Felszólalás adatai

HERÉNYI KÁROLY (MDF): Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Természetesen nem lehet szó nélkül elmenni a vasárnapi franciaországi szavazás és döntés mellett. Ez azt jelenti a mi számunkra, hogy valóban nehezebb lesz a helyzetünk, és erre fel kell készülni. Itt arról van szó, hogy az európai gondolat továbbfejlesztése torpant meg vagy rekedt meg, de a további folytatásról lemondani nem szabad. Nagy tanulsága ennek a vasárnapi szavazásnak - és én azt hiszem, ez Európa nyugati felében élő népekre jellemző -, hogy félnek. Féltek magától a bővítés folyamatától, félnek a további bővítés folyamatától, és erre a félelemre a politikusok, elnök, miniszterelnök Franciaországban összefogva sem tudott megnyugtató választ adni, és ezt a félelmet nem tudta eloszlatni.

Ez legyen tanulságos mindnyájunk számára, hogy egy ilyen adott helyzetre Európa politikusai felkészültek legyenek. Pedig az előkészítésében a franciáknak nagy szerepük volt, hiszen Valéry Giscard d'Estaing volt az, aki az előkészítési folyamatot koordinálta, rengeteg munkát fektetett belé. A kérdés az, hogy azokra az esetleges negatív változásokra, amit ez a döntés hozhat - hiszen Európa pénzügyi világa meglehetősen érzékeny, és akár az euró árfolyamát is befolyásolhatja -, fel vagyunk-e készülve, a magyar kormányzat, a magyar pénzügyi kormányzat ezekre a változásokra képes-e felkészülni, vannak-e olyan tartalékaink, amelyek az esetleg nem várt folyamatok kivédésére alkalmassá tesznek minket. Bízunk abban, hogy vannak.

Az ön által a száz lépésből most sorra kerülő szakképzési ügy rendkívül fontos, és nagyon jó, hogy előkerült. Ugyanúgy, ahogy a magyar gazdasági élet számos területén, itt is egyszerre van jelen a rendkívüli, nagymértékű hiány és a nagymértékű pazarlás. A pazarlás okai alapvetően a szervezeti egyenlőtlenségekre vezethetnek vissza, hiszen - ahogy a mai egyik gazdasági napilapban megjelent Kiss Istvánnak, a MIOK főigazgatójának nyilatkozata - mivel a köz- és a felsőoktatási, a szak- és a felnőttképzési törvény nem harmonizál egymással, rengeteg pénz folyik ki ebből a rendszerből. Azért érdemes figyelembe venni ezt a mondatot, mert 2013-ig hatalmas összeg állhat felnőttképzésre és szakképzésre, még kimondani is elég furcsa: 226 milliárd fordítható szakképzésre. Az idén is 23 milliárd ez a keret. Ha ezeket a pénzeket vagy nem használjuk föl - ahogy az előbb erre Pokorni frakcióvezető-helyettes úr utalt -, vagy rosszul használjuk föl, akkor az azt jelenti, hogy szórjuk a pénzt, és nem gátoltuk meg a pocséklást és a pazarlást. A nagy munkaerő-felesleg mellett, tehát a munkanélküliség mellett azért érdemes arra is odafigyelni, hogy jelenleg 93 ezer olyan betöltetlen munkahely van, ami azért nincs betöltve, mert nincsenek kellő szakképzettséggel rendelkező szakemberek, akik ezeket be tudják tölteni, és el tudják látni ezeket a feladatokat.

A párhuzamosság - amire az előbb utaltam - az Oktatási Minisztérium és a Munkaügyi Minisztérium között található. A szakoktatás intézményesített része az Oktatási Minisztériumhoz tartozik. De, ha megvizsgálunk egy megyét, akkor azt látjuk, hogy a szakmunkásképzés jelentős része önkormányzati vagy alapítványi intézményekben történik. A baj ezekkel az, hogy rendkívül laza vagy egyáltalán nincs kapcsolatuk a gazdasági élet szereplőivel, tehát tulajdonképpen rendkívül drágán olyan szakmunkásokat képeznek, akiknek az elhelyezkedésére nincs mód, és nincs lehetőség. Ha a szerkezeti változások úgy alakulnak, ahogy az annak idején az 1990-es évek elején alakult ki, amikor a szakmunkásképzés a munkaügyi tárcához tartozott, amelynek sokkal pontosabb, sokkal naprakészebb információi vannak a munka világából, akkor a helyzet javulhat. Ez egy olyan lépéssorozat, amely lehet, hogy elkésett, sőt biztosan elkésett, de mindenféleképpen támogatásra méltó, és támogatni is fogjuk.

Egy megjegyzést azonban engedjen meg. Az 50 év feletti munkavállalók különleges támogatásáról beszélt, és a tervek ezt tartalmazzák. A Magyar Demokrata Fórum úgy gondolja, hogy ezt az évet, az 50 esztendőt 45 évre kellene levinni, hiszen már 45 év felett ugyanilyen nehéz az elhelyezkedés, ugyanilyen problémákkal kell szembenézniük a munkavállalóknak, tehát ha az ő részükre is lehetővé tennénk az új szakma ingyenes megszerzését, azt hiszem, hogy nagy lépést tennénk a társadalmi igazságosság felé.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)