Felszólalás adatai
| 273. ülésnap (2013.04.30.), 60. felszólalás | |
|---|---|
| Felszólaló | Dr. Kupcsok Lajos (Fidesz) |
| Beosztás | |
| Bizottsági előadó | Gazdasági bizottság |
| Felszólalás oka | Ismerteti a bizottság véleményét |
| Videó/Felszólalás ideje | 3:44 |
Felszólalások: Előző 60 Következő Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
DR. KUPCSOK LAJOS, a gazdasági és informatikai bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársak! A magyarországi fémkereskedelmet érdemes számokban megvizsgálni. Magyarországon a 2012. év végén 619 fémkereskedelmi engedéllyel rendelkező vállalkozás működött, az éves forgalmuk pedig meghaladta a 300 milliárd forintot. Ugyanakkor a rendőrség ebben az időszakban naponta átlagosan több mint 20 alkalommal kapott bejelentést fémlopásról. Az ORFK összesített adatai szerint ebben az időszakban 8500 fémlopást regisztráltak, és a kimutatás szerint legtöbbször a fővárosból, Pest megyéből és Borsod megyéből jelentettek lopást a rendőrségnek. A NAV tapasztalatai szerint az ellopott fémtárgyak egy részét azonnal külföldre továbbítják, másik részét itthoni öntödékbe vagy illegálisan fenntartott telepekre szállítják.
A fémkereskedelemről szóló törvényjavaslat célja a jelentős gazdasági károkat okozó, a közszolgáltatások biztonságát fenyegető fémlopások és az illegális fémkereskedelem visszaszorítása, valamint a kulturális javak védelme. A javaslat szabályozási szempontjai közül néhányat kiemelnék. A törvényjavaslat hatékonyabbá teszi az ellenőrző hatóságok munkáját, a bírságok emelésével nem éri meg majd a lopott fémet átvenni, az ellenőrzések szigorításával visszaszorításra kerül az illegális kereskedelem, és nem utolsósorban a hatóságok között hatékonyabbá válik az együttműködés. Magánszemélyek esetében a fémek tárolását, raktározását feltételekhez kötő javaslat ezáltal megakadályozza, hogy illegálisan szerzett fémet tartsanak maguknál.
Az új szabályozásnak köszönhetően a szankciók szigorításával, illetve a bírság összegének növelésével visszaszoríthatóak az illegálisan tevékenykedő kereskedők, bővülnek továbbá a fémkereskedelmi engedélyhez szükséges feltételek is. A kereskedők kötelezően leadandó jelentéseinek bővítésével, illetve a magánszemélyekre vonatkozó előírások szigorításával egyszerűbben felderíthetővé válnak a lopott fémek. A javaslat hatására rövid időn belül csökkenhet az illegális fémkereskedelem mértéke, a fémlopások és a rongálások száma.
A törvényjavaslat ugyanakkor kétségtelenül fontos szigorítási szabályokat is tartalmaz, ezek közül egy-kettőre utalnék. A meghatározott fémeket a fémkereskedők csak a velük szerződésben álló közszolgáltatótól vehetik át. A fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok szállításának ellenőrzése érdekében kialakításra kerül az okmányrend, illetve a szállítólevél szigorú számadásúvá minősítése. Az ellenőrzés hatékonyságát növeli a kereskedők által készített napi jelentés adattartalmának bővítése, a fémkereskedelmi engedélyhez szükséges feltételek bővítése is. A bírság összege emelkedik, sok esetben milliós nagyságrendű is lehet, a bírság megfizetésének a határideje pedig pontosan meghatározásra kerül. Ha a hatóság meghatározott esetekben 4 éven belül 3 alkalommal szab ki bírságot, akkor a fémkereskedő az engedélyét elveszíti.
Mindezen szempontok alapján, és osztva a miniszter úr expozéjában elhangzottakat, hogy nem egy máról holnapra megoldható feladathalmazzal állunk szemben, a gazdasági és informatikai bizottság 20 igen és 1 nem szavazattal általános vitára alkalmasnak találta ezt a sürgős megoldást igénylő törvényjavaslatot.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)
Felszólalások: Előző 60 Következő Ülésnap adatai