Készült: 2024.04.28.19:55:45 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

264. ülésnap (2013.03.25.), 52. felszólalás
Felszólaló Balczó Zoltán (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka elhangzik az interpelláció/kérdés/azonnali kérdés
Videó/Felszólalás ideje 2:56


Felszólalások:  Előző  52  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A felsőoktatási rendszerben végrehajtandó változások célja nyilván a minőségi képzés feltételeinek megteremtése és a munkaerő-piaci igények kielégítése. Ehhez fel kell mérni a képzési és intézményi rendszert, a hallgatók és az oktatók helyzetét, és ahol szükséges, ott változtatni.

Az utóbbi néhány hónapban - a diákok erőteljes fellépése következtében - a felvételi rendszer és a hallgatók helyzete került a középpontba, teljes bizonytalanságot okoztak az állami finanszírozású férőhelyek kérdésében a kormányzat átgondolatlan, szinte naponta változó döntései. Most már körvonalazódik az oktatási kormányzat és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája között a megegyezés, még a hallgatói szerződések ügyében is. Úgy tűnik, hogy a HÖOK kikerült a HaHa, a "hatalomért harcolók" (Derültség a Fidesz soraiban.) kicsiny, de annál agresszívebb, külföldről támogatott osztagának lélektani nyomása alól.

Akikről méltatlanul kevés szó esik, azok az egyetemi, főiskolai oktatók. Minőségi felsőoktatást működtetni csak felkészült, munkájukat hivatásnak tekintő, abból értelmiségi szinten megélni képes oktatókkal lehet. Persze ideig-óráig vissza lehet élni az ő kötelességtudatukkal, azonban megbecsülés nélkül, túlterhelve és utánpótlás nélkül a rendszer összeomlik.

A közoktatásban a pedagógusok számára legalább papíron létezik életpályamodell, a felsőoktatásban még így sem. A törvény meghatározza az egyes oktatói kategóriák kritériumait, az egyébként indokolt tudományos teljesítményhez képest másodlagosnak tekintve az oktatói teljesítményt. A törvény már egy főiskolai tanársegéd esetében is előírja a doktori képzés megkezdését. Egy tanársegéd jövedelme bruttó 174 900 forint. Néhány év kemény munkáját követően, a doktori fokozatot elérve 218 700 forint a jövedelme, egy több évtizedes gyakorlattal rendelkező docens esetében pedig 266 800 forint. Ez a táblázat szerinti minimum, valójában, tudjuk, ez maga a fizetés 2008 óta. Miközben mi az összehasonlítás alapja? Egy diplomás kezdő fizetés ma 240-260 ezer forint. Így érthető, hogy egyes területeken nincs oktatói utánpótlás, a kormányzat a nyugdíj melletti munka tiltásával a felsőoktatás működőképességét sodorja veszélybe.

Amikor tehát felteszem a kérdést, hogy miért nem törődik a kormány az egyetemi, főiskolai oktatókkal, egyben azt is kérdezem: tisztában vannak önök ennek a súlyos következményeivel?

Várom államtitkár úr érdemi válaszát. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiból.)

(14.40)




Felszólalások:  Előző  52  Következő    Ülésnap adatai