Készült: 2024.04.28.01:55:29 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

264. ülésnap (2013.03.25.), 4. felszólalás
Felszólaló Dr. Cséfalvay Zoltán
Beosztás Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előttihez hozzászólás
Videó/Felszólalás ideje 5:10


Felszólalások:  Előző  4  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Ahogy hallom, jó dolog a lelkiismeret-furdalás.

Rezsicsökkentésről beszél, azért hadd idézzek néhány adatot! A gáz ára 2002 és 2010 között - úgy tudom, akkor önök voltak kormányon - háromszorosára nőtt, az áram ára pedig ugyanebben az időszakban, 2002 és 2010 között megduplázódott. Tehát én megértem a lelkiismeret-furdalást, és úgy gondolom, hogy ez nagyon helyes dolog egy olyan párt részéről, amelyik nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Magyarországon a rezsiterhek ennyire nehezek (Dr. Lanczendorfer Erzsébet: Így van!), és ilyen nagy terhet jelent a lakosság számára. Éppen ezért a kormány a rezsiterhek csökkentése mellett kötelezte el magát, és olyan politikát visz végig, ami a rezsiterheket csökkenti.

(13.10)

Ami a javaslatát illeti, az alapvető élelmiszerekre rakódó áfa csökkentése - nagyon jó dolog, hogy ilyen javaslatot benyújtanak, csak azt is kérném, hogy számoljanak utána. Egyszer már véghezvittek valami hasonlót, 2006-ban csökkentették az áfát 5 százalékponttal (Közbeszólás a Fidesz soraiból: 2008-ban sokkal nagyobbat...), majd aztán választás után ezt visszaemelték egyébként, tehát úgy gondolom, hogy ilyen politikai játszmára nincs szükség ebben az országban.

Másodszor. Aki valamilyen javaslattal él, akkor nyilvánvalóan ennek a költségvetési vonzatát is célszerű kiszámítani. Ha csak a sertés-, baromfiágazat termékeit nézzük, talán még hozzátennénk más alapvető termékeket is, ennek nagyon jelentős költségvetési hatása van. Ha az összes élelmiszer áfáját csökkentenénk, az 240 milliárdos terhet jelentene, ha szűkítenénk tovább ezt a kört, akkor a 70 milliárdos nagyságot is elérhetnénk, de mindenképpen jelentős költségvetési terhe van. Anélkül, hogy ezeket a költségvetési terheket világosan ki ne számolnánk, ilyen javaslatot, úgy gondolom, felelőtlenség tenni. (Lukács Zoltán: Visszamegyünk a feketegazdaságba!)

Akkor hadd idézzem azt, hogy egyszer már tették ezt, és milyen hatása volt. Amikor 2006-ban csökkentették az áfát, annak az volt a következménye, hogy javarésze a kereskedőknél maradt, a fogyasztó abból nagyon keveset látott. Hadd idézzem a Nemzeti Banknak egy 2006-ból való tanulmányát, amelyik azt mutatta, hogy az 5 százalékpontos csökkentésnél a termékek árainál körülbelül csak egyötödnyi volt, ami valóban csökkent. Gyakorlatilag a csökkentés hasznát a kereskedők vitték el. Úgy gondolom, olyan áfacsökkentésre - legyen az az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentése is -, olyan áfacsökkentésre, amelyik nem jut el a fogyasztókig, nincs szükség Magyarországon.

Azt mindannyian tudjuk, hogy azért az igazi kiút sokkal inkább a bérek emelkedése. Ha figyelmesen nézi a béradatokat - javarészt egyébként a csökkenő infláció miatt -, tehát 2013. januári és 2012. januári összehasonlításban, a versenyszférában már reálbér-növekedés látható, 0,9 százalékos, és azzal számolunk egyébként, hogy ebben az esztendőben további reálbér-növekedés valósul meg, javarészt - ahogy említettem - a csökkenő infláció miatt is, ami szintén a lakosság helyzetét tovább erősíti. Sokkal inkább ez az igazán megfelelő út, a reálbérek növekedése, a foglalkoztatás bővülése, és nem az egyedi beavatkozás, mint az élelmiszeráfa csökkentése, ahol - ahogy említettem - egyrészt jelentős költségvetési kockázat van, és kéretik ezt kiszámolni egyébként pontosan, a másik oldalról pedig olyat célszerű csak végrehajtani, ami valóban a fogyasztókig jut el, és valóban a fogyasztókat segíti.

Éppen ezért nem szeretnénk megismételni azt, amit önök 2006-ban alapvetően politikai okokból vezettek elő: csökkentették az áfát, majd kiderült, hogy ennek egyrészt hatása a költségvetésre rendkívül súlyos volt, közel 200 milliárdos kiesést jelentett egyébként a költségvetésnek, másrészt annak nagy része nem a fogyasztókhoz jutott. Úgy gondolom, hogy ilyen politikai játszmákra nincs szükség ebben az országban, arra viszont szükség van, hogy a rezsicsökkentés megvalósuljon. Valóban, amit önök összehoztak itt 2002 és 2010 között, a gáz árának háromszorosára való emelkedését hozta a Bajnai-Gyurcsány-kormányok idején (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), 15 alkalommal emelték a gáz árát, úgy gondolom, az nem megfelelő.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  4  Következő    Ülésnap adatai