Felszólalás adatai

DR. KOVÁCS LÁSZLÓ (MSZP): Ismételten köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A parlament MSZP-s országgyűlési képviselőcsoportja a törvénytervezetet általános vitára alkalmasnak tartja. Szükségesnek tartja annak érdekében, ahogy az előbb is említettem, hogy a rosszhiszemű vagyoni átruházásban részes akár magán, akár jogi személyek megfelelő jogi kényszerintézkedéssel nézzenek szembe arra az esetre, ha az üzletrészeik, vagyonrészesedéseik átruházására nem jóhiszeműen, hanem kifejezetten fedezetelvonási céllal kerül sor.

Talán megbocsátják nekem a könyvvizsgálók, amikor nem igazából jogszabatosan, de egy általuk alkalmazott elvet idézek a törvénytervezet általános vitájában, és ez nem más, mint a várakozás folyamatosságának az elve, amit a könyvvizsgálók meg szoktak a maguk szakmájával kapcsolatban fogalmazni. Ez meglehetősen összetetten, de mégis lényegre törően tartalmazza azt, hogy mit jelent a vállalkozás folyamatosságának az elve. A vállalkozás folyamatosságának elve azt jelenti, hogy egy adott gazdasági társaság, egy adott cég megfelelő működési helyen fellelhető, megfelelő vezető tisztségviselőkkel, megfelelő alkalmazottakkal dolgozik, működik és utolérhető, elérhető, és harmadrészben és nem utolsósorban megfelelő vagyoni háttérrel rendelkezik ahhoz, hogy a gazdasági társaságokról szóló törvényben meghatározott profitorientált gazdálkodás megfelelően, a törvény adta keretek között alkalmazható legyen. Tehát ez jelenti összességében a vállalkozás folyamatosságának elvét, amit minden könyvvizsgáló, amikor egy adott cég éves mérlegét hitelesíti, vizsgál, hogy ezek a feltételek vajon fennállnak-e vagy sem.

A másik ilyen fontos követelmény a gazdasági társaságok működésével kapcsolatban nem más, mint a hitelezővédelem. A hitelezővédelemmel kapcsolatban már nem egy törvény született ebben a parlamenti ciklusban, itt talán elég utalnom a törlési eljárás újraszabályozására, amire ugyancsak ebben a parlamenti ciklusban került sor, vagy utalhatunk a vagyonrendezési eljárásra is, ami a már megszűnt cégek után fennmaradt vagyon rendezését teszi meg, pontosan hitelezővédelmi célzattal.

Ugyancsak hitelezővédelmi célok indokolják azt, hogy azok a törvényi rendelkezések, amelyeket ez a törvénytervezet tartalmaz, mihamarabb hatályba léphessenek, ugyanis meggyőződésem, illetve meggyőződésünk, hogy minden egyes alkotmányos eszközt fel kell használnunk annak érdekében, hogy azok, akik egy adott cégben fennálló vagyoni részesedéseik során nem jóhiszeműen, hanem a tisztesség kereteit túllépve, rosszhiszeműen járnak el, akkor megfelelő jogi szankciókkal nézzenek szembe arra az esetre, ha ez a magatartásuk megvalósul. Ebből adódóan megítélésünk szerint a törvénytervezet ilyen szempontból alkotmányos keretek között és megfelelő törvényi indokoltsággal, megfelelő szabályozási céllal oldja fel meglehetősen szűk körben, de szükséges helyeken azt a korlátolt felelősséget, ami egy adott gazdasági társaságnál - itt alapvetően a korlátolt felelősségű társaságokra, illetőleg a részvénytársaságokra gondolhatunk - megvan.

Ezzel együtt el kell gondolkodnunk azon is, amit államtitkár úr az expozéjában már említett, hogy ez a törvény önmagában elegendő-e ahhoz, hogy a cégek fantomizálódása ellen ne csak fellépjünk egy utólagos felelősségi szabály feloldásával, hanem valóban igen fontos, hogy minden egyes jogi eszközt felhasználjunk, hogy a fantomizálódás megelőzése érdekében fel tudjunk lépni.

(20.10)

És itt csak egyet tudok érteni az államtitkár úrral abban, hogy valóban nemcsak a cégeljárási törvényt, nemcsak a csődtörvényt kell módosítani e vonatkozásban, hanem valóban, ha ennek a megjelenítésére az új társasági törvényben kerül sor, akkor ott kell ilyen jellegű szabályozást megejteni.

Örömmel hallom, hogy az ügyvédekről, illetőleg a közjegyzőkről szóló törvény lehetővé fogja tenni azt, hogy az ügyvédek, illetőleg a közjegyzők az eljárásuk során a BM lakcímnyilvántartásánál megfelelően tájékozódni tudjanak egy-egy magánszemély fellelhetősége szempontjából. De mindez, azt hiszem, csak egy része egy komplexebb törvényalkotó folyamatnak, ami kiterjedtebb a jelen törvényi szabályozásnál, részletesebb jogi keretek között teszi lehetővé a fantomizálódásnak a megelőzését.

Itt, ha szabad, akkor néhány gondolatot, amit ugyan a törvénytervezet nem tartalmaz, de megosztanék a parlament nyilvánosságával. Úgy érzem, el kell gondolkodnunk azon, hogy törvény által meghatározott körben ne tegyük-e kötelezővé azt, hogy bizonyos vagyoni részesedések átruházására csak - idézőjelbe téve - “minősítettö okirat keretében kerülhessen sor. Tehát gondolok itt elsősorban, mondjuk, közokiratra vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratra, pontosan annak érdekében, hogy az átruházóknak a beazonosíthatósága megoldott legyen. És aki ilyen értelemben közreműködik az okiratszerkesztésben, legyen az közjegyző vagy legyen az ügyvéd, az megfelelő magatartást, megfelelő felelős magatartást tudjon annak érdekében tanúsítani, hogy valóban, ez az átruházás jogszerű, célszerű és tisztességes keretek között folyjon le.

A társasági törvény emellett, meg kell hogy jegyezzem, a korlátolt felelősségű társaságok esetében kifejezetten ismeri a tagjegyzéknek a fogalmát. A tagjegyzék arra szolgáló jogintézmény, hogy a törvény által meghatározott tartalommal egy-egy tagról megfelelő információs rendszerrel bírjon. Megfontolandó az is, hogy ez a tagjegyzék milyen okirati formában kerüljön vezetésre, tehát itt is megfontolandó az, hogy a tagjegyzék adott esetben közjegyzői okiratban vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban jelenjen meg. Meg kell jegyeznem, hogy már találkoztam, a magam szempontjából is találkozom olyan ügyvédi gyakorlattal, ahol ezek az okiratok már ilyen formában jelennek meg, és valóban, ilyenkor a valóságtartalmuk egy fokozottabb mögöttes felelősségi szabállyal valósul meg.

Megfontolandó ennek a tagjegyzéki jogi keretnek a kiterjesztése is, hogy ne csak korlátolt felelősségű társaságokra, hanem más társasági formákra is adott esetben alkalmazható legyen. Tudom, hogy itt most bizonyos értelemben nyitott kapukat döngetek, mert a részvénykönyv adott esetben erre szolgálhat, de mégis megfontolandó, hogy mondjuk, egy betéti társaságnál vagy egy közkereseti társaságnál is egy ilyen formában vezetett tagjegyzéket alkalmazzunk, pontosan a tagok utolérhetősége, illetőleg elérhetősége szempontjából.

Tekintve, hogy a felszólalási időmből már nem sok maradt hátra, csak ismételni tudom, hogy a törvény szabályozási célja indokolt, megítélésem szerint a választott eszközrendszer alkotmányos és megfelelő kereteket nyújt az elérni kívánt célhoz. De, ahogy az államtitkár úr, még egyszer mondom, korábban már említette, a további törvényi szabályozás elkerülhetetlen a fantomizálódás megelőzése érdekében.

Köszönöm szépen.