2005. január 1-jén, akár 2005 novemberében, feltétlenül gondoskodni kell az egészségügybe - (A kormánypárti sorok felé:) tisztelt képviselő úr, ide kell figyelni, és akkor rögtön megérti, hogy miről beszélek -, gondoskodni kell ennek a kieső forrásnak az egészségügybe más állami támogatás formájában történő visszajuttatásáról. Ez az egyik része.

A másik: a foglalkoztatás elősegítéséről szóló törvény két módosítást tartalmaz, illetve több módosítást is, de kettőről beszélt a képviselő asszony. Nagyon szép és hangzatos dolog az, hogy az a munkáltató, aki 25. évét meg nem haladó, munkaviszonyban nem álló, gyesről, gyedről, gyetről visszatérő munkavállalót foglalkoztat, az a társadalombiztosítási hozzájárulás 50 százalékát visszaigényli.

Hogy miért mondom azt, hogy hangzatos, tisztelt képviselőtársaim? Azért, mert köztudomású, hogy Magyarországon a házasodási szokások az elmúlt években jelentős mértékben változtak.

(19.50)

A 25 év alatti hölgyek mindössze 15 százaléka szült már. Magyarán, ez a változtatás egy rendkívül szűk réteget érint. Ha ezen a téren komoly lépést akarnak tenni, akkor a 35 év alatti hölgyek esetében biztosítják ezt a kedvezményt.

A Magyar Demokrata Fórum évek óta hangoztatja, hogy támogatást kellene nyújtani annak a munkáltatónak, aki 45 év alatti, munkaviszonnyal nem rendelkező személy foglalkoztatását vállalja. Mi a továbbiakban is kitartunk amellett, hogy a 45 éves korhatár a kívánatos, a törvény módosításában szereplő 50 év feletti korhatárral szemben.

Most pedig visszatérek az eredeti területre. Mi, önkormányzati dolgozók nagyon kíváncsiak voltunk arra, hogy az adótörvények milyen módosításokat tartalmaznak, és persze szerettük volna az adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslattal együtt megismerni a magyar állami költségvetés 2005. évi változatát, ezt azonban a kormányzat sajnálatos módon nem tette lehetővé.

Az önkormányzatok szomorúan tapasztalták az elmúlt évben, amikor az adótörvények módosításáról döntött a parlament, hogy a közüzemi díjak általános forgalmi adóját rendkívüli módon megemelte a kormányzat. Ebben a Házban számtalanszor elhangzott már, hogy az önkormányzatokat rendkívüli mértékben sújtja egyrészt a villamos energia áfájának 12 százalékról 25 százalékra történő emelése, valamint a gáz 12 százalékos áfájának 15 százalékra történő emelése. Most azt vártuk volna a szocialista-szabad demokrata kormánytól, hogy az általános forgalmiadó-törvény kedvező módosításáról terjesszen be javaslatot.

Tisztelt Képviselőtársaim! Aki önkormányzatnál teljesít szolgálatot - mert ez csakis szolgálatnak nevezhető -, az tudja, hogy az önkormányzatok a dologi kiadásaikhoz 1996-tól kezdve nullaszázalékos dologi automatizmusban részesülnek. Tisztelt képviselőtársaim, a 2005. évi állami költségvetésről annyit azért már tudhatunk, hogy az a következő évben sem számol az önkormányzati dologi kiadások emelkedéséhez társuló többlet állami támogatással, magyarul, marad a nullaszázalékos dologi automatizmus. Innentől kezdve számunkra egyáltalán nem érthető, hogy az európai uniós tagországok között Magyarország - amely rendkívül kedvező pozícióban van az áfamértékek tekintetében - miért nem csökkenti az általános forgalmi adót, miért nem segít az önkormányzatoknak. Ez többek között azt eredményezi, hogy 2003-2004 után 2005-ben sem lesznek képesek az önkormányzatok a közszférában az ajánlott 6 százalékos béremelés végrehajtására. Ezt annál is inkább mondhatjuk, mert információink szerint az önkormányzatok forrásai a 2005. évi állami költségvetés tervezetében mindössze 4,5 százalékos emelkedést mutatnak.

Ugyanakkor az adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat beterjeszt több javaslatot a helyi adókkal összefüggésben. Így többek között az 1990. évi C. törvény 145. §-ának módosításával lehetőséget biztosít az önkormányzatoknak a tételes adóösszegben meghatározott adónemek esetében a törvényben rögzített felső mértéktől legfeljebb 50 százalékos eltérésre. Tisztelt képviselőtársaim, azt nyugodtan megállapíthatjuk, hogy ezzel - már amennyiben ez a javaslat így benne marad a törvény tervezetében - az önkormányzatok döntő többsége nem fog, mert nem tud élni. Gondoljunk csak bele, hogy Nógrádban, Szabolcsban, Békésben vagy éppen Borsod megyében azt a lakosságot, illetve azt a kényszervállalkozói réteget lehet-e még tovább terhelni, amelynek a megélhetéshez szükséges források is alig állnak rendelkezésére.

A Magyar Demokrata Fórum az építményadó, a telekadó, a magánszemélyek és vállalkozók kommunális adója, illetve az idegenforgalmi adó 50 százalékos emelési lehetőségét nem tartja megalapozott és előrelátó lépésnek. Azt persze szeretnénk tudni, hogy a kormányzat a 2005. évi önkormányzati finanszírozás kapcsán milyen bevételnövekményre számít az előzőekben említett helyi adók 50 százalékos eltérítési lehetőségéből. Azért említem ezt, mert nyilván a helyi önkormányzatok saját bevételeinek növekedésével számol a kormányzat a helyi adók vonatkozásában, és ezt valószínűleg valamely többletfeladat fedezetéül szánja. Még egyszer szeretném felhívni a kormánypárti képviselők figyelmét is, hogy támogassák azt a módosító indítványt, amely ennek az 50 százalékos adóemelési lehetőségnek az eltörlését biztosítja.

Mit jelent az adótörvények módosítása a családok számára, tehetnénk fel a kérdést. Az úgynevezett igazságosságot a kormány nem a szegénység és a szerény jövedelműek terheinek csökkentésével, illetve támogatásuk erősítésével kívánja megvalósítani, hanem a középrétegek jövedelmének a megnyirbálásával. A kormány az szja-kulcsok változtatásának ellentételezésére - csakúgy, mint tavaly - a különböző kedvezmények megkurtítását, megvonását tervezi. Általánosságban le kell szögeznünk, hogy a kedvezményeket a kormányok fontos, a jelent és a jövőt befolyásoló társadalmi és gazdasági célok érdekében építik be az adórendszerbe, nem ötletszerűen adják és vonják meg. Ez számtalan esetben hatékonyabb módszer, mint a direkt támogatás, idegen szóval mondva: a szubvencionálás.

Olyan adórendszer, amelyben az adójóváírás nem játszik szerepet, csak üres elméleti, liberális fejtegetés. Az adójóváírás továbbra is a bér 18 százaléka, a jogosultsági határ 1 millió 350 ezer forint, és a felső határ feletti rész 1 millió 950 ezer forintig nem emelkedik. Ez azt jelenti, hogy a minimálbér felett kereső rétegek adójóváírását évi 1 millió 950 ezer forintig nem valorizálják az infláció mértékével sem, ami ezen családok számára körülbelül évi 10 ezer forint veszteséget jelent.

A kormány célja a családi adókedvezmény elsorvasztása. Ennek rendszere az elmúlt évekhez hasonló összegben nem változik, vagyis a kormányváltás óta eddig összesen 18 százalékot veszített az értékéből. A kedvezmény 12,5 millió forint évi jövedelemtől egy kacifántos csökkentési eljárás után nem vehető igénybe.

Az igazságosság sajátos formájának tekinthetjük azt, hogy a társadalom legszegényebb rétegét, a családokat az adórendszer nem támogatja. Mint azt az előzetes információkból tudjuk, a családi adókedvezmények erodálódnak, a költségvetés pedig a családi pótlékot csak 4,3 százalékkal, az anyasági segélyt 2,2 százalékkal, a gyermekgondozási segélyt csak 3,3 százalékkal, a gyermeknevelési támogatást csak 1,8 százalékkal, messze a tervezett infláció mértéke alatt tervezi megemelni, csakúgy, mint 2004-ben.

Csak emlékeztetőül szeretném jelezni, a kormányzat 4,5 százalékos inflációval számol. Tisztelt képviselőtársaim, ez lenne a családok támogatása?

A gyed növekedését az idei keresetnövekedés határozza meg, ami 9,3 százalék, ez tehát reálemelkedést mutat, de a 83 ezer forintos maximum változatlan marad.

A kormány nem törődve a súlyos népesedési gondokkal, a családokon vasalja be azt, amit eddig felelőtlenül elköltött. Ebben a formában a Magyar Demokrata Fórum az adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslatot nem tudja támogatni.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki oldalon.)