Felszólalás adatai

ELNÖK: Köszönöm szépen a jelzést, vissza fogunk rá térni, utánanézünk. Tehát most a részletes vitára bocsátásokról határozunk. Kérdezem az Országgyűlés, részletes vitára bocsátja-e az egyes szociális és egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló T/9275. számú törvényjavaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés az előterjesztést 195 igen szavazattal, 115 nem ellenében, 16 tartózkodás mellett részletes vitára bocsátotta.

(17.00)

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, részletes vitára bocsátja-e az egyes pénzügyi tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló T/9127. számú törvényjavaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés az előterjesztést 197 igen szavazattal, 130 nem ellenében, tartózkodás nélkül részletes vitára bocsátotta.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, részletes vitára bocsátja-e a közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/9122. számú törvényjavaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés 325 igen szavazattal, 2 nem ellenében, tartózkodás nélkül az előterjesztést részletes vitára bocsátotta.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, részletes vitára bocsátja-e a lőfegyverekről és lőszerekről szóló T/9115. számú törvényjavaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés az előterjesztést 207 igen, 117 nem szavazattal, 3 tartózkodás mellett részletes vitára bocsátotta.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, részletes vitára bocsátja-e az Európa-tervvel és az európai uniós csatlakozással kapcsolatos, a belügyi ágazatba tartozó egyes törvények módosításáról szóló T/9125. számú törvényjavaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés az előterjesztést 192 igen, 122 nem szavazattal, 17 tartózkodás mellett részletes vitára bocsátotta.

Mielőtt a személyi javaslatok megtárgyalására kerülne sor, hadd tájékoztassam a frakcióvezető urat, hogy mivel képviselői indítványokról van szó, először tárgysorozatba kell venni; ez nem történt meg, ezért nem volt jogos a hiányolás, amit ön megemlített. (Göndör István: Sorry.)

Tisztelt Országgyűlés! Most személyi javaslatok megtárgyalására kerül sor.

A miniszterelnök úr és a köztársasági elnök úr együttesen terjesztett elő jelöltet az Országos Rádió és Televízió Testület elnökének személyére, a testület tagjainak személyére pedig a parlamenti pártok nyújtottak be jelölést. Képviselőtársaim kézhez kapták az Országgyűlés elnökének H/9599. számú döntési javaslatát, valamint a jelöltek önéletrajzát.

Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy a jelölteket a kulturális bizottság meghallgatta. Tájékoztatom önöket, hogy a jelöltek nyilatkoztak arról, hogy velük szemben összeférhetetlenség nem áll fenn, illetőleg megválasztásuk esetén azt megszüntetik.

Tisztelt Országgyűlés! Most az elnök személyéről és a testület tagjairól külön-külön döntünk.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy megválasztja-e az ORTT elnökének Kovács Györgyöt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés Kovács Györgyöt 196 igen szavazattal, 1 nem szavazat mellett, 127 tartózkodással az ORTT elnökének megválasztotta. (A díszpáholyban tartózkodó Kovács György föláll. - Taps a kormánypárti padsorokban és az MDF soraiban.)

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy megválasztja-e az ORTT tagjának dr. Ladvánszky Györgyöt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés dr. Ladvánszky Györgyöt 331 igen szavazattal, nem szavazat és tartózkodás nélkül az ORTT tagjának megválasztotta. (A díszpáholyban tartózkodó dr. Ladvánszky György föláll. - Taps.)

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy megválasztja-e az ORTT tagjának Szalai Annamáriát. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés Szalai Annamáriát 289 igen, 4 nem szavazattal, 29 tartózkodás mellett az ORTT tagjának megválasztotta. (A díszpáholyban tartózkodó Szalai Annamária föláll. - Taps.)

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy megválasztja-e az ORTT tagjának Timár Jánost. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés Timár Jánost 332 igen szavazattal, nem szavazat nélkül, 1 tartózkodás mellett az ORTT tagjának megválasztotta. (A díszpáholyban tartózkodó Timár János föláll. - Taps.)

Megkérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy megválasztja-e az ORTT tagjának dr. Wéber Jánost. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés dr. Wéber Jánost 332 igen szavazattal, 1 nem szavazat mellett, tartózkodás nélkül az ORTT tagjának megválasztotta. (A díszpáholyban tartózkodó dr. Wéber János föláll. - Taps.)

Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy a tagok megválasztásával a testület megalakult. A médiatörvény 33. §-ának (1) bekezdése alapján a testület megbízatása négy évig tart. A megválasztott testületnek az Országgyűlés és a magam nevében sok sikert és jó munkát kívánok. (Taps.)

Tisztelt Országgyűlés! Most a Delegációs teremben az ORTT megválasztott elnöke és tagjai az Országgyűlés elnöke előtt ünnepélyes esküt tesznek. Kérem őket és a meghívott vendégeket, szíveskedjenek a Delegációs terembe fáradni. (A díszpáholyban tartózkodók, valamint dr. Mádl Ferenc és dr. Szili Katalin távoznak az ülésteremből.)

Tisztelt Országgyűlés! Most a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriuma új tagjának megválasztásáról határozunk a H/9581. számon előterjesztett személyi javaslat alapján. A jelölt önéletrajzát a javaslattal együtt a hét végi futárpostában megkapták.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, megválasztja-e Rajk Lászlót Haraszti Miklós helyett a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriuma elnöksége tagjának. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés 319 igen szavazattal, 1 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett Rajk Lászlót elnökségi taggá választotta. (A díszpáholyban tartózkodó Rajk László föláll. - Taps.)

Az Országgyűlés és a magam nevében sok sikert és jó munkát kívánok Rajk László úrnak.

Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy tisztelettel köszöntsem a karzati páholyban helyet foglaló kirgiz Jogorku Kenesh parlamenti képviselőit, akik az ENSZ fejlesztési programjának keretében a Magyar Országgyűlés működését tanulmányozzák. Magyarországi megbeszéléseikhez sok sikert kívánok. (A vendégek felállva köszönik meg a tapsot.)

(17.10)

Tisztelt Országgyűlés! Most a tárgysorozatba-vételi kérelmekről határozunk, a Házszabály 98. §-ának rendelkezései alapján. Eszerint a tárgysorozatba-vételről az Országgyűlés az előterjesztő legfeljebb ötperces felszólalása után határoz. A tárgysorozatba-vétel tárgyában képviselőcsoportonként egy képviselő, valamint független képviselő legfeljebb két perc időtartamban felszólalhat, majd az előterjesztő a felszólalásokra legfeljebb szintén két percben válaszolhat.

A Fidesz képviselőcsoportja az Országgyűlés döntését kérte az Őry Csaba és más képviselők által H/9159. számon, a kormányzati szintű tárgyalások kezdeményezéséről az Európai Unió 24 tagállamával a magyar munkaerő szabad áramlását gátló korlátozások megszüntetése érdekében címmel benyújtott országgyűlési határozati javaslat tárgysorozatba-vételéről. Megkérdezem az előterjesztőket, kíván-e valaki öt percben felszólalni. Megadom a szót Bernáth Ildikó képviselő asszonynak. (Bernáth Ildikó: Őry Csaba.) Akkor kérem Őry Csaba képviselő urat, hogy jelezze a felszólalását, nyilván a kártyáját is elhelyezte, akkor már csak az hiányzik, hogy megadjuk neki a szót. Öné a szó, képviselő úr.

DR. ŐRY CSABA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A szabad munkaerő-áramlás az Unió olyan alapjoga, melynek érvényesítéséről az európai értékek iránt elkötelezett kormányok semmiképp nem mondhatnak le, még akkor sem, ha a csatlakozási tárgyalások során a jelenlegi tagállamokkal való megegyezés érdekében átmeneti kompromisszumok megkötésére kényszerültek. Kétségtelenül ilyen kompromisszum volt a 2+3+2 éves átmeneti időszakra vonatkozó derogáció elfogadása, amely azonban nem irányzott elő automatikus és valamennyi uniós tagállam szintjén általánosan érvényesítendő korlátozásokat. Van tehát helye az egyedi mérlegelésen alapuló megközelítésnek.

A megkötött megállapodás szelleme az volt, hogy a jelenlegi tagállamok konkrét számításokkal igazolt munkaerő-piaci veszélyek esetén döntenek a korlátozások bevezetéséről, bár a megállapodások betű szerinti szövege ezt tételesen nem írja elő. Az európai kormányok azonban számos csatornán keresztül jelezték, hogy Magyarország irányából nem számítanak olyan veszélyekre, mely munkaerőpiacukat destabilizálná, s a magyar munkaerő tömeges megjelenését nem valószínűsítik az uniós csatlakozás után.

Ehhez képes meglepő és érthetetlen fejlemény az, hogy valamiféle általános pánikhangulat kialakulása nyomán szinte valamennyi jelenlegi tagállam kormánya sutba dobta a megállapodás szellemét, visszatáncolt az előzetesen megfogalmazott ígéretektől, s mindenfajta megkülönböztetés, illetve egyedi elbírálás mellőzésével általánosan le kívánja zárni munkaerőpiacát az újonnan csatlakozó országok munkavállalói elől. Örvendetes tény, hogy a Fidesz nagy nyilvánosság előtt megfogalmazott felszólítása s az erőteljesebb nemzeti érdekérvényesítésre irányuló javaslatai nyomán az utóbbi hetekben a kormány is megmozdult, és nyitottnak látszik arra, hogy konkrét lépéseket tegyen az egyenlő elbírálás elvének érvényesítése ügyében.

A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség az együttműködés jegyében minden erejével támogatja a kormányt abban, hogy győzze meg az uniós ígéretek beváltásának szükségességéről az európai kormányokat. Az utóbbi hetekben e téren kezdeményezett tárgyalásokat jó irányba tett, szükséges, de nem elégséges lépéseknek tekintjük. A magyar kormány nemzetközi fellépésének súlyát megítélésünk szerint jelentős mértékben növelné az, ha a Magyar Országgyűlés teljes tekintélyével a kormány mögé állna, s ezért egy határozati javaslatot nyújtottunk be a tisztelt Országgyűlésnek. A határozati javaslat konkrét szövegének finomítása, módosítása tekintetében teljes mértékben nyitottak vagyunk arra, hogy a parlamenti többség képviselőivel közösen véglegesítsük a javaslatot, mely így a nemzeti egység szép szimbóluma lehet.

A kormány cselekvési tervének kereteit javasoljuk úgy meghatározni, hogy az írja elő a jelentés benyújtását a tisztelt Országgyűlésnek legkésőbb május 1-jéig, mely összesítené a jelenlegi tagállamokból, illetve a velünk együtt csatlakozó országokból várható munkaerő-piaci érdeklődésre vonatkozó összegyűjtött információkat, és megfelelő alapot biztosítana ahhoz, hogy a kölcsönösségi alapon tervezett viszontintézkedések meghozataláról a kormány megalapozottan és pontos információk birtokában dönthessen. Külön felhívjuk a figyelmet arra, hogy amennyiben a jelenlegi tagállamok ragaszkodnának az általános korlátozások érvényesítéséhez, ez jelentős mértékben befolyásolhatja akár az újonnan csatlakozó országok között várható migráció mértékét is, ezért elengedhetetlenül fontos az, hogy e tekintetben a kormány előzetes vizsgálatokat végezzen.

A kormány és az Országgyűlés felelősségét illetően valószínűleg mindannyian egyetértünk abban, hogy az ország egészét képviselő Országgyűlésnek elsődleges szerepet kell játszania a magyar munkavállalók érdekeinek érvényesítésében, és biztosítani kell azt, hogy az európai parlamenti választásokat megelőző két hónapban ne silányuljon pusztán egymással versengő pártok kampánytémájává. Javasoljuk ezért, hogy a Magyar Országgyűlés tekintélyének egész súlyával vállalja fel a szabad munkaerő-áramlás nemzeti ügyét, és kötelező erővel írja elő az ezzel kapcsolatos feladatok teljesítését a kormány számára. Csakis ez jelenthet garanciát a sikerhez, ezt várja el minden magyar állampolgár, választópolgár a parlamenttől. Kérjük tehát az Országgyűlést, hogy tegyen eleget az emberek ezzel egybecsengő kívánságának.

Meg vagyok győződve arról, hogy a magyar munkavállalók érdekeinek érvényesítése mindannyiunk közös ügye. Mi magunk is lobbizunk az Európai Parlament frakcióiban. Az ír és angol megoldással kapcsolatban az Európai Néppárt képviselői kérdéssel fordultak az Európai Bizottsághoz, de látnunk kell, hogy a labda a kormány térfelén pattog, most a kormányt kell támogatni abban, hogy sikeresen tárgyalhasson. Ezért számítunk a parlamenti többség fenntartás nélküli támogatására. Kérem önöket, támogassák az indítvány tárgysorozatba-vételét. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a Fidesz soraiban.)

ELNÖK: A frakciók kétperces hozzászólásai következnek. Elsőként Szent-Iványi István jelentkezett, SZDSZ-frakció.

DR. SZENT-IVÁNYI ISTVÁN (SZDSZ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mindannyiunkat csalódással töltött el a régi tagállamok visszakozása és elzárkózása a munkaerőpiac megnyitásától. Ez valóban sérti a négy alapszabadságot, ez valóban beárnyékolja a csatlakozás történelmi pillanatát, s ez valóban hátrányosan érinti az Unió versenyképességét. Helyes, ha ebben az ügyben közösen és együtt fel akarunk lépni. Az egyetértés ebben megvan. Csak az a kérdés, hogy a magyar parlament mit tehet ebben az ügyben.

Mi úgy véljük, hogy az itteni parlamenti vita nem segítené, hanem inkább hátráltatná, egyfajta belpolitikai viszállyá tenné azt az ügyet, amiben egyébként teljes az egyetértés, hiszen a mi bizottságunkban kétszer is tárgyaltunk erről az ügyről, s mind a kétszer mind a négy párt kifejezte egyetértését mind az ügy általános kezelését illetően, mind pedig a kormányzati lépéseket illetően. A magyar kormány határozottan lépett föl, jól tette ezt, ennek már bizonyos eredményei érzékelhetők, hiszen a mostani zárónyilatkozatban kifejezetten magyar kérésre megjelent a rugalmas munkaerőpiac fontosságának elve.

De van a pártoknak is feladata, minden pártnak. A szabad demokraták jegyzékben kérték fel a velünk csatlakozó országokat a közös cselekvésre, és az európai parlamenti frakcióban is eljártunk. Örülünk, hogy a Fidesz is tett hasonló lépéseket. Nagyon örültünk volna annak, ha a hét végén Budapestre látogató jelentős néppárti politikus, Wilfried Martens úr erről a kérdésről beszélt volna, és nem a múlt árnyékaival foglalkozott volna elsősorban, hiszen ez fontos, sokkal fontosabb ügy. (Taps a kormánypártok soraiban.) Ő ugyanis 1984-ben Kádár János vendége volt (Felmutat egy papírt.), jól ismeri a múlt árnyait. '87-ben, amikor visszahívta, hasonló módon emlékezett róla: “Ragyogó emléket őrzök erről a látogatásról mind a fogadtatás melegségét, mind pedig azoknak a megbeszéléseknek az érdekességét tekintve, amelyet a magyar kormány különböző tagjaival és különösképpen önnel folytattam.ö A fénykép is megtekinthető: Kádár János Martens úr társaságában. (Közbeszólás az SZDSZ soraiból: Szűrös Mátyással…. - Taps a kormánypártok soraiban.) Arra kérem önöket, hogy Martens urat győzzék meg arról, hogy ebben a sokkal fontosabb ügyben lépjen fel.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Merem remélni, hogy a következő felszólalók a témánál maradnak. Bernáth Ildikónak adom meg a szót, Fidesz-frakció.

(17.20)

BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt hetekben egymásnak ellentmondó hírek jelentek meg a tekintetben, hogy az Európai Unió tagországai milyen korlátozó intézkedéseket kívánnak bevezetni a csatlakozó országok munkavállalóival szemben.

Ez azért is volt megdöbbentő a magyar munkavállalók számára, mert olyan országok is, amelyek korábban nem jelezték, hogy szigorító intézkedéseket kívánnak bevezetni, most jelezték ezt a szándékukat. A benyújtott határozati javaslatunk azt a célt szolgálja, hogy a kormány kezdjen el kétoldalú tárgyalásokat az érintett országokkal, annak érdekében, hogy mielőbb tisztázásra kerüljön az, hogy milyen elképzeléseik vannak a tagországoknak.

A tervezett intézkedéseket már csak azért sem értjük, mert minden közvélemény-kutatási eredmény azt igazolja, hogy a magyar munkavállalók nem kívánnak tömegesen munkát vállalni az Unió tagországaiban, de nemcsak a hazai közvélemény-kutatások igazolják ezt, hanem az Eurobarométer által készített felmérés is. Ezért azt kérjük, azt javasoljuk a kormánynak, a miniszterelnök úrnak, hogy a kétoldalú tárgyalások során térjen ki arra a tárgyalások alatt, hogy milyen felmérésekre alapozzák a tervezett intézkedéseket a tagországok, milyen szakmákat, milyen régiókat veszélyeztet véleményük szerint az, ha a magyar munkavállalók előtt megnyitják a munkavállalás lehetőségeit, és milyen terveket, milyen elképzeléseket kívánnak még bevezetni, hiszen az európai uniós alapelv, a személyek szabad áramlása, illetve a szabad munkavállalás sérül e tekintetben.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz padsoraiban.)

ELNÖK: Az MDF képviselőcsoportja nevében Balsai István kért szót.

DR. BALSAI ISTVÁN (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Az MDF képviselőcsoportja támogatja az előterjesztők szándékát. Amikor a bizottságban ezt megvitattuk, 10 ellenzéki szavazatunkkal igyekeztünk érvényt szerezni ennek, de ez kevésnek bizonyult.

Természetesen úgy látjuk, ahogy ezt az előttem szóló képviselőtársnőm is mondta, a kormány rossz időben, nagyon későn, nagyon lassan és nagyon eredménytelenül kezdett ennek a kérdésnek a felvetéséhez. Tárgyalásokról szó nincsen; mint láttuk, elsodorták a tárgyalásokat egyéb események a Bizottságban, illetőleg a Tanácsban. Most kell szembesülnie a kormánynak azzal a kétéves tétovasággal és egyáltalán ennek a problémának a nem kezelésével, amelyre az ellenzéknek kellett felhívni a figyelmet.

Tehát támogatjuk, és arra kérjük a tisztelt képviselőtársainkat, a kormánypártokat is, hogy támogassák ennek a magyar parlamentben történő megtárgyalását.

Köszönöm. (Taps az MDFsoraiban.)

ELNÖK: Az MSZP nevében Gúr Nándor kért szót.

GÚR NÁNDOR (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ellentétben Balsai képviselőtársammal, azt kell hogy mondjam, számomra álságos és visszatetsző az az magatartásforma, ami gyakorlatilag most egy országgyűlési határozati javaslaton keresztül próbálja meg tárgysorozatba emelni ezt a kérdést. Azért az, mert tudni kell azt, hogy kik kötötték meg a derogációt, tudni kell azt, hogy az előterjesztők voltak azok, akik jelen voltak a megkötés pillanatában. (Közbekiáltások és taps az MSZP soraiban: Így van!) Ismerni kell azt, hogy a megkötést követő fázisban mit tettek azért, hogy ez a helyzet változzon.

Hozzá kell tennem, hogy a kormányváltást követően bilaterális tárgyalások folytak, folynak jelen pillanatban is a Külügyminisztérium, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium részéről, és mindezeknek kézzelfogható eredményei is vannak. Gyakorlatilag egyértelmű az, hogy a célunk az, hogy minél hamarabb és minél szélesebb körben feloldódjanak azok a korlátok, amelyek felállítása annak eredményeképpen született, hogy a Fidesz-kormány az előző időszakban a mai tizenötök országának megengedte, megadta azt a lehetőséget, hogy derogációval élhessenek a magyar munkaerő szabad áramlása tekintetében. Azt gondolom, hogy minden vonatkozásban segíteni kell annak a folyamatnak a kialakulását, amely a magyar és az európai munkaerő szabad áramlását lehetővé teszi, hiszen ez a négy szabadságfok egyik eleme.

Hozzá kell tennem persze azt is, hogy úgy gondolom, ez nem ezen a tárgysorozatba-emelésen keresztül fog megtörténni, hanem sokkal inkább megtörténhet például, ha az európai parlamenterek (Sic!) a 24 képviselő megválasztását követően egységes álláspontra helyezkednek a parlamentben, és ennek létjogosultságot adnak, szót adnak az Európai Parlamenten keresztül is.

Ilyeténképpen tehát az összegző mondatom csak az lehet, hogy farizeusnak tartom azt a magatartásformát, ami most itt visszaköszön. A másik oldalról nézve pedig erősítendőnek tartom mindazt a folyamatot, ami a szabadságfokok tekintetében, a szabad munkaerő-piaci áramlás vonatkozásában megengedi és megadja a magyar munkavállalók Európában való részvételét.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

ELNÖK: Megkérdezem, hogy az előterjesztők nevében ki kíván válaszolni. Őry Csabának adom meg a szót.

DR. ŐRY CSABA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Szent-Iványi képviselő úrnak mondanám, hogy természetesen lehet ebből belpolitikai vita, ha azt akarunk csinálni belőle.

Eddig úgy tudtam, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége egyetértett azzal, hogy ösztönözni kell a kormányt, támogatni kell abban, hogy folytasson tárgyalásokat. A mostani felszólalása mintha egyfajta ravasz módon történő kitáncolás lenne ebből a látszólagos kötelezettségvállalásból. (Kuncze Gábor közbeszól.) Ugyanis miféle veszély az, amiben konszenzus van, miféle veszély fenyeget akkor, ha egyetértünk magában a kérdésben?

Gúr képviselő úrnak mondanám, hogy annak idején, amikor az előző kormány megegyezett ebben a derogációban az Európai Unióval, akkor ezt ötpárti egyeztetés előzte meg, ahol nem tiltakozott ellene, nem szólt ellene akkor a Szocialista Párt, ráadásul az Orbán-kormány idején a külügyminiszternek hat ország - hat ország levele van a Külügyminisztérium birtokában - jelezte azt, hogy ismerve a trendeket, ismerve a számokat, nem kíván korlátozásokkal élni Magyarországgal szemben. Mi történt azóta, az azóta eltelt két évben, hogy így megváltozott az álláspontjuk?

Végezetül csatlakoznék Bernáth Ildikó képviselő asszonyhoz: most valóban arra lenne és arra van szükség, hogy a kormány 24 országgal intenzív kétoldalú tárgyalásokat folytasson, kérdezze meg őket, hogy mi változott, miért változtatták meg a véleményüket; milyen új tények, milyen új számítások vannak a birtokukban; mi az, ami azt mondatja most velük, hogy a magyaroktól, éppen tőlünk kell félteniük a munkaerőpiacukat. Ez nehéz, hosszú, kitartást és erőt igénylő folyamat, arra kérjük tehát a Magyar Országgyűlést, hogy támogassa ebben a kormányt, közösen, együtt, az együttműködés, a nemzeti érdekek közös képviselete érdekében történő együttműködés jegyében. Ehhez kérem a hozzájárulásukat, ehhez kérem a szavazatukat.

Köszönöm szépen a szót. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most a határozathozatal következik.

Kérdezem tehát önöket, hogy tárgysorozatba veszik-e az Őry Csaba és más képviselők által H/9159. számon benyújtott országgyűlési határozati javaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés 135 igen szavazattal, 188 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett nem vette tárgysorozatba a határozati javaslatot.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az Állami Számvevőszék 2003. évi tevékenységéről szóló jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat határozathozatala. A számvevőszéki bizottság önálló indítványát H/9198. számon kapták kézhez a képviselők.

Mivel módosító javaslat nem érkezett, határozathozatal következik. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a H/9198. számú határozati javaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés az előterjesztést 328 igen szavazattal, nem szavazat és tartózkodás nélkül elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Emlékeztetem önöket, hogy a védett őshonos állatfajták nemzeti kinccsé nyilvánításáról szóló országgyűlési határozati javaslat nem került a mai ülés napirendjére, ugyanis a mezőgazdasági bizottság további módosító javaslatot nyújtott be.

Soron következik a személyazonosító igazolvánnyal történő utazással összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat zárószavazása. Az előterjesztést T/8937. számon, az egységes javaslatot T/8937/11. számon kapták kézhez.

Mivel módosító javaslat nem érkezett, határozathozatal következik. Erre figyelemmel két részletben kerül sor zárószavazásra.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a T/8937. számú törvényjavaslat minősített többséget igénylő rendelkezéseit az egységes javaslat szerint. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a minősített többségű részeket 327 igen szavazattal, nem szavazat és tartózkodás nélkül elfogadta.

(17.30)

Most az egyszerű többséget igénylő részeket teszem fel szavazásra. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés az egyszerű többséget igénylő rendelkezéseket 316 igen szavazattal, nem szavazat és tartózkodás nélkül elfogadta.

Soron következik a Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosítását kezdeményező törvényjavaslat határozathozatala. Az előterjesztést T/8764. számon kapták kézhez a képviselők. Mivel az előterjesztéshez módosító javaslat nem érkezett, egyetlen döntést igényel a határozathozatal.

Kérdezem tehát, hogy elfogadja-e az Országgyűlés a T/8764. számú törvényjavaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a törvényjavaslatot 175 igen szavazattal, 137 nem ellenében, 19 tartózkodás mellett elutasította.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosítását kezdeményező törvényjavaslat határozathozatala. Az előterjesztést T/8765. számon kapták kézhez. Módosító javaslat nem érkezett, egyetlen döntést igényel a határozathozatal.

Kérdezem az Országgyűlést, elfogadja-e az említett törvényjavaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a törvényjavaslatot 183 igen szavazattal, 132 nem ellenében, 15 tartózkodás mellett elutasította.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az Európai Közösséget létrehozó szerződésnek az áruk szabad áramlását biztosító rendelkezéseihez kapcsolódó kölcsönös elismerés alkalmazásáról szóló törvényjavaslat zárószavazása. Az előterjesztést T/8975. számon, az egységes javaslatot pedig T/8975/13. számon kapták kézhez. Módosító javaslat nem érkezett, a határozathozatal következik.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e az említett törvényjavaslatot az egységes javaslat szerint. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés az előterjesztést 331 igen szavazattal, nem szavazat és tartózkodás nélkül elfogadta.

Soron következik a szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló törvényjavaslat módosító javaslatainak a határozathozatala. Az előterjesztést T/6563. számon, a bizottságok együttes ajánlásait pedig T/6563/79. és 108. számokon kapták kézhez.

Megadom a szót Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszternek, aki válaszolni kíván az elhangzottakra.