Felszólalás adatai

A törvényjavaslat elsődleges célja a Nemzeti Adó- és Vámhivatal állományára vonatkozó szabályozás koherensebbé tétele, ennek érdekében közelíteni a különböző állománykategóriákra vonatkozó szabályozást, a pótlékrendszerüket is beleértve. Célja, hogy miniszteri rendelet fogja majd meghatározni - adjon a törvény egy felhatalmazást erre -, milyen munkakörben kell pénzügyőröket alkalmazni, más munkakörökben pénzügyőr alkalmazását ez a javaslat - megjegyzem, helyesen - kizárja. A Hszt. szabályozásának megfelelően azonban ez a civilesített munkakörökben foglalkoztatott pénzügyőrök továbbfoglalkoztatását, előmenetelét, szolgálati viszonyát nem érinti - szintén helyesen.

Átemeli a NAV-törvénybe a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény pénzügyőrökre vonatkozó fejezetét, kiküszöböli a Hszt. eltérő fogalomhasználatából eredő jogalkalmazási problémákat. Tehát olyan koherenciaegyeztetési feladatokat lát el, amit igazából az eredeti törvénytervezetnek is meg kellett volna tennie. Ezek valóban koherenciát zavaró módosítások lettek volna, és örömmel üdvözölhető zárószavazás előtt, nem úgy, mint más esetekben, amikor a képviselői illetmények szabályozása kapcsán a fél energiatörvényt meg az áramszolgáltatási törvényt átírták. Ezt csak úgy megjegyzem a jegyzőkönyv számára, hogy az utókor okulni tudjon az önök törvényhozási gyakorlatából mint elrettentő példából. Valószínűleg ez a céljuk, hogy elrettentsenek mindenkit.

Folytatnám a napirend tárgyát képező előterjesztéshez kapcsolódó hozzászólásomat. Hány percem van, elnök úr, a hozzászólásom megtételéhez?

ELNÖK: Minden rendes felszólalás esetében 15 perc, képviselő úr.

DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen, így gondoltam én is. Átmeneti szabály biztosítja a törvény szerint, hogy sem a kormánytisztviselők, sem a pénzügyőrök illetménye nem lehet kevesebb a 2011. december 31-én hatályos szabályok alapján megállapított illetménynél. Ez nagyon fontos passzus, hogy ezt jogszabály garantálja, mert amit önök szóban garantálnak, hogy senkinek nem lehet rosszabb, azt már nagyon sokan megtapasztalták, hogy sajnos rosszabb lett, úgyhogy itt egy törvényi garancia nagyon is helyénvaló.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományába csak középiskolai végzettségű személyeket lehet majd felvenni, a hatályos szabályozás szerint őrszolgálatba alapfokú végzettséggel rendelkezők is alkalmazhatók.

A vezető fokozatokhoz tartozó illetményt nem a hatályos szabályozás szerint összegszerűen, hanem szorzószám-tartományokkal határozza meg az előterjesztés. Az illetmény pontos mértékét a NAV elnökének előzetes jóváhagyásával a kinevezési jog jogosultja határozza majd meg. Az alsó- és középfokú adóztatási szerveknél a vezetői pótlék mértéke a központi szerveknél alkalmazott mértékkel azonos lesz. Föl lehet tenni a kérdést, hogy eddig miért nem volt az.

A pénzügyőrök számára új intézkedési jogosultságokat határoz meg a javaslat, úgymint lefoglalás foganatosítása, ruházat átvizsgálása; a kényszerítő eszköz alkalmazásának szabályait közelíti a törvény a rendőrségi törvény rendelkezéseihez - helyesen -, a pénzügyőr jogosulttá válik a gyanúsított személy járművének követésére és megállásra kényszerítésére. A titkos információgyűjtésre vonatkozó szabályozást a rendőrségi törvényhez és a büntetőeljárási törvényhez igazítják, ami - megjegyzem - korábbi problémák feloldását talán lehetővé teszi, a bizalmat erősítheti, de hogy megteremti-e, az a későbbi gyakorlattól függ.

Észrevételeim az előterjesztéshez. A törvényjavaslat, mint már elmondtam, nyílt beismerése annak, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt megfelelő előkészítés nélkül, a szükséges jogi környezet kialakítását mellőzve, meglehetősen kapkodva állították fel. Már 2010 őszén is világosan látható volt, hogy a pénzügyőrök jogállására vonatkozó szabályok a Nemzeti Adó- és Vámhivatal törvényének elfogadásával még kaotikusabb, a gyakorlatban alkalmazhatatlan szituációt állított elő. A NAV-törvénnyel előállított zűrzavarban a pénzügyőrök szolgálati viszonyát a Hszt. általános része, a Hszt. különös részének 19/A. fejezete, és a Hszt.-nek csak a pénzügyőrökre alkalmazandó szabályokat tartalmazó 23. fejezete szabályozza. Ehhez jön még, hogy a NAV-törvény 15. § (2) bekezdése szerint a pénzügyőrökre, ők a NAV hivatásos állományú tagjai, a Hszt. - idézem - rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Na, ez aztán egy pontos meghatározás, hogy az eltérésekkel alkalmazni kell, azokat meg nem határozták meg. Ezt a zűrzavart tompítja valamelyest a jelen előterjesztés.

A pénzügyi nyomozók jogállása, feladatai, intézkedési jogosultságai továbbra sem világosak, a részletes szabályokat tartalmazó kormányrendeletet a mai napig nem bocsátották ki, és a javaslat még a rendelet megalkotását előíró, felhatalmazó rendelkezést is törli a NAV-törvényből. Ez azért aggályos, mert ilyen súlyú előterjesztésnél következetesen alkalmazni kellene a jogalkotási törvénynek azt a rendelkezését, amely szerint a végrehajtási rendeleteknek is készen kell állni a törvény benyújtásakor. A jogalkotási törvény szerint a képviselőnek jogosultsága van a végrehajtási rendeleteket is áttanulmányozni, tehát most önök elvonják a képviselőknek ezt a jogát, merthogy nincsenek készen ezek a végrehajtási rendeletek, tehát mulasztásos törvénysértésben vannak.

A NAV elnöke az állomány vonatkozásában további diszkrecionális jogköröket kap a törvény alapján - a vezetők illetményének jóváhagyása -, és megmaradnak a NAV-törvény korábbi vitájában általunk már sérelmezett jogosítványok is a NAV elnökénél. Például a javaslat 20. §-a szerint a NAV elnöke személyi illetményt állapíthat meg, ami - idézem - nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset 10-szeresét.

(16.00)

Hát azért ez eléggé tág határ, hogy szubjektív döntési jogkör alapján ebben mozoghasson bárki is.

A Ktv. és a Hszt. után a NAV-törvényben is rögzítik, hogy a 2010 előtti szabályozástól eltérően vezetői beosztásokhoz, azok betöltéséhez nem kötelező, csak lehetőség pályázatot kiírni. Ez meglátásunk szerint a transzparenciát csökkenti, és nem erősíti a testületbe vetett bizalmat.

A titkos információgyűjtésre vonatkozó szabályok - bár nagyrészt a rendőrségi törvényt követik - meglehetősen kaotikusak. Ez egy fokozott körültekintést igénylő szenzitív terület, tehát mi javasoljuk, hogy ezt a részét szakmai konzultációnak alávetve pontosítsák. A NAV-törvény 51. § (1) bekezdése, valamint a 63. § (1) bekezdése és a javaslat által beiktatandó 63. § (3) bekezdése önellentmondást tartalmaz, helytelen jogértelmezés esetén tágra nyithatják a titkos információgyűjtés lehetőségét olyan eszközökben is, ahol ez ütközik az alkotmányossággal.

Mindezen kritikák ellenére a javaslat feltehetően számos, a jogalkalmazásban jelen lévő mostani zavar feloldására alkalmas lehet, azonban e zavarok a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény megfelelő előkészítése esetén nem is jelentkeztek volna, tehát ezeket egy körültekintő, a szakmával megkonzultált tavalyi előterjesztés esetén meg lehetett volna előzni.

Kérdésként merül fel - amit a szakszervezetek is feltettek kérdésként, a Vám- és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezete megfogalmazta észrevételeit, és megítélésem szerint jogos kérdés -, hogy a gazdasági válság idején az amúgy is megfeszített ütemben dolgozó hivatásos pénzügyőri és nyomozói állománynak, illetve a kormánytisztviselőknek miért kell ezekben a nehéz időkben, mondhatni, válságos időkben olyan jogosultságok megvonásával szembenézniük, mint például a következők: a vezénylési szabályok szigorítása; a vezetői beosztású tagok kizárása a túlszolgálat szabadidő-megváltásából - ez végül is egy burkolt keresetcsökkentés a vezető beosztásúakra vonatkozóan; megszűnik a vezető beosztás megszűnése esetén a további hat hónapra vonatkozó vezetői illetmény folyósítása. Ez lehet, hogy önmagában indokolt, viszont ez a változás a bizonytalanságot erősíti, illetve arra utal, mintha nem lenne meg a törvény alkotóinak a bizalmuk a jelenleg vezető beosztást betöltőkkel szemben.

Kérdés, hogy miért pont most kell a nyelvvizsga után járó pótlékokat részben megszüntetni és szigorítani, amikor a Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkájában is súlyt kell hogy kapjon az, hogy ki beszél gyakorló szinten egy-egy idegen nyelvet. Ezt inkább támogatni kellene, mint az ehhez kapcsolódó juttatások megvonását kilátásba helyezni.

Szintén érthetetlen a különböző, korábban rendeleti szinten szabályozott jogok elnöki utasítási szintre történő degradálása. Ez úgy általában összhangban van a Fidesz világképével, hogy mindent az erőskezű vezető kezébe lerakni, mintha mindennek ő lenne a letéteményese, ugyanakkor ez növeli a kiszolgáltatottságot, és nem biztos, hogy a működés, a hatékonyság javára fog ez válni. A félelem légkörét el lehet így hinteni, de ez nem biztos, hogy jobb eredményekhez és összehangoltabb működéshez fog vezetni.

Miért kell a pénzügyi támogatással nyelvvizsgát szerzett kollégának a pótlékot kvázi visszafizetnie, ha használja is azt a nyelvet a munkája során? Miért nincs a pénzügyőrnek a többi hivatásos állományú taggal szemben panaszjoga a jogviszony egyoldalú módosításával szemben? Ez olyan alapvető alkotmányos jog, amely megilletné a pénzügyőröket is, meg kellene hogy illesse. Ez a törvény megvonja ezt az alapjogot, ami aggályos. Tudjuk, hogy a jelenlegi alkotmányt önök ez év december 31-ével megszüntetik, de azért vannak olyan alapjogok, amelyeket tiszteletben kellene tartani mindenféle szituációban.

A munkakörök meghatározásának egyoldalú módosítása ellen miért nem élhet panasszal vagy kifogással a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr? Ez is egy olyan, a munkahelyi légkört mérgező lehetőség, illetve törvényi kötelem, hogy ezáltal romolhat egy-egy testületnek, egy-egy közösségnek a munkavégző képessége, hatékonysága.

Összességében azt tudom mondani, hogy jellemző ez az előterjesztés az önök kapkodó törvényalkotására, jellemző arra, hogy az érintettekkel semmiféle konzultációt nem folytattak. Legalább most a parlamenti vita szakaszában javasolnám önöknek, hogy a Vám- és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezetével folytassák le a konzultációkat, és ezek alapján a szükséges módosításokat tegyék meg.

Köszönöm a figyelmet, elnök úr.