Készült: 2024.05.17.01:52:21 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

337. ülésnap (2013.12.16.), 306. felszólalás
Felszólaló Márton Attila (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 8:43


Felszólalások:  Előző  306  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

MÁRTON ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Gaudi képviselő úr történelmi, társadalmi, etnikai és kisebbségekről szóló eszmefuttatása után én megpróbálok az előterjesztéshez kapcsolódó néhány szakmai dolgot is terítékre hozni, amennyiben ez lehetséges.

Ezek után egyébként, amit Gaudi képviselőtársam elmondott, csodálkozom, hogy a külügyi bizottságban a Jobbik képviselője nem tudta támogatni ezt az előterjesztést, mint ahogy itt a bizottsági előterjesztő előadásában hallhattuk. Hiszen, ha ilyen sokféleképpen meg lehet közelíteni, úgy gondolom, biztos találtak volna benne olyat, ami miatt érdemes lett volna a támogatásra. Remélem, hogy a zárószavazásnál ezt a javaslatot támogatni fogják majd.

Nos, miért is támogatjuk mi, a Fidesz képviselői ezt az indítványt, és miért érezzük azt, hogy ez fontos? Államtitkár úr már említette, hogy egy elég régóta húzódó folyamat, hiszen a balkáni háború, lényegében 1999 óta a koszovói légtér zárva van, és elég hosszú időnek kellett ahhoz eltelni, hogy 2011-ben a helyzet normalizálása kapcsán a NATO is úgy érezze, hogy valamilyen szinten szakmai irányítás alá kellene vonni ezt a területet légtérirányítás szempontjából. Hiszen ennek nagyon komoly, különösen a légitársaságok, a légi közlekedés szempontjából nagyon komoly jelentősége van. Hiszen ma, amikor a légi közlekedés sajnos a dráguló üzemanyagköltségek miatt egyre drágább, nem mindegy az, hogy a légitársaságok például Európából déli, délkeleti irányban milyen útvonalon tudnak haladni, tehát ez egy nagyon fontos gazdasági kérdés a légitársaságok számára.

Magyarország számára mit jelent ez a megállapodás? Milyen előnyt tudunk mi ebből kovácsolni? A bizottsági előterjesztésben is elhangzott, hogy a HungaroControl Légiforgalmi Zrt., amely a magyarországi légtérirányítást végzi, fogja ellátni ennek a légtérnek az irányítását. Az elmúlt években valóban komoly fejlesztés történt, hiszen a HungaroControl Zrt. megépítette az elmúlt időszak talán legnagyobb beruházását, az úgynevezett ANS III. irányítóközpontot, amelyet teljesen korszerű technikával, technológiával szereltek föl, és ennek az irányítóközpontnak a működésbe állása teremti meg tulajdonképpen azt a lehetőséget, hogy ilyen feladatra is lehessen vállalkozni, magyarul, hogy nemcsak hazánk légterét, hanem velünk nem is szomszédos területek légtér-irányítási feladatait is teljesen elkülönítve, tehát fizikailag is elkülönítve egyébként a hazai szektorirányító rendszertől önállóan, önálló egységként lehessen kezelni.

Szintén a HungaroControl keretein belül működik az Európában összesen kettő közül az egyik olyan légtér-szimulációs rendszer, úgynevezett CRDS-központ, amelynek segítségével már folynak és folytak olyan munkálatok, amelyek a légtér elosztását, az ott folyó repülések szimulációit, az ott lefolytatott eljárások számítógépes modellezését teszik lehetővé. Ez mindenképpen egy nagyon komoly szakmai előrelépés, és Magyarország számára a technikai fejlődés, a technikai fejlesztés szempontjából nagyon fontos dolog.

Azonban ezeken a technikai, ámde nagyon fontos részleteken túlmenően úgy gondolom, hogy ennek a megállapodásnak egy nagyon-nagyon fontos üzenete van Európa és az Európai Unió és a Eurocontrol irányába. A Eurocontrol az európai légtereket irányító szervezetek összefogó szervezete. Talán képviselőtársaim is tudják, hogy az európai légtér különböző egységekre, úgynevezett FAB-okra van felosztva, és bizony manapság az Európai Unióban az egyik, a légtérirányítást illetően az egyik legfontosabb kérdés az, hogy hogyan lehet a költségeket csökkenteni, adott esetben hogyan lehet a ma még önállóan, tehát az egyes államokra kiterjedő légtérirányító szervezeteket hogyan és miként lehet összevonni, hogyan és miként lehet az európai légtérben az egységes európai légteret olyan módon is megvalósítani, hogy a légtérhasználatra ne csak mindenkinek egyformán legyen lehetősége, de az ott működő rendszerek, irányítási rendszerek is egységesek legyenek. Ez teljesen természetes módon hosszabb távon adott esetben azzal jár vagy járhat, hogy a ma még önállóan működő nemzeti irányító szolgálatok adott esetben megszüntetésre is kerülhetnek, és nagy légiirányító centrumok jöhetnek létre Európán belül.

Úgy gondolom, hogy azért nagyon fontos, hogy Magyarország és a magyar kormány egy ilyen szerződést, egy ilyen megállapodást tud kötni, hogy ezzel is tudjuk bizonyítani, hogy élenjáróak vagyunk, amikor az egységes légtérirányításról, az ott lefolytatott folyamatokról van szó. Ez azért nagyon példaértékű, és nem győzöm hangsúlyozni, előremutató, hiszen az európai légtérszerkezet egységesítésében, az irányításban, az eljárások kidolgozásában ilyen irányú fejlesztések futnak, és az Európai Unió már a második fázisát indítja el annak a légtérszerkezetet egységesíteni próbáló törekvéseknek, amelyek az elmúlt években is voltak. Tehát, ha mi itt, Magyarországon meg tudjuk mutatni azt, hogy a hazai légiirányító szolgálat képes ezeknek a feladatoknak megfelelni, akkor úgy gondolom, hogy hosszú távon mindenképpen jó eséllyel pályázunk és pályázhatunk, és mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy ez így legyen, hogy az európai légtérben, és itt a közép-kelet-európai légteret mindenképpen ez alatt értem, mi meghatározóak tudjunk lenni szakmailag, technikailag, műszaki struktúrát tekintve.

Erre ad jó alapot ez a megállapodás, hiszen ezzel tudjuk bizonyítani, hogy máris felkészültek vagyunk olyan feladatok elvégzésére, amire - méltán mondhatom - Európában nem nagyon lenne talán más, aki hasonló technikai felkészültséggel, szoftverekkel és olyan korszerű irányítórendszerrel rendelkezik, mint hazánk.

Mindezeken túlmenően nem elhanyagolható az a diplomáciai hatás sem, amely e mögött a szerződés mögött áll, és még az elkövetkezendő időszak feladatait is fogja adni, hiszen tudjuk nagyon jól, hogy egyrészt Koszovó nem határos Magyarországgal, ráadásul a környező országok hatóságaival, szervezeteivel és diplomáciai vonalon is egyeztetni kell még a továbbiakban a koszovói légtér használatára vonatkozó eljárásokat és különböző nemzetközi jogi, diplomáciai kérdéseket. Amennyiben a kormány ezt sikeresen fogja végigvinni, és én meg vagyok győződve arról, hogy ez így lesz, akkor mindenképpen példaértékű lesz Magyarország számára diplomáciai szempontból is az a teljesítmény, amelyet be tudunk majd mutatni Európának, az Európai Közösségnek is, hogy igen, mi partnerek vagyunk, bármikor bármilyen fejlesztésről legyen szó, és oda tudunk állni olyan több országot érintő együttműködés mellé is, sőt vezetői tudunk lenni egy ilyen projektnek, amely - még egyszer mondom - példaértékű lehet az egész Európai Unión belül.

(20.10)

Úgyhogy én nagy tisztelettel arra kérem azokat a képviselőtársaimat, akik mondjuk, a frakciójukban vagy a bizottságban úgy döntöttek, hogy tartózkodnak vagy nem támogatják, hogy mindazokért, amelyeket elmondtam, mindazon előnyökért támogassák ezt a törvényjavaslatot, és támogassák azt, hogy Magyarország példaértékű együttműködést és egy technológiai projektet tudjon megvalósítani.

Elnök úr, köszönöm a szót. (Taps.)




Felszólalások:  Előző  306  Következő    Ülésnap adatai