Felszólalás adatai

ELNÖK: Az interpelláló képviselő úr elfogadta a miniszter úr válaszát.

Tisztelt Országgyűlés! Gúr Nándor, az MSZP képviselője, interpellációt nyújtott be a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszterhez: “Munkahelyteremtések elősegítéseö címmel.

A képviselő urat illeti a szó.

GÚR NÁNDOR (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Miniszter Úr! Képviselőtársaim! Magyarországon nemcsak most, az elmúlt esztendőben és a jövőben is a munkahelyek megtartása és a munkahelyek teremtése a fontos kérdések közé tartozik. Azt gondolom, hogy amikor visszatekintünk az elmúlt évtizedre, és látjuk azt, hogyan és miként alakult a munkaerőpiac, akkor nagyon fontos ezzel a kérdéskörrel foglalkozni, és nem véletlenszerű, hogy a miniszter urat is e tekintetben szólítom.

A dolog lényege talán, ha visszatekintünk, akkor látható, hogy néhány esztendeje, 1993 volt az az időpillanat és az az időszakasz, amikor is a foglalkoztatás tekintetében mély válság volt az országban. Voltak még hullámok, de nagyjából azt lehet látni, hogy mára, 2003-ra a foglalkoztatás tekintetében alapvetően stabilizálódott a helyzet. Azt lehet látni, hogy a mikro- és kisvállalkozások megfelelő támogatásokat kapnak, például a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumon keresztül is több milliárd forintos nagyságrendet, és szerencsés, hogy ezek a pénzek nem elapadó jellegűek, hanem újra megismétlődő jelleggel igénybe vehető pénzforrások.

Igazából, ha a munkaerőpiac helyzetét nézzük, akkor látható, hogy a foglalkoztatottak száma - az ellenzéknek bármennyire is nem tetszik, és másról beszél - folyamatában, időről időre, bázishónapokról bázishónapokra viszonyítva növekszik. Azt lehet látni, hogy az inaktivitás mértéke ebben az országban mértékadó módon csökken. Márpedig, ha ez így igaz, hogy a foglalkoztatottak száma nő, és az inaktivitás mértékadó módon csökken, ennek kapcsán pedig az inaktívak a munkaügyi regiszterekbe mennek azért, mert azt remélik, hogy támogatások eredményeképpen a munka világát megtalálják, illetve közvetlen formában foglalkoztatottá válnak, akkor semmiképpen sem válságos a helyzet. Sőt, azt mondhatjuk, hogy a helyzet alapjaiban jó, hiszen a foglalkoztatottak száma nő, és a produktumot előállítók mértéke, nagyságrendje is halmozottan emelkedő tendenciát mutat. Összességében persze mindezek a folyamat elvárt végkifejletét nem elégítik ki. Nyilvánvaló, hogy új források megjelenítése, a vállalkozások irányába történő telepítése szükségszerű.

Kérdezem tehát ezért a miniszter urat, hogy hasonlóképpen, mint ahogy 2003 első felében ez igaz volt, még most, az év hátralévő időszakában a mikro-, kis- és középvállalkozások juthatnak-e új forrásokhoz, amelyekkel stabilizálni tudják, vagy éppen a munkahelyek számát tudják növelni. És ha igen, akkor a döntéshozók részéről az irányban születnek-e a döntések, hogy az országban lévő halmozottan hátrányos helyzetű térségek kedvező preferenciát élvezhetnek e tekintetben?

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Az interpellációra Burány Sándor miniszter úr válaszol. Megadom a szót.

BURÁNY SÁNDOR foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Kedves Képviselő Úr! Az interpellációjában jelzett problémák valóban az elsőrendű problémák közé tartoznak a foglalkoztatáspolitikában. Éppen ezért kezdjük talán az alapoknál!

Az elmúlt hetek postájából is azt a tendenciát tapasztaltam, akárcsak a pénteki postámat tanulmányozva is, hogy Magyarországon a munkaerőpiac, miközben fő jellemzőit tekintve pozitív folyamatok zajlanak, aközben igen komoly feszültségekkel is terhesek egyidejűleg. Csak a pénteki postámban értesültem arról, hogy valamivel több mint 300 munkahely került veszélybe egy megyében, ugyanakkor az ország több más megyéjében összességében több mint 600 új munkahely keletkezett. (Moraj a Fidesz soraiban.) Ezek az arányok, ahogy egyetlen hét, egyetlen nap postája is jellemzi, érvényesek a munkaerőpiac egészére és az elmúlt másfél év változásaira is.

Ha megnézzük a Központi Statisztikai Hivatal hivatalos számait - tehát nem a minisztérium számítását, nem becsléseket, hanem a KSH hivatalos számait -, akkor azt tapasztaljuk, hogy tavaly május, tehát a kormányváltás óta, több mint 90 ezer emberrel több dolgozik a munkaerőpiacon, mint tavaly májusban a kormányváltás idején. Ez a szám úgy jött létre, hogy pontosan tudjuk, hogy közben 90 ezer munkahely szűnt meg az országban. De hogy 90 ezer munkahely megszűnt, és több mint 90 ezer emberrel több dolgozik, ez azt is jelenti, hogy több mint 180 ezer új munkahely is keletkezett az elmúlt másfél évben. Ezek tehát a fő számok, amelyek a Központi Statisztikai Hivatal kiadványaiban és szakértői becslésekben megtalálhatók.

De mégis, ha azt kérdezi a képviselő úr, hogy ezzel a helyzettel elégedett vagyok-e, akkor azt mondom, hogy összességében igen, de nem számolhatok be arról, hogy minden rendben van. Azért nem számolhatok be róla, mert Magyarországon a munkaerőpiac mobilitása nem elég nagy. A lakáshelyzet és egyéb más okok nem teszik lehetővé az embereknek, hogy ha egy térségben a munkahelyek megszűnnek, akkor áttelepüljenek Magyarországon belül egy olyan városba, ahol egyébként a szakmájuk szerint vannak betöltetlen álláshelyek, tehát el tudnának helyezkedni.

Senkit nem vigasztalhatok, mondjuk, Heves megyében, aki elveszíti az állását, hogy eközben Pápán több száz új munkahely keletkezett. Ezekkel a regionális feszültségekkel foglalkoznunk kell, annál is inkább, mert már egy megyén belül is jelentkeznek ezek a feszültségek. Jó példa erre Vas megye, vagy rossz példa, ha másik oldalról nézzük, ahol miközben a megye munkaügyi mutatói az országos átlagnál lényegesen jobbak, aközben Vas megye déli részében foglalkoztatási nehézségek keletkeztek, amit csak egy 190 millió forintos válságkezelő csomaggal tudunk kézben tartani, és ennek a válságkezelő csomagnak az eredményeképpen például Őriszentpéteren nem kell bezárni egy cipőgyárat.

Tehát miközben az országos adatok jók, miközben egyes megyék adatai szépek, egyes kistérségekben, egyes városokban, városok körüli térségekben komoly foglalkoztatási nehézségek keletkeznek, amit ott, helyi programokkal kell kezelnünk. Ennek egyik eszköze a munkahelymegtartó támogatás, amit például Őriszentpéter esetében is, Vas megye déli része helyzetének esetében is alkalmaztunk, illetve amelyet – remélem, a közeli napokban pontosabb számokat is tudok erről mondani - Miskolcon is alkalmazni fogunk annak érdekében, hogy több ezer ember munkahelye ne szűnjön meg.

Ami pedig a munkahelyteremtő támogatásokat illeti, ez valóban egy olyan forrás és lehetőség, amelyet magam is úgy ítélek meg, hogy bővíteni érdemes, ezt ebben az évben is megtettük. Az eredetileg előirányzott 3 milliárd forintot megnövelve több mint 5 milliárd forintot osztottunk szét erre a célra, és még ez is kevés. Éppen ezért holnap alá fogok írni egy újabb döntést, amelynek értelmében a Munkaerő-piaci Alap pluszbevételeiből 700 millió forint értékben (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) újabb munkahelyteremtő pályázatokat tudunk kedvezően elbírálni. Ezen támogatások döntő részét kis- és közepes vállalkozások kapják.

Köszönöm szépen a türelmet, és kérem, válaszomat fogadják el. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Kérdezem az interpelláló képviselő urat, elfogadja-e a választ.

GÚR NÁNDOR (MSZP): Tisztelt Alelnök Úr! Miniszter Úr! Képviselőtársaim! Örömmel veszem a miniszter úr szavait, ami arról szól, hogy pozitív folyamatok zajlanak az országban. Örömmel veszem már csak azért is, hiszen látom azokat a forrásokat, pénzügyi és egyéb más energiaforrásokat, amelyek ennek érdekében megmozdultak az elmúlt másfél esztendőben.

(14.40)

Mindezek mellett, hogy ezek a pozitív folyamatok kézzelfoghatóak, mindenképpen igénylem azt, és nem vagyok ezzel egyedül, hogy a források felhasználása tekintetében bővülő jellegű kasszával rendelkezzen a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium e tekintetben, és a hálózattal, ami a munkaügyi központokon keresztül a munkahelyek megtartását és a munkahelyek teremtését szolgálja.

Másodszor pedig, a miniszter úr válaszából is kitűnt, és ezért a válaszát el is fogadom, ami azt alapozza meg, hogy szem előtt tartja a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű térségek problémáinak a kezelését.

A válaszát köszönöm és elfogadom. (Taps az MSZP soraiban.)