Készült: 2024.09.21.03:26:35 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

20. ülésnap (2006.10.10.), 158. felszólalás
Felszólaló Dr. Balogh László (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 8:29


Felszólalások:  Előző  158  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. BALOGH LÁSZLÓ (MSZP): Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Én a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatnak a területfejlesztésre vonatkozó részéről szeretnék szólni.

Azt gondolom, hogy a területfejlesztésben dolgozókat is, de talán a tisztelt Házat is megelégedéssel töltheti el az a tény, hogy az Állami Számvevőszék a jelentésében alapvetően pozitívan értékeli a területfejlesztés területét. A beszámolóról ilyen megállapításokat tesz: a beszámoló valós képet ad a területfejlesztés pénzügyi helyzetéről, az Országos Területfejlesztési Hivatal zárszámadást megalapozó adatai helytállóak, a beszámoló adatai és a Kincstár adatai között érdemi eltérés nincs.

(17.10)

Érdemes talán megvizsgálni, tisztelt Ház, azt, hogy az Állami Számvevőszék alapvetően pozitív megítélését milyen körülmények között érte el a területfejlesztés. Folyamatos forrásbővülés következett be mind a hazai, mind pedig az európai uniós forrásokban, és ezeket a forrásokat célszerűen, okszerűen, az igényeknek megfelelően kellett fölhasználni. A menet közben is változó intézményrendszer - különösképpen az intézményrendszer fölső szintjén történt meg ez a változás - mégis képes volt arra, hogy a forrásokat el tudta juttatni a pályázókhoz.

A területfejlesztési ágazat feladatai 2005-ben bővültek például a lakás- és építésüggyel, a turisztikával és európai uniós feladatokkal. Szerencsére növekedett a régiók szerepe a területfejlesztésen belül. Bővültek azok a döntési kompetenciák, amelyek annak következtében jöttek létre, hogy a kormány egyes célelőirányzatokat átadott a régióknak, és a területfejlesztési tanácsok efölött dönthettek. Ugyanezt a kompetenciát növelte - ugyan 2004-ben született meg a döntés, de 2005-ben is így volt - a megyei területfejlesztési tanácsoktól a vállalkozások számára pályázható összegek átkerülése a régiókhoz. Komoly feladatott jelentett regionális operatív programra beadott pályázatok véleményezése, amelyet a regionális tanácsok szintén elláttak.

Én a Dél-alföldi Regionális Tanácsnak voltam, vagyok még az elnöke. Azt tudom önöknek mondani, hogy rendkívül komoly munka folyt a tanácson belül, hiszen a hazai források 2003-hoz képest megkétszereződtek, míg az uniós források 2002-höz viszonyítottan ötszörösére növekedtek. Itt nemcsak arról van szó, hogy egy pályázatot ki kell tudni írni, hogy a pályázatokat el kell bírálni, hanem arról is, hogy egyre inkább nő azoknak a pályázatoknak a száma, amelyeknek az ellenőrzését és az elszámoltatását is meg kell oldani, hiszen a pályázati források odaítélése sokszor két évre vagy három évre történik, és egyre növekszik az a pályázatmennyiség, amelyet ellenőrizni kell.

Új konstrukciók is működtek az elmúlt évben, amihez a területfejlesztés rendszerének alkalmazkodnia kellett, például a belterületi utak szilárd burkolattal történő ellátására, ha az önkormányzat letett egy forintot, akkor az állam mellétette a másik forintot. De ugyanígy volt a gazdaságfejlesztéssel összefüggő innováció területén, ahol, ha a vállalkozó letett egy forintot, akkor az állam szintén mellétett egy forintot. Sikeres rendszerek voltak ezek.

Az operatív programok működtetése is sikeres volt. Néhány adatot szeretnék elmondani mindegyik operatív programról, helyesebben: csak egyet-egyet. Az agrár- és vidékfejlesztési operatív program hároméves keretének 84 százaléka került lekötésre. A gazdasági versenyképesség operatív programnak 75,5 százalékát kötötték le. A humán erőforrás-fejlesztési operatív program hároméves keretének 80 százaléka került lekötésre. A környezetvédelem és infrastruktúra operatív programnak 95 százalékát, a regionális operatív programoknak pedig 90 százalékát kötötték le.

A dél-alföldi régióban az operatív programok révén 101 milliárd forint érkezett be. A regionális operatív programunk kiegészítő forrásokkal együtt - és örülök, hogy végül is ezt meg tudtuk csinálni - 18 milliárd forint fölött gazdálkodott, és három év helyett másfél év alatt lekötöttük ezeket az összegeket, és így is csak az igények egyharmadát fedezte ez a pénz. Ebből az következik, hogy holott a dél-alföldi régió hátrányos helyzetű régió, ennek ellenére is a régió forrásbefogadó képessége jó, és következik ebből az is, hogy a 2007 és 2013 közötti forrásbefogadással sem lesz gond várhatóan. A régiónak ezek a tapasztalatai egybevágnak az országos tapasztalatokkal, hiszen az operatív programok végrehajtásáról azt lehet mondani, hogy azok sikeresek voltak, és ebből az következik, hogy 2006-ben sem kell forrásvesztéstől tartani.

Tisztelt Ház! A közösségi kezdeményezések előirányzatainak teljesüléséből négy programot szeretnék kiemelni. A Schengen-alap felhasználása elmaradt a tervezettől, részben a program bonyolultsága, részben pedig az európai uniós Bizottság késedelmes jóváhagyása miatt. Mindezek ellenére az érintettek szerint is szerencsére forrásvesztés veszélye nem áll fönn. Az interregionális programok a határ menti megyék, városok, kistérségek körében rendkívül népszerűek. Itt is a felhasználás elmaradt a tervezetthez képest. Ennek az oka a pályázatok elhúzódása, bonyolultsága. Itt mindig számolni kell azzal, hogy a nem európai uniós tagországból pályázó régió, megye vagy kisebb térség kénytelen megküzdeni azzal az idézőjelben mondott hátránnyal, hogy neki európai uniós delegáltakon keresztül kell bizonyítania, hogy valóban megérett erre a programra. Egyébként ettől függetlenül is ezek a programok népszerűek. A kohéziós alap programoknál 2005-re a szerződéskötések száma megkétszereződött. Ugyanez a kifizetésekre nem mondható, de minden alap megvan arra, hogy a következő időszakban ez így legyen.

Fontos még, hogy beszéljünk a SAPARD-programról, annál is inkább, mert a 2005. évi kifizetések folyamatosságát a magyar kormány szavatolta, tekintettel arra, hogy a második félévben az európai uniós pénzek késtek, átmenetileg késedelem volt a kifizetésekben, és ezt a kormány hazai forrásokból pótolta, igaz, hogy az Unió később ezeket a forrásokat megadta Magyarország részére. Ebben a programban a legtöbb pénzt a mezőgazdasági vállalkozások beruházásaira, illetőleg mezőgazdasági gépbeszerzésre költötték el.

Tisztelt Ház! Összességében azt lehet mondani, hogy a területfejlesztési ágazat 2005-ben eredményesen teljesített, a zárszámadás adatai legalábbis ezt mutatják, ezért én elfogadásra ajánlom a törvénytervezetet.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)




Felszólalások:  Előző  158  Következő    Ülésnap adatai