Felszólalás adatai
173. ülésnap (2004.10.12.), 193. felszólalás | |
---|---|
Felszólaló | Dr. Kékesi Tibor (MSZP) |
Beosztás | |
Bizottsági előadó | |
Felszólalás oka | kétperces felszólalás |
Videó/Felszólalás ideje | 2:16 |
Felszólalások: Előző 193 Következő Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
KÉKESI TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tállai képviselő úr és Szalay képviselő úr mondandójához szeretnék kapcsolódni a tekintetben, hogy mintegy tényként kezeljük ezek szerint, hogy az átlagjövedelem belecsúszik a legfelső adósávba. Először is különítsük el, hogy nem átlagjövedelemről kell beszélni, ez ugyanis a KSH által közölt első félévi adatok tekintetében 142 ezer forintos összegben meghatározott jövedelem, és ez nem teljes mértékben felel meg annak, ami az APEH-nél az adóbevallásban összevonás alá eső jövedelemnek minősül, hiszen annak része számos külön adózó jövedelem, aminek az adókulcsa 20 százalék és nem 38 százalék.
Vegyük tehát alapul azt az adatot, amit az APEH szolgáltat. 2003-ban az éves átlagos összevonás alá eső jövedelem 1 millió 329 ezer forint volt. 2004-ben a várható 6,5-7 százalék közötti infláció, mondjuk, a 0,5 százalékos reálbér-növekedés 7 százalékos mértéke várható, az adótábla adott 1 százalék csökkenést, a 6 százalék növekedés tehát az 1 millió 329 ezer forintból 2004-re, mondjuk, 1 millió 409 ezer forintos összevonás alá eső átlagjövedelmet hoz létre, és ha számításba vesszük, hogy 2005-ben majd körülbelül 4,5 százalékos infláció várható, és most beszélünk róla, hogy körülbelül 2 százalékot ad mínuszban - tehát itt eleve reálbér-növekedést ad önmagában az adótábla, tehát csak 2,5 százalékkal növekednének a bérek, de mondjuk 4,5 százalékkal növekednek a bérek jövőre -, akkor 1 millió 472 ezer forint lesz az átlagbér, az átlagfizetés, és ez garantáltan még a másfél milliós értékhatár alá esik. De ha mégsem így lesz, akkor is csak a differencia kerülhetne a felső sávba.
Köszönöm szépen.
Felszólalások: Előző 193 Következő Ülésnap adatai